A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként október elsején érkeztem meg a göteborgi reptérre. Ez az első alkalom, hogy lehetőséget kaptam részt venni a programban, és az első alkalom, hogy ilyen távol kerültem Magyarországtól. Nem tudtam egészen pontosan, mire számítsak majd az elkövetkezendő hetekben, és nem kis izgalommal vetettem bele magam a göteborgi magyar közösség életének folyásába.

Az első programon rögtön megérkezésem napján lehetőség adódott részt venni. Vidám, élettel teli magyar gyermekek és szülők fogadtak az őszi foglalkozáson. Ez alkalommal a gyerekek a házakról, lakhatásról tanulhattak az egyesület egyik lelkes tagjától. Kézműveskedésben is kipróbálhatták magukat, saját házikókat készítettek. A legkisebbek az állatok őszi szokásairól tanultak játékosan. Megtudhatták, hogy a sünik is alszanak téli álmot, és mi, emberek segíthetünk nekik alvóhelyet készíteni levelekből, ágakból. A gyerkőcök lelkiismeretesen építettek is egy saját süniodút, majd színes papírdarabokból elkészítették a saját ízlésükre szabott verziót is.

Dóri a tavaszi szelesek között

 

Egy héttel később az érdeklődő családok Hönö szigetére utaztak közösen, hogy meglátogassák az őszi fesztivált. Az esemény minden évben megrendezésre kerül a szigeten, és ebben az időszakban Hönö megtelik élettel. Élő zene és mindenféle finomságok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A Tavaszi Szél csapata is belevetette magát a fesztiválba ezen a napsütéses októberi napon, és mindenki szép élményekkel gazdagodott.
A következő hétvégén az egyesület ismét egy benti programot rendezett: október 15-én többféle korcsoportnak hirdettünk gyerekfoglalkozást. A legkisebbeket és szüleiket Csányi Sarolta óvodapedagógus örvendeztette meg egy baba-mama-apa-klubbal. Mondókák, dalocskák és nevetés hangja szűrődött ki a szobából, ahova alig fért be a sok érdeklődő.

A kicsit nagyobbak sem unatkoztak: ők arról tanultak játékos módon, hogyan készülődnek a különböző állatok a télre. Megtudhatták, mely állatok alszanak téli álmot, valamint azt is, hogy miért költöznek el bizonyos madarak ősszel más tájakra. Ezután pedig színes falevelekből alkottak őszi képeket.
A legnagyobbak komoly feladat elé néztek: nekiláttak egy-egy madáretető elkészítésének. Ehhez ügyeskezű, lelkes apukák segítségére is szükség volt, akik fűrésszel vágták ki az etető darabjait fából. A gyerekek alaposan lecsiszolták a darabokat, és nekiláttak az összeállításnak is, amit novemberben is folytatnak majd, így télre pont készen lesznek a madáretetők.

Az ősz egyik legizgalmasabb programjára október 28-án került sor: a családok Tångagärdere utaztak, ahol kezdetét vette a Tavaszi Szél halloweeni bulija. A gyerekek délelőtt változatos mintájú tököket faragtak, míg a szülők nagy erőkkel dolgoztak az ebéd elkészítésén. Miután mindenki jóllakott, a gyerkőcök filcanyagból kosárkákat szabtak maguknak, melyek nagyon jól jöttek a halloweeni cukorkagyűjtés során. A nap legizgalmasabb része kétségkívül a diszkó volt: kicsik és nagyok együtt táncoltak a színes fények alatt, festett álarcokban, mindenféle jelmezbe öltözve, miközben a sötétben vidáman világítottak a saját készítésű töklámpások.

 

Mindent a gyerekekért

Amikor megérkeztem Göteborgba, első alkalmas ösztöndíjasként nem voltam benne biztos, mire számítsak – nem tudtam, mennyire összetartóak itt a magyarok, milyen lesz a fogadtatás, és hogy megállítja-e az egyre nagyobb sötétség és a hideg idő a közösséget. Egy hónap tapasztalatait követően azonban bátran kijelenthetem: a Tavaszi Szél színes és változatos programjainak köszönhetően a közösség él és virul – jöhet a következő év!

Írta: Szőnyi Dorottya, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa