Szeretettel köszöntünk minden olvasót! Reméljük, hogy a szabadságotokat kellemesen töltöttétek, és egészségben tértetek vissza. Régen számoltunk be egyesületünkről, ezért elnézéseteket kérjük. 

 

Mint tudjátok, ez év február.14-én megtartottuk évi közgyűlésünket. A megszokott napirendi pontoktól eltérően volt egy rendkívüli is: az új pénztáros megválasztása. Nagyon sajnáltuk, hogy Szendrői Erzsébet nem tudta tovább vállalni a megbízatást. Ezúton is köszönöm szépen többéves kitűnő és pontos munkáját, amit értünk és az árváinkért tett. Köszönjük, Csöpi, mind a magunk, mind a gyermekeink nevében, és kívánunk örömteljes, hosszú boldog életet neked és családodnak!

 

Új pénztárost választott a közgyűlés Kecskés Andrea személyében. Köszönjük, Andi, hogy elvállaltad ezt a fontos munkát; kívánunk erőt, egészséget és Isten áldását rád és családodra!

 

Az egyesületi délutánjainkat rendszeresen megtartottuk. Szeretnénk többen lenni ezeken a délutánokon, hiszen a rendezvények az egyesület megtartó erejének forrásai.

 

Mint minden egyesületnek, a mi egyesületünknek is vannak állandó Tündérei, akiknek ezúttal is köszönöm azt az egyszerű, önzetlen támogatást, mellyel ügyünket felvállalják.

 

Június 13-án megtartottuk tavaszi bazárunkat. Azt hiszem, azoknak, akik e cikket olvassák, nem kell elmondani, mennyi munkával jár egy ilyen vállalkozás, de hála a sok segítő, nemes léleknek, ez a bazár is eredményes volt. A nap végezetével több, mint 6000 koronát könyvelhettünk el tiszta haszonként.

 

Július és augusztusban az egyesületünk szabadságolás miatt szüneteltette egyesületi délutánjait. Ebben az időszakban szoktuk árváinkat felkeresni; így tettünk az idén is.

 

Ami a dévai és a csíksomlyói gyerekeinket illeti, könnyebb helyzetünk van, mert több gyermeket egyszerre tudtunk meglátogatni. Mind jól vannak, egészségesek, a tanévet is jó eredménnyel végezték el. Ami a legfontosabb: beszélgetéseink során kiderült, hogy mindegyik gyereknek van álma és terve. Ez nem kis dolog, ha tekintetbe vesszük, hogy mindegyik gyerek egy-egy tragédia révén került az illető intézetbe. Visszatért tehát az életkedvük!

Mint tudjátok, támogatottaink vannak Kárpátalján és a Hargita lábánál, Kápolnásfaluban, Gyímesközéplokon, Kisiratoson és Balatonfüreden. Ezeket a helyeket mind végigjártuk, és aki egy kicsit is követte az idei nyár szélsőséges időjárását, az el tudja képzelni, hogy bizony nem volt könnyű. Gyímesközéplokon nem csak az utat, de a vasutat is elmosta a Tatros. Szentegyházán annyi törmeléket hordott a víz az útra, hogy át kellett másznunk rajta és az utat gyalog kellett folytatni. Aki ismer, tudja, hogy nem panaszként írom le ezeket a részleteket, hanem támogatottaink nehéz helyzetére szeretnék rávilágítani. Igen, ezek a gyerekek ott járnak iskolába, ott élik hétköznapjaikat és ott kell megküzdjenek a természet okozta nehézségekkel. Ismeritek azt a mondást, hogy „az árvát a szél is jobban éri” - hát ez most többszörösen igaz. Remélem, hogy látogatásunk egy kis napsugarat tudott a lelkükbe vinni; sokan nem is sejtik, hogy ezek a gyerekek milyen komolyan és aggodalommal gondolnak a jövőjükre.

 

Bartos Erikával beszélgetve (Gyímesközéplok) elszorult a szívem, mikor azt hallom: - Feri bácsi, én a maguk segítsége nélkül semmire sem jutnék az életben; nemhogy tanulni nem tudnék, de még a faluból sem tudnék kimenni!

Egy -egy ilyen vallomás után erősödik meg bennem az elhatározás, hogy ezt a munkát nem szabad abbahagyni, még ha annyi visszahúzó erővel is kell megküzdeni, mert az ember nem magáért teszi, hanem ezekért az árva lelkekért.

 

E küzdelemhez kívánok magunknak erőt, egészséget, türelmet és megértést, és nem utolsó sorban áldást a jó Istentől!

Kérek mindenkit, aki részletesebb ismertetőt kíván, jelezze ezt, és az ismertető anyagot elküldjük. Aki munkánkhoz anyagi segítséget szeretne nyújtani vagy tagdíjat akarna fizetni, azt az egyesület számlájára küldheti: Pg 68 09 02-4 L.T.B.T Stödföreningen för Föräldralösa Barn.

 

Mihály Ferenc, elnök