A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Augusztusi madárfigyelés

Az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület rendezésében 2015. augusztus 16-án madártani kirándulást tettünk a Mälaren tóvidék Ekolsund öböl Hjälstaviken nevű melléköblében levő Natura 2000 területre. A hårbyi madártorony és a Parnassen nevű két madárvártához vitt az utunk.

Apácaludak és rétisasok a hårbyi parkolónál

Szép, napos időt fogtunk ki.
Délelőtt 10 óra körül kezdtek az egyesület tagjai gyülekezni a Hårby nevű parkolónál, ahol már várt reánk Gyösh (Lövestam Gyöngyi) tagtársunk fia, Károlyi Zsombor madárszakértő.
Gyermekek és felnőttek egyaránt kíváncsian vártuk, mit is fogunk látni.
Ingoványos, náddal, sással benőtt tóparton vezetett a cölöpökre épült, korláttal ellátott út a tópartra épült kétszintes madárfigyelő toronyhoz.

 Többféle, főleg darvakból, vadlibákból és vadkacsákból álló népes csapat fogadott a parton és a tó vizén. Megtudtuk, hogy az egyik lúdfaj, magyarul apácalúd, azért nevezik így mert az apácák ornátusára hasonlít a fejtetőn és az arcán levő fehér tollazat, a nyaki és farki részen viszont fekete. Svédül ugyanezt kicsit hasonlóan vidkindad gås -nak hívják, vagyis fehérarcú lúdnak.
A fajra kb. 60 – 70 centiméteres átlagos testhossz és kb. 130 – 140 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző.

Madárfigyelésen az UMSE tagjai


Olykor nagy riadalom támadt, felszálltak, és nyugtalanul keringtek a tó felszíne felett. Zsombor elmesélte az okát. Réti sas keringett a tó felett a magasban (oly messze, hogy először kis távcsővel nem láttuk), és ez okozta a madarak nyugtalanságát. Nem csoda, hogy féltek, mivel a réti sasra akár 2,5 méter szárnyfesztávolság is jellemző, és közben három is közeledett.
 Több más madárszakértő is érkezett nagy, állványos távcsövekkel, így jobban meg tudtuk nézni a madarakat.
Utána utaztunk a másik, Parnassen nevű madárvártához, ahová még hosszabb palló vezetett.

Károlyi Zsombor ornitológus, idegenvezetőnk


Séta közben láttuk, hogy egy barna rétihéja (svédül brun kärrhök) fölöttünk kering. Többen közöttünk gyorsan előkaptuk a fényképezőgépeinket és izgatottan fotóztunk. Nem sokkal az után meg egy halászsas bukkant fel a láthatáron.
Az érintetlen természet csodálatos látványt nyújtott.  Úgy egy-két óra elteltével harmincöt különböző madárfajt láttunk, amelyet Zsombor magyarul is meg svédül is bemutatott nekünk.
Elmondta, hogy ennél a hjälstavikeni tónál időközben 256 különböző madárfaj él, és hogy ő már majdnem mindenik fajt látta, mivel évente többször látogat el ide.
Gyöshemlítette, hogy hamarosan nagy csend fog honolni a tavon. A madarak nagy része ősszel délre fog költözni. Zsombor barátunk is velük együtt megy délre, madarakat számlálni.
Gazdag természeti élményekkel telten érkeztünk vissza a kirándulásról.

Keszthelyi Attila

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME