A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Szente Imrét köszöntjük 90. születésnapján

Kedves Imre!
 
Születésnapod alkalmából mondok köszönetet a magam és a svédor­szági magyarok nevében azért a sok szép előadásért, amit tőled hallottunk Balassi Bálintról, Berzsenyi Dánielről, Mikes Kelemenről, a magyar népdalszövegek képvilágáról, filmélményeidről - hogy csak néhányat említsek a Magyar Házban és a Tångagärde-i táborokon elhangzottakból. 
 
Köszönetet mondok verseidért és műfordításaidért, a Kalevala rendhagyó, gyönyörű magyar tolmácsolásáért. Kö­szönjük, hogy lefordítottad Szolzsenyicin könyvét magyarra, amely leleplezte a szovjet rémuralmat, számodra pedig a rengeteg munkán kívül még kellemetlenséget is okozott abban az időben, amikor a szovjet hatalom még Finnországban is félelemben tartotta a hatóságokat! 
 
Példát állítottál áldozatvállalásból, kitartó munkából és bátorságból. Köszönjük a dalos estéket, amikor veled énekelhettünk és megtanítottál arra, hogy „csak tiszta forrásból” merítsük a népdalt. Köszönjük, hogy magyarra és irodalomra tanítottad gyermekeinket a stockholmi iskolákban, a cserkészet keretein belül és a Tanárképző Főiskolán a leendő magyar anyanyelvi tanárokat. 
 
Köszönjük, hogy arra tanítottál, hogy legyünk hűségesek magyar anyanyelvünkhöz és idegenben se feledkezzünk meg magyar kultúránkról!
 
A Te hazafiságod sohasem melldöngető, hanem csendesen példamutató, hűséges és büszke.
Büszke és egyenes vagy, mint a fák –„tested-lelked bátyjai-öccsei” – amelyekről korai versedben írsz:
 
„senkire sem akaszkodnak
egymáshoz sem dörgölőznek
csak a széllel ölelőznek
 
de ha egyszer gigászi lábak
mint fűre rájuk taposnának
törnének mint gyufaszálak
mert talp alá ők nem simulnak”
 
Drága Imrénk! Isten éltessen sokáig, jó erőben, egészségben!
A svédországi barátaid és tisztelőid nevében: 
Szentkirályi Csaga
 
 
Szente Imre* (Celldömölk, 1922. december 22.) tanulmányíró, műfordító, nyugdíjas egyetemi oktató. 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1967-ben Lundban finnugor tudományokból doktorált. 1968-tól Finnországban egyetemen magyart tanított. 1980-tól Stockholmban él, a Tanárképző Főiskolán oktatott. A stockholmi Magyar Ház életének tevékeny résztvevője. 
 
Irodalmi munkássága:
Saját versek; versfordítások latinból, finnből, németből, svédből, oroszból, franciából.
Esszék és tanulmányok - a magyar irodalom; anyanyelv, a magyar múlt és nemzettudat a Rákosi- és Kádár-rendszerben; a külföldre szakadt magyarok sorsa; területéről - valamint különféle irodalmi és filmismertetések és -kritikák; ünnepi és alkalmi beszédek.
Hosszabb ideig a müncheni Nemzetőr és Új Látóhatár, illetve a Szabad Európa Rádió munkatársa.
Berzsenyi díjas (2001). Bárczi-harang díjas (2004).
 
Legfontosabb alkotásai:
A magyar nyelv kezdő tanfolyama finn nyelven (1975)
A Gulag szigetcsoport (Szolzsenyicin művének fordítása oroszból. 1976.)
Kalevala (a finn népi eposz magyar fordítása. 1978).
„ajándék, mellyel meglepem....”(Versek és műfordítások. 1992.)
Mentem eprészni erdőre, áfonyázni rengetegbe (Karjalai, inkeri és finn balladák. 2000.)
Európa és az elsüllyedt Atlantisz (Az Erdély Kövei 10. kötetében, EKE 2000.)
Szabad szemmel (Esszék, előadások, jegyzetek. 2003.)
Találkozások (Tanulmányok és esszék. 2005.)
 
(* A fenti adatokat Szente Imre közli a Találkozások c. kötetben, 2005-ben)
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME