A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 
Warning: getimagesize(http://hirado.smosz.org/images/stories/11okt/2011okt (5).jpg): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /customers/3/a/7/smosz.org/httpd.www/hirado/plugins/content/smartresizer/smartresizer.php on line 468 Warning: getimagesize(http://hirado.smosz.org/images/stories/11okt/2011okt (43).jpg): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /customers/3/a/7/smosz.org/httpd.www/hirado/plugins/content/smartresizer/smartresizer.php on line 468

Kriza Jánosról, születése 200-ik évfordulóján

 
Azon gondolkoztam, hogy vajon a világ minden táján élő magyarok közül, hányan ismerik Kriza János (1811 – 1875) nevét és munkásságát. Szinte hihetetlen, hogy – bár tudatában vagyunk kicsinységünknek – nagyjainkkal ország-világ előtt büszkélkedhetünk. És itt nem csak a Nobel-díjasainkra gondolok. 
Sajátos helyzetünknek köszönhetően, Európában „árválkodó” nyelvünk miatt, az irodalmi alkotások nem válhattak közkinccsé, amint a nyelvismeretet nem igénylő zenei vagy képzőművészeti műremekek.
Így, Kriza János Vadrózsák címen megjelent székely népköltési gyűjteménye is csak a magyar nyelvet ismerő, irodalmat szerető olvasók részére jelenthet rendkívüli, nem mindennapi élvezetet szerző ajándékot.
 
2011okt (5).jpg2011okt (43).jpg
Kriza János (1811 – 1875), Vadrózsák című székely
népköltészeti gyűjteménye 1863-ban jelent meg
 
Kriza János 1811. június 28-án született Erdélyben, Nagyajtán, az Udvarhelyszék és Háromszék között található Erdővidék déli részén. Iskoláit Torockón, majd Székelykeresztúron végezte. Kolozsváron teológiát és jogot tanult, aztán két éven át Berlinben képezte tovább magát.
Még csak huszonhat éves volt, amikor Kolozsváron elfoglalta papi állását, aztán 1861-től unitárius püspökként haláláig itt élte le életét. A filozófia és teológia mellett különös előszeretettel foglalkozott a nyelvészettel is.
 
Az 1848-49-es szabadságharc után csak 1861-ben lehetett összehívni a tordai zsinatot, ahol megválasztották püspöknek. Kriza János a magyar unitáriusok huszonegyedik püspöke volt. Tevékenységének három fő jellemzője volt:
1.Az egyházszervezet megerősítéséért hozott intézkedések,
2.Az oktatás minőségét szabályozó határozatok és
3.Az egyház-diplomáciai tevékenység.
 
Az egyházszervezet megerősítése: Kriza János célja az egyház konszolidációja volt. 1862-ben a Főtanácsi gyűlésen elhatározták, hogy a felekezet hivatalos neve ezentúl kizárólag a magyar unitárius elnevezés lesz. Püspöki szolgálata során az unitarizmus nemzeti jellegének megerősödéséért fáradozott.
 
Az oktatás: Kriza János szívén hordta az oktatás kérdését, különösen a kolozsvári, székelykeresztúri, tordai és torockói iskolák sorsát kísérte figyelemmel, de a népiskolákét is. A püspöki tevékenységének idején példamutató tanügyi tervet alkottak a gimnáziumok részére.
 
Egyház-diplomácia: Püspöki munkálkodásának egyik legfontosabb része az egyház külkapcsolatainak megerősítése volt. Püspökké választása után az angol-amerikai-magyar unitárius kapcsolatok jelentősen megerősödtek, melyek a mai napig is fennállnak. 
 
Élete legnagyobb szenvedélye azonban a népköltészet gyűjtése volt. Kriza János nevéhez szorosan kapcsolódik a Vadrózsák szó. Ezt a címet adta népköltészeti gyűjteményének, melyet nem egyedül, hanem sok munkatársával együtt hozott létre. Gyűjtőtársaival levelezés útján tartotta a kapcsolatot. Húsz hosszú esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a gyűjtemény megjelenhessen, gróf Mikó Imre anyagi támogatásának köszönhetően, mivel a meghirdetett előfizetési felhívások nem tudták fedezni a kiadás költségeit. Kriza János harmincegy éves korában indította el az előfizetési felhívást, és 52 éves volt, amikor 1863. január 13-án megjelent az első kötet. Sajnos, kitartó munkája ellenére, a második és harmadik kötet sohasem jelent meg.
 
Lehet, még ma sem értékeljük eléggé népköltési gyűjteményét, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekednek, hogy ebben a gyűjteményben a magyar népköltészet minden szépsége és gazdagsága megtalálható. A csodálatos szépségű népballadák, az ízes humorú népmesék páratlanok; felvehetik a versenyt bármelyik nemzet népköltészetével.
 
De meg kell említenünk a népdalok, szokások, közmondások, szólások gyűjtésének fontosságát és eredetiségét is, mert abból az időből ilyen jellegű gyűjtések nem voltak ismertek.  
Önéletrajzi vallomását olvasva megértettem, hogy a Vadrózsák nélkül nem lett volna teljes az élete, mert ez adott célt és értelmet neki. Tudatában volt alkotó munkája fontosságának, s bár egészségi állapota gyönge volt, éveken át húzódó betegsége néha hosszas tétlenségre ítélte, nem beszélve gátlásairól, amelyekkel szemben önmagával küszködött, de hihetetlen, példamutató akaratereje és céltudatossága mindig győzedelmeskedett.
 
Így írja önéletrajzában:
„Hivatalom csoportos és folytonos foglalkodásai miatt legfeljebb esti s éjjeli órákat szentelhetek olykor irodalmi dolgokra. Hogy valamit produkáljak, egyházi, sőt házi zajos nyughatatlan életem miatt sem volt arra módom s érkezésem. Egyedül a népköltészeti gyűjtések tették pihenő óráimnak soha félbe nem szakadó foglalkozását s szerezték legédesebb élveimet is. Ez érdekből, e célból levelezni sok meghitt barátimmal már életem kedves megszokásává, nélkülözhetetlen gyönyörévé lett – ezzel pepecselni, a gyűjtelékeket rendezni, szerkeszteni nekem mindennapi üdülés, amikor csak ezzel is lehet élnem.”
 
Kriza János munkásságának értéke vetekszik Bartók és Kodály értékmentő gyűjtésével.
Vajon eljön-e az idő, amikor felbecsülhetetlen értékű népköltészeti gyűjteménye mindenki számára elérhető lesz? Csak reménykedni merek, hogy igen. Addig is, szeretettel és tisztelettel emlékezzünk rá.
 
 
„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME