A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Semjén: Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel

Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, június 4-én a fővárosi Magyarság Házában.

Semjén Zsolt

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.

Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne - mutatott rá.

Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában.

A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és a „megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.

 „Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen - akár nagyhatalmi konspiráció - nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot” - fejtette ki a kormányfő helyettese, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk - mondta.

Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát - mondta.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok - rögzítette.

Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart.

Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra - hozzátéve: a magyar államnak katalizátor szerepe van, a kereteket a nemzetnek kell személyes kapcsolatokkal megtölteni. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálgyökerekkel behálózzák az egész Kárpát-medencét - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén - rögzítette és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.

A honosítással összefüggésben megerősítette: tartani tudják a célt, és a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt, azaz naponta ötszáz „nemzettársunk kéri, hogy honfitársunk lehessen” - jelezte.

Semjén Zsolt beszélt még arról, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Tudatosítani kell a világban, és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kér olyat, amire ne lenne példa az unióban, illetve ne lenne általánosan elfogadott. Amit másnak lehet, azt nekünk is szabad, ha ez nem így lenne, azt fogadnák el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk, ami nem igaz - jelentette ki Semjén Zsolt.

Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen. Noha pár éve még nem így volt, de mára a magyar megmaradás szempontjából a  legfontosabb témákban társadalmi és politikai egyetértés van - hangsúlyozta.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

MTI/Kormany.hu

A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME