A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 
Warning: getimagesize(http://hirado.smosz.org/images/stories/11jun/11jun (37).jpg): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /customers/3/a/7/smosz.org/httpd.www/hirado/plugins/content/smartresizer/smartresizer.php on line 468

Kivételes egyéniség volt

 

Dugántsy Mária (1948–2011)
 
Ha lehetne a Sztüx túlsó partjára Kháron ladikján átkelt személyekkel – lelkekkel, árnyakkal – kommunikálni, akkor elmondanám Dugántsy Becker Mária tanárnak, nyelvésznek és műfordítónak, hogy ő volt az, akiről a stockholmi Peregrinus Klubról hírt adó szövegösszeállítás bevezetőjében, annak a legelején ezt írtam: „Egyenként fedeztem fel magamnak őket. Az Ilia-tanítvány bölcsészlányt, itt már asszonyt, aki távoli rokon népek rokon nyelveit beszéli, irodalmukat tanulmányozza és fordítja, sorsuk alakulását figyeli, aggódva, a közömbösség óceánjából kiemelkedő kicsiny és távoli szigetről, az uppsalai egyetem finnugor tanszékéről.” 
 
11jun (37).jpg
 
Azóta már nincs finnugor tanszék, beolvasztották a Moderna språk tanszékbe (hogy mitől modern például a lapp vagy a vogul nyelv, azt csak a klasszikus egyetemi rendszer felforgatói, az ún. bolognai folyamat mindentudói tudják), és ami szomorúbb, nincs már– legalábbis testi valóságában – Dugántsy Mária sem. Az idézett mondatot, akárcsak az egész összeállítást az azóta szintén megszűnt veszprémi folyóirat, az Új Horizont lapjain bizonyára nem vette észre, ezért mondanám el most neki; nem vette észre, mert ezer más dolga volt, három gyermeket nevelt és bocsátott útra immár felnőttként, svéd fiatalokat tanított magyar nyelvre, számítógépes távoktatási rendszert dolgozott ki azok számára, akik nem tudták a nyelvleckék uppsalai helyszínét hetente felkeresni – s mindezek mellett, mindezeken túl, igyekezett eleget tenni annak az önként vállalt, rettentően nehéz és hálátlan feladatnak, hogy egy kis finnugor nép, a mordvinok nyelvét és kulturális értékeit megmentse.
 
Aki nem érti ennek a – mindenekelőtt erkölcsi és metafizikai – jelentőségét, annak ott kellett volna lennie 1991-ben, nyomban Észtország felszabadulása után, az első finnugor fesztiválon Tallinban, s látnia kellett volna azt a tizenhét embert a színpadon, akik akkor még éltek a szintén finnugor nyelvet beszélő lív nemzetből, a nemzetük és nyelvük megmentésére már biológiaig képtelen legutolsókat az egykori, nem is túl régi Livónia lakosságából. „A sírt, hol nemzet süllyed el”, könnyező szemmel álltuk körül pár percig, és aztán elfelejtettük őket.
 
A mordvinokat még meg lehet menteni; bizonyára ezt ismerte fel Dugántsy Mária, amikor látogatni, tanulmányozni kezdte őket, még a volt Szovjetunióban, szembenézve egy ilyen vállalkozás minden nehézségével. Hogy most nem szovjet, hanem orosz hatalomnak vannak kiszolgáltatva, az semmit sem javított túlélési esélyeiken, és annak a lehetősége, hogy óriási területeken szétszórt, szinte mindenhol kisebbségbe került népességből nemzetté fejlődjenek, gyakorlatilag megszűnt. Egyetlen mód van a fennmaradásukra: nyelvük és kulturális identitásuk megőrzése – és ezért jelent hihetetlenül sokat számukra, hogy valahol Svédországban, valahol Magyarországon valaki érdeklődik irántuk, valaki lefordítja népmeséiket és kiadja valahol Európában (Az ezüstfogú lány, Budapest, 1990), valaki felfedezi, hogy múltjuk napfényesebb időszakaiból rájuk maradt hősi énekeiknek ma is van üzenetük számukra (A mordvinokról: jelen a múlt tükrében, Uppsala, 1998), s erről szóló átfogó tanulmányát nemcsak egy – szintén eléggé elszigetelt – rokon nyelven adja ki, hanem egy germán nyelven is (Eposet Sijazjar. Litteraturens roll i mordvinernas kamp för nationell identitet, Uppsala, 1999). Aki magyar létére netán továbbra sem érti ennek a tudományos, művészi, politikai és emberi-erkölcsi teljesítménynek a jelentőségét, annak csak azt mondhatom: gondoljon például a csángókra. Vagy a magyar kisebbségekre az utódállamokban.
 
Dugántsy Mária munkásságában, közleményei megjelenésének évszámából ítélve, jó évtizede mintha szünet állt volna be; én magam azt hittem, a magyar nyelv uppsalai távoktatásának megszervezése és működtetése foglalja le. Nem így volt. Lefoglalta az is, kétségtelenül, de valami alig elképzelhetően nagy és nehéz munkába fogott: egy újabb mordvin eposzt fordított, egy mordvin Kalevalának is nevezhető, ötszáz nagy formátumú könyvoldalra terjedő versezetet, amely főképpen abban hasonlít a Kalevalához, hogy gondosan összegyűjtött hiteles népköltészeti anyagból állította össze egy mordvin poeta doctus, egy tudós költő, mert lám, ilyen „kiművelt emberfő” is van köztük. A költő neve Alekszandr Markovics Saronov, az eposz – és a könyv címe Masztorava, megjelent Budapesten, 2010-ben, az Európai Folklór Intézet kiadásában, A világ eposzai sorozat hetedik köteteként.
 
A gyászban, a pótolhatatlan veszteség fájdalmában is milyen öröm a családtagok, a kollégák, a barátok számára, hogy a körükből túl korán kiragadott Dugántsy Becker Mária befejezhette ezt a munkát és megérhette a könyv megjelenését. Lelke, árnya ez év márciusában szállt Kháron ladikjára. Ha lehetne, szeretném elmondani neki: vagyunk néhányan, akik értjük és értékeljük, amit a Masztorava rövid előszavában összefoglalt számunkra: hogy az eposz címe, amelyet a kiadás a maga eredeti alakjában őrzött meg, magyarul azt jelenti: Földanya; hogy ez volt a neve a mordvin kulturális automóniáért küzdő mozgalomnak is, amelyet felszámoltak; és hogy mindazonáltal él az eposz, „népköltészetük művészi enciklopédiája, és ezzel a magyar kiadással nemcsak új köntösben jelenik meg, hanem remélhetőleg új életre is kel egy valamivel tágabb térségben”.
 
 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME