A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A villásfarkú fecske és a széncinege

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyümölcsöskert. Tavasszal sok-sok gyümölcsfa bontogatta ott a leveleit, virágait. A napsugár simogatta a fákat, az eső meg öntözte, úgy, hogy nem volt csoda, hogy hamarosan olyan dús lombot növeltek. A levelek között aztán sok félénk madárka elbújhatott.

Ennek a nagy gyümölcsöskertnek az egyik felében áll egy szép ház, ott lakik egy aranyos kisfiú, Danika.

Ez a kisfiú az óvodában sokat hallott a madárkákról, nagyon megszerette őket, és apukája segítségével naponta megfigyelte, hogyan élnek a kertben. Azt is észrevette, hogy milyen sokfélék. Vannak olyanok, amelyekkel egész évben találkozik, és vannak olyanok, amelyek a hideg idő közeledtével elrepülnek messze, messze, a Föld melegebb tájaira.

Az egyik, ilyen költözőmadárka a villásfarkú füsti fecske. A tolla szép, feketéskék színben csillog, és hosszú farka olyan, mint egy kétágú villa. Apukája elmesélte Danikának, hogy a kecses, gyors villásfarkú füsti fecske nagyon hasznos madárka, sok kártékony bogarat elfogyaszt. Repülő rovarokkal, kisebb lepkékkel táplálkozik. Nagyon hasznos munkát végez, hálásak lehetünk neki, hogy segít nekünk, hogy minél több egészséges gyümölcs teremjen a fákon.

Az szerencse, hogy megszokta az ember közelségét, és a legtöbbször a ház körüli gazdasági épületek, lakóházak eresze alatt építi meg a fészkét. A fecske, mikor párjával együtt visszajön a meleg országból, megkeresi azt a környéket, ahonnan ősszel elrepült. Az öreg fecskék megigazítják, kijavítják régi fészküket, a fiatalok meg újat építenek.

Nagyon érdekes volt, amit az apukája mesélt, de még érdekesebb volt, mikor észrevette, hogy néhány fecske pont az ő házuk ereszalját választotta ki fészeképítésre. Danika naponta figyelhette, hogy a fecskék a sárból és a szalmadarabkákból milyen ügyes, kerek kis fészket raknak a ház eresze alá, az ablak fölé.

fstifecskeforrspixabay

- Apuka, miért mondják, hogy a fecske megmondja, milyen idő lesz?

- A fecske a levegőben kapja el a táplálékát. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

Danika boldogan figyelte a fecskék fészekrakását, a lerakott tojáskákból kikelt kis fiókák etetését, repülni tanulását. Közben nem feledkezett meg a kertben élő madarakról sem.

A másik madárka, a széncinege, becenevén széncinke, ott lakott a kertben egész évben, ő nem repült el meleg országba. Ez is nagyon kedves, hasznos madárka, sok bogarat, kukacot, levéltetűt elfogyaszt, így bizony nagyon hasznos.

- Apa miért hívják ezt a madárkát SZÉN cinegének?

szencinegeforrspixabay

- Hát azért, hogy megkülönböztessék a többi cinegétől. Várj csak, felolvasom, mit ír róla a madárhatározó: A széncinege könnyedén azonosítható madárfaj, fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával, míg testének felső része olívazöld színű és testének alsó részei sárga színűek, némi eltéréssel a különböző alfajok esetében.

- Apa, a széncinke nem rak fészket ? – kérdezte Danika az apukáját.

- De igen, csak nem az ablakunk alá, hanem ha talál a kertünkbe faodút, akkor oda fészkel. Ha nem, akkor a közeli helyen, ahol elbújhat a téli hideg elől.

- Miért kell elbújnia ? – kérdezte a kisfiú.

- Azért, mert télen se repül el, nem vándormadár, mint a fecske, ő itt marad velünk.

- Szegény! – sajnálta Danika. – Tudod Apa, télen majd szeretnék segíteni neked, hogy ennivalót adjunk a cinkének, építsünk neki házat! Mondta az óvónéni, hogy adjunk neki napraforgómagot, más magot is meg sótlan faggyút, szalonnát, hogy ne maradjon éhes.

- Így bizony – mondta az apukája. – De most tavasz van, találnak ennivalót, majd ősz végével fogynak a bogarak és következő tavaszig nem lesz mit enniük.

 

Ebben meg is egyeztek, így Danika megnyugodott, hogy majd együtt építenek házikót, az itthon maradt madárkának.

 

(Folytatása következik)

Írta: Spádáné Veress Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2023. december 11.
Kedves Híradó Olvasók!   Ahogy illusztrációt keresgéltem a Korzó rovatban olvasható A szürke alagút c. írásomhoz a régi fotóim között, megláttam a 2020 elején készült videómat – arra kértek, hogy videóüzenetben foglaljam össze a KCSP-ösztöndíjasként megélt évet és mutassam be…
Tovább
Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Könyvespolc 2023. december 11.
A Híradó előző számában esett szó az augusztusi, Pannonhalmára tett látogatásomról. Gyermekkori jó barátom, Gérecz Imre (bencés szerzetes, a pannonhalmi közösség alperjele és magisztere) az érkezésem estéjén beszélt arról, hogy formálódik egy könyv a zarándoklatról, amelyet szerzetestestvérével, Tóth Brúnóval közösen…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább
A hazához való ragaszkodás megmarad

A hazához való ragaszkodás megmarad

Portré 2023. október 05.
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Tovább

Egyesületek

SOMIT hírek – 2023. ősz

SOMIT hírek – 2023. ősz

A családos tábor Közvetlenül a nyári szabadságok után ismét munkához látott a SOMIT vezetősége, hiszen az első őszi…
Egy mondat a zsarnokságról

Egy mondat a zsarnokságról

  1956-ra emlékeztünk a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör ünnepi összejövetelén. Évente tisztelgünk a forradalom hősei előtt.…
A KnockOut Göteborgban

A KnockOut Göteborgban

  Azt hallottam a napokban, hogy a zene egészségben tartja művelőjét. Persze, ismertem én beteges zenészt is, de…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME