Körte
Körte vagyok, nagyon finom,
s olyan csinos az alakom,
hogy ha rám száll darázs, lepke,
bámulnak csak epekedve
Ám én velük kedves vagyok,
altatom és ringatom őket
akár reggelig, s nem
árulom el nekik büszkeségem
legfőbb okát, mitől szívem
megremeg: szeretnek a gyerekek
Szilva
Szilváéknál sokan vannak,
minden ágon százan laknak:
ép és férges, fonnyadt, sápadt,
fényes húsú, hamvas, bágyadt,
és mind arról álmodik,
hogy rá vár a nagy karrier,
utolérhetetlen siker,
megmártózni boldogan cukorban
és fahéjban, s lenni miért élni
szép: gombócban a töltelék
Uborka
Ubor vagyok, néhol Ugor,
s itt a fiam: Ugorka.
Tegnap még egy indán lógtunk
előkelőn elnyúlva. Aki látott
azt hihette tövünkről, hogy Ubor-fa.
De mára már a boltban vagyunk,
otthonunk egy faláda,
holnapra meg kedved szerint
lesz belőlünk saláta
Rangos kukac
Ez az alma egy ház lenne,
rangos kukac lakik benne.
Olyan cifra a ruhája,
belebújhat hat almába.
A fiát is úgy neveli,
hogy a külcsín tessen neki,
s akármilyen álmos, fáradt,
ha lefekszik, mosson lábat.
Látogató
Kipi-kopi, kipi-kopi,
itthon van a kicsi Marci?
Hogyha itt van, szóljon hát,
hoztam neki szamócát!
Kipi-kopi, kipi-kopi,
itthon van a kicsi Peti?
Hogyha itt van, szóljon hát,
hoztam neki nyalókát!
Kipi-kopi, kipi-kopi,
itthon van a kicsi Zsuzsi?
Hogyha itt van, szóljon hát,
hoztam neki marcipánt!
Kipi-kopi, kipi-kopi,
van-e hát itthon valaki?
Nincsen senki? Jaj, de kár,
mind elmentek világgá…
Kipi-kopi, kipi-kopi,
mégis van itthon valaki!
Mind itt vagytok? Jaj, de jó!
Nekünk dalol a rigó!
