A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kékhétfő és boszorkaégetés - Svédországi húsvéti népszokások

Blåmåndag– Kékhétfő. A kék és a lila a szenvedés színe, és ez jelzi a felkészülést a lelki gyógyulásra, javulásra. A virágvasárnapot követő nagyhét első napján, kékhétfőn Jézus keresztre feszítésére és szenvedéseire emlékeztek. 

Vit Tisdag.Nagyhét második napja a fehér kedd. A legtöbb helyen ez a nap volt a lepedők mosásának napja. 

Dymmelonsdag- Tompaszerda. A húsvétot megelőző hét amolyan csendes hét, ilyenkor nem rendeznek semmiféle zajos összejövetelt, esküvőt, még a templomharangok is csendesebben, tompábban szóltak, mert a harang nyelvét rongyokba bugyolált dymling-nak nevezett faütőre cserélték. Innen ered az elnevezés.

Skärtorsdag - Nagycsütörtök.  A régies skär szó ragyogó tisztát jelent. Nagycsütörtök a lelkiek mellett a testi megtisztulás napja is. Ezen a napon mindenki megfürdött, rendbe tette magát.

Långfredag- Nagypéntek, szó szerinti fordításban hosszúpéntek. Jézus keresztre feszítésének napján az Ő szenvedésére illett gondolni, tilos volt szórakozni, kereskedni, dolgozni, még a gyerekeknek is tilos volt játszani. Ezek miatt a tilalmak miatt tűnt végeérhetetlenül hosszúnak a nap.

Påsk Afton– Nagyszombat, vagy húsvét előestéje. Lassan véget ért a hosszú, 40 napos böjti időszak. Ezen a napon annyi tojást lehetett enni, amennyi beléjük fért.

Påskdagen- Húsvét napja. Ezen a napon ünnepeljük Jézus feltámadását. Svédországban a húsvét színe a sárga, a nap, a tojások sárgája, a frissen kelt kiscsibék, és a húsvéti liliomok színe. Úgy tudták a régiek, hogyha húsvét hajnalban felkelnek, megláthatják a nap örömtáncát. Úgy 300 évvel ezelőtt kezdődött a tavaszt hirdető nyírfavesszők (Påskris) feldíszítésének szokása. Színes rongyokat, papírcsíkokat és papírvirágokat kötöztek az ágakra. A papírcsíkokra szerencsét hozó versikéket, rigmusokat is írtak. Manapság színes szalagokkal festett tojásokkal, sárgára festett tollakkal, pamutból készült apró csirkékkel díszített nyírfaágakat tesznek a kapuk mellé, és az ünnepi asztalra, vázákba.

Annandagen – Másodnap. Ez is nevezetes nap, az e napi népszokások merőben eltérnek a magyarokétól, mivel ez a nap Svédországban nem a termékenység ünneplésére, hanem a böjti boszorkányok elriasztására volt a legmegfelelőbb. Emlékeztek, a böjti boszorkányok nagyszerda estéjén repültek el Blåkullára seprűn lovagolva. Elriasztásukra Húsvét másodnapján nagy tüzeket raktak az emberek, és a levegőbe lőttek. Ez mai napig élő hagyomány, különösen Svédország déli és keleti részén, csak már nem nagyon tudják, hogy miért is csinálják.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME