A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Smålänning

Több mint 30 éves az alábbi történet, de mondhatnám azt is, tegnapi, hiszen Svédországba folyamatosan érkeznek magyarok, akik svédül kezdenek tanulni. Igaz, most már az Internet, és mindenféle modern nyelvtanulási programok, eszközök könnyítik meg lényegesen a nyelv elsajátítását. Annak idején, az 1946, majd az1956 magyarjainak még szótáruk sem volt. A 80-as években jöttek annyival szerencsésebb helyzetben voltak, hogy a könyvtárakból már kölcsönözhettek egy-egy kezdetleges, nagyon-nagyon egyszerű szótárat. Most nem az nagyvárosokban, előnyösebb helyzetben élőkre, hanem a kis mezővároskákban, falvakban letelepültekre gondolok. Bár jómagam is ilyen kisvárosba kerültem, nyelvtanulási lehetőség tekintetében igen szerencsésnek mondhattam magam, a tanulótársak fegyelmezett, képzett, tanuláshoz szokott társaság volt, tanáraink jó pedagógusok és kiváló szakemberek. Az alapfokon mondhatni játszva túljutottunk, a továbbképzés érdekes, szórakoztató volt mindnyájunk számára.

Mint az lenni szokott, bármennyire igyekeztünk, néha be-becsúszott egy-egy „baki”Általános tapasztalatom, hogy a svéd emberek nagyon udvariasan, komolyan, és türelmesen hallgatják végig az idegenek svéd nyelvi próbálkozásait. Eszükbe sem jutna mosolyogni, pláné nevetni a nyakatekert mondatok, vagy a rosszul hangsúlyozott szavak hallatán. (Ellentétben a magyarokkal, akikben hasonló helyzetben úgy vélem, inkább megvan a hajlam a vidám nevetésre). Hogy fordított helyzet is előállhat, tanúsítom.

A svéd irodalom nagyjaival ismerkedtünk. Házi feladatnak mindenki kapott egy-egy regény, illetve novellarészletet. A feladatunk az volt, hogy tanuljuk meg szépen, helyes hangsúllyal felolvasni azt, és saját szavainkkal elmondani a tartalmát. A nekem jutott novellarészlet egy asszonyról szólt, aki feltehetően egyedül van otthon, éppen házi teendőit végzi, mikor valami kaparászást hall a bejárati ajtó felől. Tanakodik magában, vajon ki lehet ez az óvatos látogató, nem tudja, mit csináljon, nyisson ajtót, vagy sem? A kaparászás megismétlődik, a nő lassan odamegy az ajtóhoz, kinyitja, és ott áll két... smålänning. A nő meglátja őket, meglepődik, megijed és becsapja az ajtót.

Minden jól ment, az irodalmi szöveget sikerült saját szavaimmal megfogalmazni, csak a smålänning szónál akadtam meg. A jelentését tulajdonképpen értettem: små az kicsi, apró, a lemming pedig pocokfélékhez tartozó kis rágcsáló, melynek sok faja ismert, többségükben a tundra és a tajga lakója. De hát mit keresnek ezek a nő ajtaja előtt?  Tovább kutakodtam, s megtudtam, hogy a lemmingmagányosan él, de körülbelül 4 évenként tömeges vándorlás figyelhető meg. Ekkorra az állatok élőhelyén elfogyott a táplálék és a lemmingek új helyet keresnek maguknak – Aha, szóval ez az egész írás biztosan erről szól!- jöttem rá a lényegre, és magabiztosan fejeztem be a novellarészlet leegyszerűsítését.

Az iskolában rendre mindenki felolvasta a neki jutott regény, illetve novellarészletet, bizonyítva, hogy helyesen hangsúlyoz, majd röviden elmondta annak tartalmát. A tanárnőn látszott, nagyon elégedett az osztály teljesítményével, én már alig vártam, hogy rám kerüljön a sor. Hibátlanul elolvastam a részletet, majd összefoglaltam az olvasottakat:

A novellarészlet egy asszonyról szól, aki feltehetően egyedül van otthon, éppen házi teendőit végzi, mikor valami kaparászást hall a bejárati ajtó felől. Tanakodik magában, vajon ki lehet ez az óvatos látogató, nem tudja, mit csináljon, nyisson ajtót, vagy sem? A kaparászás megismétlődik, a nő lassan odamegy az ajtóhoz, kinyitja, és ott áll két kicsi állat. A nő meglátja őket, meglepődik, megijed és becsapja az ajtót.

Elhallgattam. A tanárnő, de az osztálytársaim is nagyon furcsán néztek rám:

  • Mit is mondtál, ki állt az ajtóban?- kérdezte kíváncsian a tanárnő.
  • Két kicsi állat, tudod, két kicsi lemming. Azt hiszem, az ő vándorlásukról szól a novella.

Az osztály, a tanárnővel együtt fergeteges nevetésbe tört ki. Én értetlenül álltam, fogalmam sem volt, mi váltotta ki a derültséget. Végül a tanárnő magyarázta el kacagástól el-elcsukló hangon, hogy a látogatók nem kicsi lemmingek, hanem SMÅ-LÄNNINGEK, smålandi emberek.

Tóth Ildikó

A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME