A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Smålänning

Több mint 30 éves az alábbi történet, de mondhatnám azt is, tegnapi, hiszen Svédországba folyamatosan érkeznek magyarok, akik svédül kezdenek tanulni. Igaz, most már az Internet, és mindenféle modern nyelvtanulási programok, eszközök könnyítik meg lényegesen a nyelv elsajátítását. Annak idején, az 1946, majd az1956 magyarjainak még szótáruk sem volt. A 80-as években jöttek annyival szerencsésebb helyzetben voltak, hogy a könyvtárakból már kölcsönözhettek egy-egy kezdetleges, nagyon-nagyon egyszerű szótárat. Most nem az nagyvárosokban, előnyösebb helyzetben élőkre, hanem a kis mezővároskákban, falvakban letelepültekre gondolok. Bár jómagam is ilyen kisvárosba kerültem, nyelvtanulási lehetőség tekintetében igen szerencsésnek mondhattam magam, a tanulótársak fegyelmezett, képzett, tanuláshoz szokott társaság volt, tanáraink jó pedagógusok és kiváló szakemberek. Az alapfokon mondhatni játszva túljutottunk, a továbbképzés érdekes, szórakoztató volt mindnyájunk számára.

Mint az lenni szokott, bármennyire igyekeztünk, néha be-becsúszott egy-egy „baki”Általános tapasztalatom, hogy a svéd emberek nagyon udvariasan, komolyan, és türelmesen hallgatják végig az idegenek svéd nyelvi próbálkozásait. Eszükbe sem jutna mosolyogni, pláné nevetni a nyakatekert mondatok, vagy a rosszul hangsúlyozott szavak hallatán. (Ellentétben a magyarokkal, akikben hasonló helyzetben úgy vélem, inkább megvan a hajlam a vidám nevetésre). Hogy fordított helyzet is előállhat, tanúsítom.

A svéd irodalom nagyjaival ismerkedtünk. Házi feladatnak mindenki kapott egy-egy regény, illetve novellarészletet. A feladatunk az volt, hogy tanuljuk meg szépen, helyes hangsúllyal felolvasni azt, és saját szavainkkal elmondani a tartalmát. A nekem jutott novellarészlet egy asszonyról szólt, aki feltehetően egyedül van otthon, éppen házi teendőit végzi, mikor valami kaparászást hall a bejárati ajtó felől. Tanakodik magában, vajon ki lehet ez az óvatos látogató, nem tudja, mit csináljon, nyisson ajtót, vagy sem? A kaparászás megismétlődik, a nő lassan odamegy az ajtóhoz, kinyitja, és ott áll két... smålänning. A nő meglátja őket, meglepődik, megijed és becsapja az ajtót.

Minden jól ment, az irodalmi szöveget sikerült saját szavaimmal megfogalmazni, csak a smålänning szónál akadtam meg. A jelentését tulajdonképpen értettem: små az kicsi, apró, a lemming pedig pocokfélékhez tartozó kis rágcsáló, melynek sok faja ismert, többségükben a tundra és a tajga lakója. De hát mit keresnek ezek a nő ajtaja előtt?  Tovább kutakodtam, s megtudtam, hogy a lemmingmagányosan él, de körülbelül 4 évenként tömeges vándorlás figyelhető meg. Ekkorra az állatok élőhelyén elfogyott a táplálék és a lemmingek új helyet keresnek maguknak – Aha, szóval ez az egész írás biztosan erről szól!- jöttem rá a lényegre, és magabiztosan fejeztem be a novellarészlet leegyszerűsítését.

Az iskolában rendre mindenki felolvasta a neki jutott regény, illetve novellarészletet, bizonyítva, hogy helyesen hangsúlyoz, majd röviden elmondta annak tartalmát. A tanárnőn látszott, nagyon elégedett az osztály teljesítményével, én már alig vártam, hogy rám kerüljön a sor. Hibátlanul elolvastam a részletet, majd összefoglaltam az olvasottakat:

A novellarészlet egy asszonyról szól, aki feltehetően egyedül van otthon, éppen házi teendőit végzi, mikor valami kaparászást hall a bejárati ajtó felől. Tanakodik magában, vajon ki lehet ez az óvatos látogató, nem tudja, mit csináljon, nyisson ajtót, vagy sem? A kaparászás megismétlődik, a nő lassan odamegy az ajtóhoz, kinyitja, és ott áll két kicsi állat. A nő meglátja őket, meglepődik, megijed és becsapja az ajtót.

Elhallgattam. A tanárnő, de az osztálytársaim is nagyon furcsán néztek rám:

  • Mit is mondtál, ki állt az ajtóban?- kérdezte kíváncsian a tanárnő.
  • Két kicsi állat, tudod, két kicsi lemming. Azt hiszem, az ő vándorlásukról szól a novella.

Az osztály, a tanárnővel együtt fergeteges nevetésbe tört ki. Én értetlenül álltam, fogalmam sem volt, mi váltotta ki a derültséget. Végül a tanárnő magyarázta el kacagástól el-elcsukló hangon, hogy a látogatók nem kicsi lemmingek, hanem SMÅ-LÄNNINGEK, smålandi emberek.

Tóth Ildikó

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME