A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Decemberi történetek

A kétnyelvű közegben felnövő gyermekek találékonyságáról, kreativitásáról, - ahogy mondani szokták - könyveket lehetne írni! Írnak is! A legtöbb családban legalább szájhagyomány útján fenn maradnak a kedves kiszólások.

A meghitt karácsonyesték elmaradhatatlan része az együtt elköltött ebéd-vacsora. Az ünnepi menü-sorban a mi családunkban is a saját savanyítású töltött káposztáé a főszerep. Különösebben egyikünk sem szereti a káposztát, évközben sok szó nem is esik róla, csak úgy november táján, a savanyításhoz szükséges tennivalók kapcsán. Az alig felcseperedett unokáim is ilyenkor hallhatták többször emlegetni a magyar konyhának ezt a jellegzetességét. De, hogy milyen kép alakult ki bennük az említett élelem-alapanyagról, arra egy velünk megesett kis történet derít fényt. Unokáimmal gyakran elsétáltunk egy közeli kis parkba, mely városkánk többi lakóinak is igen kedvelt kiránduló helye. A tágas tér egyik sarkában egy megépített grillező hely áll. A gyerekek számára roppant csábító volt a tűztérben hagyott, elégett faszén. Alig várták már, hogy odaérjünk, kis pálcákkal felszerelkezve kezdték el kavargatni, kapirgálni a fekete maszatot.

-         Mama, mi most főzni fogunk! – jelentette ki egyikük.

-         Ugyan bizony, mi finomság készül?- érdeklődtem.

-         Nem látod? Káposztaleves! És, hogy nehogy félreértsem, svédül is megmondta: - Kålsoppa! – Végül is teljesen igaza volt, hiszen svédül a káposzta kål, a szén kol, és mindkettőt hasonlóan, kólnak ejtik.

*

Unokáinkkal ebédeltünk, a férjem ette meg leghamarabb az ételt. Letette az evőeszközt és azt mondta:

-         Én vagyok az angyal.

A gyerekek csodálkozva néztek rá, majd rám, nem tudták mire vélni a kijelentést. Én elmagyaráztam, hogy mikor mi voltunk gyerekek, ezt mondta az, aki elsőnek fejezte be az étkezést, tehát úgy mondd győzött. A gyerekek szorgalmasan ettek tovább, és mikor a kisfiú végzett, másodikként, felkiáltott:

-         Én vagyok a Tomte (a svédországi Mikulás) – majd rámutatott az állkendőjére:- és ez a szakállam.

*

December közeledtével arról meséltünk a gyerekeknek, hogy nemsokára megjön a tél, lehull a hó, jön majd a Mikulás, és azután Jézus születésnapja következik, a Karácsony. Elénekeltünk néhány Mikulás-éneket, majd a Mennyből az angyalt, ezt többször is egymás után. Hamar megtanulták, másnap elkezdték énekelni, és mivel azt a fogalmat, hogy: menny még nem ismerték, az idősebbik kissé átalakította a szöveget:

-         Nem jön az angyal, eljött hozzátok... - gondolkodott egy kicsit, aztán újrakezdte, még értelmesebbé téve a szöveget:

-         Nem jön az angyal, nem jön hozzátok… - aztán megállt és komoly arccal érdeklődött arról, hogy tulajdonképpen minek is kell örülni karácsonykor?

Boldogan fogadta el magyarázatunkat, s immár örömmel várta az angyalt, mely majd eljön a mennyből.

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME