Nyelvi bonyodalmak

Share

Egy dél-svédországi kisváros egyik iskolájában a rektor éppen hazafelé indult, mikor észrevett egy, az átlagosnál sötétebb bőrű, az iskola folyosóján tébláboló, eléggé tanácstalannak kinéző férfiút. Szolgálatkészen odament hozzá, és megkérdezte:

-          Segíthetek valamiben? Keresel valakit?

-          Hüá! – válaszolt a férfi.

-          Ja, igen, Hüát keresed! Ő a titkárnőnk. Menj egyenesen, a második ajtón kopogtass, ott van az irodája.

A férfi nem úgy reagált, ahogyan azt a rektor várta, hanem meglepett arccal, kissé irritált hangon megismételte:

-          Hüá!

-          Igen, értettem, Hüát keresed. Mint mondtam, egyenesen előre, második ajtó jobbra.

A látogató erre összevonta a szemöldökét, megemelt hangon, tagoltan  mondta:

-          HŰ-Á!

A rektor elpirult. Kezdte elhagyni a hagyományos svéd türelme. Nem értette, mi van, mit nem ért a kedves látogató, mikor az idegesen kirángatott egy tollat a zsebéből, odalépett a folyosó falán lévő plakáthoz és nagy betűkkel felírta rá:

-          7 A!

Hát, igen, az a fránya lágy svéd S betű, és a hetes szám, melyet mi, magyarok sju-nak, sjü-nek, mások meg még cifrábban ejtenek! A 7 A-ba összehívott szülői értekezletre érkezett kedves szülőnek és a szolgálatkész rektornak pechje volt, hiszen mennyi lehet a valószínűsége annak, hogy abban a bizonyos iskolában dolgozik egy vietnami származású, Hüá nevű titkárnő?

A  történetet elmesélte Bálint Levente (Malmö), leírta Tóth Ildikó