A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Nagy Pofakönyv,

 

azaz a Facebook

 

Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem hallott volna még a Facebookról, és ne tudná, mi az.  Még apukám is hallott róla, pedig ő aztán még azt sem tudja, hogy mi a különbség az e-mailezés és a skype-olás között. Abban is biztos vagyok, hogy mindenkinek van véleménye róla. Tapasztalataim szerint ezek a vélemények eléggé megoszlanak: vagy szereti valaki a Facebookot, vagy utálja.

 

Mi is a Facebook? Egy olyan közösségi oldal, ahova bárki regisztrálhat, és saját magáról közölhet fényképeket, élete eseményeit teheti fel, és beszélgethet másokkal.A szolgáltatás eredetileg csak angol nyelven volt elérhető, de az oldal sikerére való tekintettel elkezdték lefordítani, így ma már körülbelül 75 nyelven használható, köztük magyarul is.

 

Lájkolsz, posztolsz, appolsz. A fiatalok, akik sok időt töltenek „facebookolással”, több szót is átvettek a mindennapi beszédbe. Sokszor van megfelelő magyar kifejezés is az adott szóra, mégis az angol verziót használják. A “lájkolás” a legfontosabb funkciója a Facebooknak. Az oldalon szinte mindent lehet kedvelni, ami másokkal történik. Egy kattintással kifejezhetjük tetszésünket ismerősünk fényképei, családi állapota vagy egy sikerrel vett vizsga iránt. Itt szerezhetünk információt arról, hogy mi történik azokkal a barátainkkal, akikkel nem találkozunk nap mint nap, itt tudjuk meg, hogy valakinek kistesója vagy netalántán gyermeke született. A házi feladatról is innen szerzünk tudomást, és a hétvégi buli képeit is itt nézegetjük. Üzenetet váltunk, ismerősöket jelölünk be, képeket közlünk. Továbbá kapcsolatba kerülhetünk hozzánk hasonló gondolkodású és ízlésű emberekkel, csoportokkal. El tudjuk juttatni az általunk képviselt értékeket, magasabb célokat több millió emberhez. Sokan úgy gondolják, ha nem vagy a Facebookon, nem létezel. Bizonyos szempontból ez igaz is lehetne, ha a mai társadalmat nézzük.

 

Akik ezzel szemben utálják a Facebookot, azzal érvelnek, hogy ha igazi barátaid vannak, akkor azokat felhívod és megkérdezed tőlük, hogy vannak, ha valakinek gyermeke születik, akkor személyesen gratulálsz, és a házit az iskolában, jó tanuló módjára, feljegyzed. Sőt, mi több, problémának tartják, hogy az ember könnyen függővé válik,ami lássuk be nem ritka. Az oldal megannyi színes és izgalmas opciót kínál. Ez azzal jár, hogy egy egész napot el lehet a Facebookon tölteni. Sokan fel sem fogják, mennyi információt közölnek csak azzal, hogy leírják, milyen kedvük van. A véleményüket és képeiket felhasználhatják ellenük, szavaikat idézhetik. Ennek elkerülése végett jó használni az olyan beállításokat, hogy csak ismerőseink, valódi barátaink láthassák bejegyzéseinket. Fontos, hogy tudjuk, hol a határ, és aszerint cselekedjünk, nem kell kiírni, hogy “Elmentem a budira” és nem kell minden kemény bulizós képet kirakni.

Mindent összevetve, én pozitívnak látom a Facebookot. Úgy képzelem el, mint egy hatalmas bulit, ahol minden haverod ott van. Egyesek beszélgetnek, mások csak elvegyülnek a tömegben és hallgatják, hol, melyik csoportban mi a téma. Ha érdekesnek találják a témát, bólogatva jelzik tetszésüket, vagy ha az felkelti érdeklődésüket, akár be is szállnak a beszélgetésbe. Vannak olyan csoportok, akik társasjátékoznak, vagy épp a nyaralási képeiket mutogatják egymásnak. Közben egy-egy parti arc mindig tesz be valami jó zenét, és ha laposodni kezd a hangulat, valaki feldobja egy Chuck Norris viccel, amin végül mindenki jót röhög.

Eddig rendben is lennénk.  A probléma ott kezdődik, mikor az ember fia/lánya függővé válik.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME