A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

61. EUROVIZIÓS DALFESZTIVÁL - STOCKHOLM

 

Az eurovízió kifejezés szinte minden európai fiatal számára ismerősen cseng, hiszen az egyik legnépszerűbb és legrégebbi nemzetközi dalverseny, amit megrendeznek a kontinensen. Ugyanakkor ez a világ legnagyobb dalversenye is, mivel a nézők számát tekintve közel 600 millióan követik végig a produkciókat és a szavazást. A műsort a világ nagy részén közvetítik, Európán kívül többek közt Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Indiában, Dél-Koreában, Új-Zélandon és az USA-ban, 2015 óta pedig már Kínában is. Így aki ezen a versenye részt vesz, könnyen tehet szert nemzetközi karrierre. Mivel közeleg a tavaszi megmérettetés időpontja, összegyűjtöttem néhány érdekességet a dalversennyel kapcsolatban.

A versenyt minden évben az előző évi nyertes hazájában rendezik. Ennek értelmében a tavalyi svéd győzelem kapcsán (Måns Zelmerlöw Heroes című dala) idén Svédország ad otthon a dalfesztiválnak. Ez lesz a 61. alkalom, hogy a fesztivál lehetőséget ad annak az 56 országnak, akik az Európai Műsorsugárzók Uniója (European Broadcasting Union – EBU) elnevezésű, tévé- és rádióadók csoportját tömörítő nemzetközi szervezetnek tagjai. 2016-ban összesen 43 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválon, Magyarországon kívül résztvevő lesz még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország és Ukrajna is. A versenytől visszalépők között vannak többek közt a törökök, portugálok és a luxemburgiak.

Az első elődöntőre 2016. május 10-én kerül sor, a második elődöntő május 12-én, a döntő pedig május 14-én lesz. A versenynek a 16 000 férőhelyes stockholmi Ericsson Globe ad otthont, ahol anno a 2000-es Eurovíziós Dalfesztivált is rendezték.

Az Eurovíziós verseny az, ami korra és nemre való tekintet nélkül vonzza a nézőket, a különböző országok egy emberként drukkolnak saját kiválasztottjuknak, hogy győzelmet arasson a színpadon. Szép gondolat volt ez a verseny a svájci székhelyű European Broadcasting Union szervezettől. Az ötletgazda Marcel Bezençon, francia EBU alkalmazott volt, aki egy 1955-ös monacói találkozón vetette fel a nemzetközi dalverseny ötletét, amelyben az országok az EBU országaiba egyszerre sugárzott televízió műsorban szerepeltek volna. 1956-ban a svájci Luganóban tartották az első Dalfesztivált. A versenyen ekkor még csak 7 ország vett részt; mindegyik 2 dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy országonként több mint egy dalt adtak elő. A versenyt akkor a rendező ország, Svájc nyerte.

Néhány érdekesség:

·         1956. óta minden évben megrendezik a fesztivált

·         a verseny ötletét és alapját az olasz Sanremoi Dalfesztivál adta

·         legelőször „Eurovision Grand Prix” (Eurovíziós Nagy-díj) néven ismerték

·         Az Eurovízió (Eurovision) nevet először George Campey brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, 1951-ben

·         Svédország az első ország, amely másodszorra rendezheti a versenyt a 2010-es években, mivel 2012-ben is ők nyertek

·         A fesztivál leghíresebb felfedezettje a svéd ABBA, akik a Waterloo című dalukkal 1974-ben nyerték meg a versenyt.

·         Céline Dion is a fesztivál kapcsán vált híressé, mikor 1988-ban Svájc képviseletében nyerte meg a versenyt a Ne partez pas sans moi című dallal.

 

MAGYARORSZÁGI INDULÓK (A DAL 2016)

 


Ahol sok tehetség van, nem könnyű érvényesülni, így erre a nemzetközi megmérettetésre sem könnyű a bejutás. A magyar győztes eurovíziós indulót 2012 januárja óta, az MTV és az MTVA közreműködésével egy háromrészes látványos show-műsor, „A Dal” keretén belül választja ki a szakmai zsűri és a nézők. A beérkezett 372 dal közül egy tíztagú előzsűri választja ki azt a 30 dalt, ami bejut a válogató élő-műsor résztvevői közé. A műsor során adásról-adásra egy négyfős szakmai zsűri és a közönség dönt, hogy melyik előadó jut tovább a döntőig. Az idei dalválasztó műsor zsűrijében szerepel Zséda, többszörös Fonogram-, eMeRTon- és Artisjus-díjas énekesnő; Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője, a Metro és az LGT egykori alapítója; Pierrot zenei producer és előadó; valamint Both Miklós zeneszerző, énekes.

A magyar fiatalok kedvelt, online is hallgatható rádiója a Petőfi Rádió (http://myonlineradio.hu/mr2-petofi-radio) folyamatos figyelemmel kíséri az előadók sorsát, és az M2 tv csatornán egy saját műsor keretén belül (Én vagyok itt címmel) élő interjúkat és portrébeszélgetéseket közvetítenek az elődöntősökkel.

Ugyan nem a kezdetek óta vettünk részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a döntőbe többször is sikerült bejutni a magyar versenyzőknek. A sikerben közrejátszott, hogy a 2000-es években már nem csak a magyar, hanem az angol nyelvű dalokkal is indultak a versenyzők, ami a nemzetközi szavazásnál előnyt jelenthet.

Az utóbbi évek fellépői között szerepelt a magyar NOX csapata, akik a népzenét modern elemekkel ötvözik zenéjükben és 2005-ben indultak a versenyen. Rövid kihagyás után 2007-ben, a nemrégiben Göteborgot is megjárt Rúzsa Magdi indult egy angol nyelvű saját dallal. Őt 2008-ban Csézy követte, a szintén angol nyelvű Candlelight című slágerrel. 2009-ben Ádok Zoli, a Csillag születik tehetségkutató versenyzője indult a Dalfesztiválon. Majd 2011-ben Wolf Kati képviselte hazánkat, aki az MTV belső kiválasztásával a 2010-es X-Faktor egyik versenyzője volt és a What About My Dreams? című dallal egészen a döntőig jutott, ahol 22. helyet szerezte meg. 2012-ben a Compact Disco nevű formáció indult a versenyen a Sound of Our Hearts című dalukkal, ahol a döntőben a 24. helyezést érték el. 2013-ban nagy fordulat történt, mivel a korábbi angol nyelvű dalok helyét ismét a magyar anyanyelvű éneklés vette át. Márta Alex, művésznevén ByeAlex Kedvesem című számával a dalfesztivál döntőjében a harmadik legjobb helyezést érte el, amit magyar versenyző el tudott érni az Eurovíziók történetében. 2014-ben amerikai-magyar származású énekes, Kállay-Saunders András Running című dalával indult és a dal az induló 37országból huszonöttől kapott pontot, így Magyarország megszerezte története második legjobb eredményét. Tavaly a magyar induló Csemer Boglárka, művésznevén Boggie volt, aki a háború- ellenes számával a dalfesztivál döntőjében a huszadik helyen végzett.

Az idei indulók között több esélyes van, de lapzártáig még csak a harmadik elődöntő zajlik le, így a végső győztes befutót majd február végén tudjuk meg. Az esélyesek között szerepel az X-Faktor tehetségkutatóból megismert Horányi Juli, továbbá a látássérült, gyémánthangú Agárdi Szilvia, de említhetem a korábbi Megasztár győztes, Tolvaj Renit is akár. A férfiak közül a The Voice tehetségkutatóból megismert swing énekes, Gájer Bálint az egyik nagy esélyes, de szoros a mezőny, hiszen olyan ismert nevek is versenyeznek, mint a „megasztáros” Gáspár Laci, a szoprán operaénekes Vásáry André, vagy a korábban már győztes Kállay-Saunders András, aki ezúttal nem szólóban, hanem együttesével indult. A dalok nagy része a küzdelemről, győzelemről, kitartásról, barátságról, összetartásról, szerelemről szól. Aki érdeklődik a jelenlegi magyar versenyzők iránt az alábbi linken meghallgathatja a továbbjutó produkciókat: http://www.mediaklikk.hu/a-dal/

Február 27-én kiderül, ki lesz a győztes, de bárki is fogja képviselni kis hazánkat, én minden Svédországban élő magyart buzdítok arra, hogy kövesse figyelemmel a versenyt, és szurkoljunk együtt a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon a magyaroknak!

Érdekességek:

·         Magyarország 1994 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

·         elsőként Bayer Friderika debütált a máig is emlékezetes Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával.

·         az idei szériában ingyenes a szavazás A DAL applikáción és a honlapon keresztül, így külföldről is bátran lehet szavazni.

 

Márton Júlia

 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME