A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

61. EUROVIZIÓS DALFESZTIVÁL - STOCKHOLM

 

Az eurovízió kifejezés szinte minden európai fiatal számára ismerősen cseng, hiszen az egyik legnépszerűbb és legrégebbi nemzetközi dalverseny, amit megrendeznek a kontinensen. Ugyanakkor ez a világ legnagyobb dalversenye is, mivel a nézők számát tekintve közel 600 millióan követik végig a produkciókat és a szavazást. A műsort a világ nagy részén közvetítik, Európán kívül többek közt Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Indiában, Dél-Koreában, Új-Zélandon és az USA-ban, 2015 óta pedig már Kínában is. Így aki ezen a versenye részt vesz, könnyen tehet szert nemzetközi karrierre. Mivel közeleg a tavaszi megmérettetés időpontja, összegyűjtöttem néhány érdekességet a dalversennyel kapcsolatban.

A versenyt minden évben az előző évi nyertes hazájában rendezik. Ennek értelmében a tavalyi svéd győzelem kapcsán (Måns Zelmerlöw Heroes című dala) idén Svédország ad otthon a dalfesztiválnak. Ez lesz a 61. alkalom, hogy a fesztivál lehetőséget ad annak az 56 országnak, akik az Európai Műsorsugárzók Uniója (European Broadcasting Union – EBU) elnevezésű, tévé- és rádióadók csoportját tömörítő nemzetközi szervezetnek tagjai. 2016-ban összesen 43 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválon, Magyarországon kívül résztvevő lesz még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország és Ukrajna is. A versenytől visszalépők között vannak többek közt a törökök, portugálok és a luxemburgiak.

Az első elődöntőre 2016. május 10-én kerül sor, a második elődöntő május 12-én, a döntő pedig május 14-én lesz. A versenynek a 16 000 férőhelyes stockholmi Ericsson Globe ad otthont, ahol anno a 2000-es Eurovíziós Dalfesztivált is rendezték.

Az Eurovíziós verseny az, ami korra és nemre való tekintet nélkül vonzza a nézőket, a különböző országok egy emberként drukkolnak saját kiválasztottjuknak, hogy győzelmet arasson a színpadon. Szép gondolat volt ez a verseny a svájci székhelyű European Broadcasting Union szervezettől. Az ötletgazda Marcel Bezençon, francia EBU alkalmazott volt, aki egy 1955-ös monacói találkozón vetette fel a nemzetközi dalverseny ötletét, amelyben az országok az EBU országaiba egyszerre sugárzott televízió műsorban szerepeltek volna. 1956-ban a svájci Luganóban tartották az első Dalfesztivált. A versenyen ekkor még csak 7 ország vett részt; mindegyik 2 dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy országonként több mint egy dalt adtak elő. A versenyt akkor a rendező ország, Svájc nyerte.

Néhány érdekesség:

·         1956. óta minden évben megrendezik a fesztivált

·         a verseny ötletét és alapját az olasz Sanremoi Dalfesztivál adta

·         legelőször „Eurovision Grand Prix” (Eurovíziós Nagy-díj) néven ismerték

·         Az Eurovízió (Eurovision) nevet először George Campey brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, 1951-ben

·         Svédország az első ország, amely másodszorra rendezheti a versenyt a 2010-es években, mivel 2012-ben is ők nyertek

·         A fesztivál leghíresebb felfedezettje a svéd ABBA, akik a Waterloo című dalukkal 1974-ben nyerték meg a versenyt.

·         Céline Dion is a fesztivál kapcsán vált híressé, mikor 1988-ban Svájc képviseletében nyerte meg a versenyt a Ne partez pas sans moi című dallal.

 

MAGYARORSZÁGI INDULÓK (A DAL 2016)

 

Ahol sok tehetség van, nem könnyű érvényesülni, így erre a nemzetközi megmérettetésre sem könnyű a bejutás. A magyar győztes eurovíziós indulót 2012 januárja óta, az MTV és az MTVA közreműködésével egy háromrészes látványos show-műsor, „A Dal” keretén belül választja ki a szakmai zsűri és a nézők. A beérkezett 372 dal közül egy tíztagú előzsűri választja ki azt a 30 dalt, ami bejut a válogató élő-műsor résztvevői közé. A műsor során adásról-adásra egy négyfős szakmai zsűri és a közönség dönt, hogy melyik előadó jut tovább a döntőig. Az idei dalválasztó műsor zsűrijében szerepel Zséda, többszörös Fonogram-, eMeRTon- és Artisjus-díjas énekesnő; Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője, a Metro és az LGT egykori alapítója; Pierrot zenei producer és előadó; valamint Both Miklós zeneszerző, énekes.

A magyar fiatalok kedvelt, online is hallgatható rádiója a Petőfi Rádió (http://myonlineradio.hu/mr2-petofi-radio) folyamatos figyelemmel kíséri az előadók sorsát, és az M2 tv csatornán egy saját műsor keretén belül (Én vagyok itt címmel) élő interjúkat és portrébeszélgetéseket közvetítenek az elődöntősökkel.

Ugyan nem a kezdetek óta vettünk részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a döntőbe többször is sikerült bejutni a magyar versenyzőknek. A sikerben közrejátszott, hogy a 2000-es években már nem csak a magyar, hanem az angol nyelvű dalokkal is indultak a versenyzők, ami a nemzetközi szavazásnál előnyt jelenthet.

Az utóbbi évek fellépői között szerepelt a magyar NOX csapata, akik a népzenét modern elemekkel ötvözik zenéjükben és 2005-ben indultak a versenyen. Rövid kihagyás után 2007-ben, a nemrégiben Göteborgot is megjárt Rúzsa Magdi indult egy angol nyelvű saját dallal. Őt 2008-ban Csézy követte, a szintén angol nyelvű Candlelight című slágerrel. 2009-ben Ádok Zoli, a Csillag születik tehetségkutató versenyzője indult a Dalfesztiválon. Majd 2011-ben Wolf Kati képviselte hazánkat, aki az MTV belső kiválasztásával a 2010-es X-Faktor egyik versenyzője volt és a What About My Dreams? című dallal egészen a döntőig jutott, ahol 22. helyet szerezte meg. 2012-ben a Compact Disco nevű formáció indult a versenyen a Sound of Our Hearts című dalukkal, ahol a döntőben a 24. helyezést érték el. 2013-ban nagy fordulat történt, mivel a korábbi angol nyelvű dalok helyét ismét a magyar anyanyelvű éneklés vette át. Márta Alex, művésznevén ByeAlex Kedvesem című számával a dalfesztivál döntőjében a harmadik legjobb helyezést érte el, amit magyar versenyző el tudott érni az Eurovíziók történetében. 2014-ben amerikai-magyar származású énekes, Kállay-Saunders András Running című dalával indult és a dal az induló 37országból huszonöttől kapott pontot, így Magyarország megszerezte története második legjobb eredményét. Tavaly a magyar induló Csemer Boglárka, művésznevén Boggie volt, aki a háború- ellenes számával a dalfesztivál döntőjében a huszadik helyen végzett.

Az idei indulók között több esélyes van, de lapzártáig még csak a harmadik elődöntő zajlik le, így a végső győztes befutót majd február végén tudjuk meg. Az esélyesek között szerepel az X-Faktor tehetségkutatóból megismert Horányi Juli, továbbá a látássérült, gyémánthangú Agárdi Szilvia, de említhetem a korábbi Megasztár győztes, Tolvaj Renit is akár. A férfiak közül a The Voice tehetségkutatóból megismert swing énekes, Gájer Bálint az egyik nagy esélyes, de szoros a mezőny, hiszen olyan ismert nevek is versenyeznek, mint a „megasztáros” Gáspár Laci, a szoprán operaénekes Vásáry André, vagy a korábban már győztes Kállay-Saunders András, aki ezúttal nem szólóban, hanem együttesével indult. A dalok nagy része a küzdelemről, győzelemről, kitartásról, barátságról, összetartásról, szerelemről szól. Aki érdeklődik a jelenlegi magyar versenyzők iránt az alábbi linken meghallgathatja a továbbjutó produkciókat: http://www.mediaklikk.hu/a-dal/

Február 27-én kiderül, ki lesz a győztes, de bárki is fogja képviselni kis hazánkat, én minden Svédországban élő magyart buzdítok arra, hogy kövesse figyelemmel a versenyt, és szurkoljunk együtt a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon a magyaroknak!

Érdekességek:

·         Magyarország 1994 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

·         elsőként Bayer Friderika debütált a máig is emlékezetes Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával.

·         az idei szériában ingyenes a szavazás A DAL applikáción és a honlapon keresztül, így külföldről is bátran lehet szavazni.

 

Márton Júlia

 
„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME