A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nemzeti összetartozás napja

Szilágyi Péter: ez a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja

Június negyedike a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja - mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a nemzeti összetartozás napján, június 4-én a fővárosban.

Szilágyi Péter a Magyarság Házában rendezett központi ünnepségen azt mondta: 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete. A nemzetiségi elv egyenes arculcsapása, ahogyan Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője akkor fogalmazott - közölte.

Emlékeztetett rá, hogy magyar családok százezreit szakították el az anyaországtól, Prága, Bukarest és Belgrád fennhatósága alá rendelve őket. Megpróbáltatások sora vette kezdetét: kitaszítottság és jogfosztottság, a megmaradásért folytatott küzdelem várt a magyarságra. Elkobzott magyar ingatlanok, kettétört sorsok Kárpát-medence szerte. "96 esztendeje viseljük ezt a fekete gyűrűt" - fogalmazott.

Noha a nemzet a 20. század során „a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott”, minden egyes alkalommal felegyenesedett. Így volt ez a 1920-as és 1930-as években, a második világháború, majd 1956 terrorja és a szocialista internacionalizmus diktatúrája után is. Pedig tiltották a nemzet fogalmát, a nemzeti jelképeinket, üldözték a magyar himnusz puszta eléneklését, és felszámolták a külvilág megannyi menedékét - idézte fel Szilágyi Péter, hozzátéve, hogy a teher megerősítette a magyarságot.

Elválasztva éltünk egymástól, de legbelül, a lelkek mélyén megmaradt nemzetünk értékeinek tudata - mondta, hozzátéve: az ezeréves Kárpát-medencei Magyarország örökségét nem sikerült, nem lehetett eltörölni. „Kolozsvár örökre őrizni fogja Mátyás emlékét, Szabadkán mindig lesz, aki Kosztolányi nyelvén beszél, Nagyszombaton Pázmányért szól a mise, és Verecke híres hágója a magyar haza szimbolikus része” - fogalmazott.

Kiemelte: az önbecsülés és a nemzet tiszteletben tartása cselekvésre kötelez mindenkit. Sorsunkat kézbe véve, együtt, egymást segítve könnyebben tudjuk a magyarság nagy családjának ügyét képviselni .

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a polgári kormány 2010-ben egyértelműen kinyilvánította: mindent megtesz a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarságért, hogy újraalkossák azt, ami Trianonban elveszett.

Szilágyi Péter idézte az alaptörvényt: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarság sorsáért", hozzátéve, hogy ezzel felelősségvállalásukat a nemzethez és nem az államhatárokhoz kötötték.

Elmondta: az egyszerűsített honosítás lehetőségének megteremtésével már 800 ezer külhoni magyar tett állampolgársági esküt, a választójog kiterjesztésével az Országgyűlés épülete ismét a nemzet képviselőházává vált, a nemzet közjogi egyesítése megtörtént.

Szólt arról is, hogy nemzetpolitikai programok a közösségépítésre helyezik a hangsúlyt. Ha kell óvodát, iskolát, kollégiumot építenek, egyetemet alapítanak, templomot újítanak fel, és a nemzetpolitika középpontjába helyezték a gazdasági szempontokat. Kiemelten támogatják a külhoni magyar szakképző intézményeket és a fiatal magyar vállalkozókat. Elindították minden idők legnagyobb vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési programját, amelyet a Muravidék, Drávaszög, Erdély és Felvidék követ - sorolta.

 

Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program a diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségeket segíti, míg a Mikes Kelemen-programban a tengerentúli magyar értékeket gyűjtik, a Határtalanul! programban pedig kárpát-medencei diákok tízezreinek nyílik lehetőségük arra, hogy személyes élménnyé váljon az osztálykirándulás.

Szilágyi Péter azt mondta, Európa és benne nemzetünk megmaradásának alapja a sokszínű, ám mégis egységes kultúránk. A kultúraváltás Rubiconja előtt toporgó Európában még mindig sokan vannak azonban, akik nem értik ezt - mutatott rá, hozzátéve: éppen ezért „nem engedhetünk a nekünk kijáró tiszteletből".

Kijelentette: nem kérnek egyebet, csak azt, ami Európa nyugati felén elfogadott és mi is megadunk másoknak. Nyelvi jogokat a Felvidéken, törvény előtti egyenlőséget Erdélyben, az európai élethez méltó lehetőségeket Kárpátalján. Önrendelkezést, autonómiát a magyar közösségek számára - fejtette ki, jelezve: mindig fel fogják emelni a szavukat, ha magyarságáért bárkit is hátrányosan megkülönböztetnek, mindig ott fognak állni a segítségre szoruló nemzetrészek mellett.

Nem engedünk abból, ami jár, nem engedünk a 48-ból - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint ha így cselekszenek, képesek lesznek piros betűs ünnepeket írni a jövő történelemkönyvébe és büszkén, „veszteségeinket sohasem feledve megélni magyarságunkat”.

Forrás: MTI

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2020. március 24.
Kedves Híradó Olvasók! Ezennel fölveszem azt a bizonyos letett lantot. Nyilván mindenki máshogy szólaltatja meg kicsit a hangszert, beleviszi önmagát, a személyiségét. Egy évek alatt kiforrott lapot kaptam örökül. Nem kezdtem gyors, mindenáron való változtatásokba. Először szeretném hallani, hogyan szól…
Tovább
A bükki partizánok útján

A bükki partizánok útján

Kárpát-medence 2020. április 03.
Az eddigi útleírásaim közül ez a mostani visz legközelebb szülővárosomhoz. Tulajdonképpen egy ó-bükki hátizsákos túrára hívom most magammal a kedves Olvasót! Őszintén remélem, hogy mire ezek a sorok eljutnak hozzátok, már a tavaszi erdőben sétálhatunk! Egy barátommal, volt kollégámmal elhatároztuk,…
Tovább
Őszi látogatás Firenzében

Őszi látogatás Firenzében

Képzőművészet 2020. április 02.
Ősszel Firenzébe látogattunk. Este érkeztünk meg a pályaudvarra. Fél órába is beletelt, mire a vasútállomás körül megtaláltuk a szállásunkra induló városi autóbusz megállóját. A város fényei első látásra is vonzónak tűntek. Átkeltünk az Arnó folyó hídján, és az első megállóban…
Tovább

Egyesületek

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

A programokkal teli 2019-es év után új fejezet nyílt a Jönköpingi Magyar Egyesület életében. A tavalyi évben 35…
A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház Házkezelősége 2019-ben sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a diaszpórában élő magyarság…
Ez az év is elkezdődött...

Ez az év is elkezdődött...

... de még hogy! Stockholmban már január második hetében beindult az egyesületi élet. A legszorgalmasabbak a színjátszókörösök voltak,…
Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Az idei első, Téli SOMIT mind a szervezők és mind a résztvevők nagy örömére már hetekkel a tábor…
Hajdan-Hajdú

Hajdan-Hajdú

A tánc szinte egyidős az emberrel. Hangulatot, gondolatokat fejez ki, hogy lássa és értse az, aki nézi. Az…
Szabó Tünde borász Göteborgban

Szabó Tünde borász Göteborgban

Magyarországot mindig is jó bortermelő országnak ismerte a világ. Sajnos, a háborút követően volt egy hosszú időszak, amikor…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as évadunkat január végén kezdtük, amikor is Dr. Pölcz Éva tartott nekünk egy érdekes előadást a stresszről,…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

A 2019-es év végét két, nagyon szép, színvonalas programmal zártuk. Lohn Annamária KCSP-ösztöndíjas Magyar Nobel-díjasok és feltalálók című…
A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én tartjuk abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a…
30 éves az eskilstunai magyar közösség

30 éves az eskilstunai magyar közösség

           Egy hazafias érzelmű kis csoport ötleteként, 1989 kora tavaszán, Barra Regina lakásán született…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME