A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Tusványos 2016

Idén huszonhetedszer rendezték meg július 19-24 között a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemet, melyen először vehettek részt hivatalos meghívottként a NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai OrszágosMagyar Szervezetek Szövetsége) képviselői. Küldöttségünk négy személyből állt: Klement Kornél és Szilágyi Szabolcs Németországból, Dabizs Mercédesz Franciaországból és jelen sorok írója Svédországból. A hivatalos meghívónak számunkra külön üzenete van: a jelenlegi magyar kormány a nemzet szerves részének tekinti a nyugati diaszpórában élőket. Végre! Mondhatnánk, hiszen nélkülünk nem teljes a magyarság.

Ezt a szabadegyetemet fiatal értelmiségiek hozták létre, közvetlen a kommunizmus bukása után. Az első táborokat Bálványoson tartották, mert ez az üdülőhely, mely valahol a Szent-Anna tó és Kézdivásárhely között a hegyekben húzódik meg, pontosan megfelelt a célnak. 1998-ban nagy változás állt be a tábor életében, hiszen a szabadegyetem állandó vendége, Orbán Viktor miniszterelnökként érkezett meg. Gondban voltak a szervezők, mert Bálványoson már nem volt elég hely, aggódott a testőrség is, mi lesz a miniszterelnök biztonságával. Ezért úgy határoztak, Tusnádfürdőre költöztetik a rendezvényt, mert így mindkét kérdés megoldható, s azért, hogy a névben is jelezzék, a szellemiség nem változik, vették fel a Tusványos nevet, mely Tusnádfürdő és Bálványos ötvözete.

Az idei tábor vezérgondolata: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! Ennek jegyében a több mint húsz sátorban reggeltől estig párhuzamosan folytak az előadások. Nagyon nehéz volt a sok jó közül kiválasztani, melyikre, hová menjünk. A központi sátor Lőrincz Csaba nevét viseli. Számomra kettős érzés gondolni arra a Csabára, aki tizenkét évig volt osztálytársam a Mikóban: egyrészt büszkeség tölt el, hiszen rövid élete alatt jelentőset alkothatott, ha már a központi sátrat róla nevezték el, másrészt él bennem a szomorúság: még bőven dolgozhatna, alkothatna.

Ebben a sátorban zajlott a tábor megnyitója is, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár külön köszöntötte a nyugati diaszpóra képviselőit, feltéve a költői kérdést, miért nem hívtak meg minket hamarabb? Talán most jött el ennek az ideje mindkét fél részéről.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság Bethlen Gábor sátrában tarthattuk meg péntek délután másfél órás bemutatkozó előadásunkat. A számomra fenntartott húsz percben röviden összefoglaltam a SMOSZ alakulásának körülményeit, valamint tagszervezeteinkről beszéltem.

Az esték a szórakozás jegyében teltek, párhuzamosan folytak a koncertek: így például Rúzsa Magdira körülbelül tizenötezren lehettünk kíváncsiak. Péntek este a Kriza János sátorban tartott táncházban Tőkés Lászlóval találkoztunk, akinek nagyon tetszett az az őserő, amit a táncot ropó fiatalokban látott-érzett. Ugyanitt beszélgettünk Kelemen Lászlóval, a Hagyományok Háza igazgatójával, aki elmondta, őket is most hívták meg először Tusnádra. Ahogy Lacit ismerem, biztos nem utoljára. Ezzel a táncházzal teljesebbé vált a tusványosi kínálat.

Két kérdést emelnék ki a sok közül, amit a táborban hallhattam.

Hiába adott a külhoni magyarság számára a törvényben előírt jog, ha annak betartásáért nem harcolnak meg, nem lesz abból semmi. Erről megbizonyosodhattunk, amikor a felvidéki, erdélyi gyakorlati példákról a beszámolókat hallgattuk. Úgy érzem, ezen a téren megmozdult valami. Csóti György, aki ennek az előadásnak felvezetője volt, arra kért, kér mindannyiunkat, ha valahol azt tapasztaljuk, sérülnek a kisebbségben élő magyarság jogai, tegyünk azonnal feljelentést, mert ezzel is segíthetünk a magyarság ügyének.

A másik kérdés gazdasági: Magyarországon és a környező államokban egyre szembeszökőbb a munkaerő hiánya, amit első sorban a munkabér komoly emelésével lehetne orvosolni. Már megindult az egymásra mutogatás, a kormány azt szeretné, ha a vállalkozók hatékonysága lehetővé tenné az emelést, a vállalkozók viszont azt szeretnék, ha a kormány csökkentené az adóterheket. Mindez azért érinthet minket, svédországi magyarokat, mert annak függvényében, milyen módon sikerül ezt a kérdést megoldani, érkezhetnek ide Svédországba, kisebb vagy nagyobb létszámban magyar munkakeresők. Akiknek a megszólítása, az egyesületi életbe való bevonása igazi nagy kihívás.

Végezetül: sok szépet, jót érdekeset láthattam, tapasztalhattam, nagyon sok érdekes emberrel találkozhattam, akikkel a beszélgetések tanulságosnak bizonyultak. Ezért szívesen elmennék jövőre is.

Kovásznay Ádám

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Kedves Olvasó! 2019. július 07.
Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt…
Tovább
A boszorkányos Börzsöny

A boszorkányos Börzsöny

Kárpát-medence 2019. július 07.
„Taníts engem utadra, Uram, hogy igazságod szerint járjak.” (Zsolt. 85.11) – Pannonhalmi zsoltároskönyv   A közelgő nyár mindig jó lehetőség új tájak, új érzések, új emberek megismerésére. Az erdélyi Sóvidék, a Dél-Felvidék keleti vonulatai és Derenk „szellemfaluja” után a Nógrád…
Tovább
Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Képzőművészet 2019. július 07.
Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el: „ Absztrakt Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább…
Tovább
Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Könyvespolc 2019. július 07.
Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő…
Tovább

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME