Kedves Híradó Olvasók!

Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes hullámai közepette kell összeállítanom. Speciális helyzet ez. Ahogy az egész világ, úgy a svédországi magyar egyesületek társasági-társadalmi életére nézve is az. Kihívás, melyet át kell vészelnünk, mindenképpen. A Híradó is hozzájárul ehhez, hiszen továbbra is összeköt minket, továbbra is így adunk magunkról életjelet, helyzetjelentést, hogy létezünk.

Köszönöm az egész szerkesztőség munkáját, a szerzőink szövegeit, képeit, idejét, mindent, amit egész évben a Híradóért tettek! Az Olvasóknak pedig, hogy végigkövették velünk ezt az évet!

Ezekben a covidos időkben – a helyzet kényszeréből adódóan – megszaporodtak az online gyűlések és értekezletek. Csokonai és Petőfi módjára, ahogy ők is tudósítottak az országgyűlési eseményekről, magam is két hivatalos (online) eseményről számolhatok be. Az egyik a SMOSZ kibővített vezetőségi ülése, a másik pedig a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NyEOMSZSZ) tisztújító közgyűlése.

Ha végignézzük a Híradó karácsonyi menüjét adó tartalomjegyzéket, szerencsére nyugtázhatjuk, habár takaréklángon, de azért több helyen is van egyesületi élet. A SMOSZ üléséről szóló beszámoló kamerája végigpásztáz néhány egyesület idei évén, felvillantva néhány gondolatot a jövőről. Ez a karácsonyi menü nagy beszélgetéseket is ígér – Lázár Oszkár és Csiki Anna adott interjút legújabb szerkesztőtársunknak, Berecki Emőkének. A malmői Pannónia Klub pedig jubilál, a 15. gyertya kerül fel az egyesület képzeletbeli tortájára! A művészet, a könyvek, a versek, a fotók továbbra is állják a vírus heves támadásait, szóval a Korzó, a Könyvespolc, a Képzőművészeti rovat gondolataiban most is bizton megmerítkezhetünk!

A Kárpát-medence rovat ez alkalommal „csak” az utazó ember hovatartozását jelöli – mindenhová magyarként utazom, minden hegyet az uraji dombokkal mérek össze, az erdők is máshogy susognak idegenben, s ez a különbözőség, az apró részletek visznek mindig vissza az eredőhöz – Magyarországhoz. Svédországi „életem” csúcspontja volt az északi fényt látni, ezt szeretném most a Kedves Olvasó elé tárni. Aurora. Mit is jelent-e szó? Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótárát hívva segítségül, a pontosság kedvéért. Aurora: „…a hajnal istennője az ókori római mitológiában”. Auróra: „1. a hajnal költői neve 2. sarki fény”. Nagyon remélem, hogy hamarosan kilábal a világ ebből a járványból, s újrakezdődhet az élet. Direkt nem azt írom, hogy folytatódhat. Mert remélem, hogy lesz néhány ésszerű változás. Hátha elgondolkodik az ember hasznos dolgokon és meg is valósítja azokat. Így kicsit egy új világ hajnalán állunk. Aurora Borealis. Az égben tisztán, romlatlanul táncoló istennő: északi fény!

Áldott Karácsonyi Ünnepeket és nagyon Boldog Új Évet Kívánok minden kedves Olvasónknak!