A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kent Lindfors festményei a Göteborgi Művészeti Múzeumban

 2016. május 28.–szeptember 25.

Nemrégen egy számomra teljesen ismeretlen nevű göteborgi festő kiállítására látogattam el a városi múzeumba. A várakozáson felüli színvonal meglepetésként hatott rám. A tárlat a teljes - következetesen felépített - festői világot elénk tárja. Az idős korban járó művész kezdeti festészeti tanulmányaiba is betekintést nyerünk. Ezek realista képek, sivár, elhagyatott terek, műszaki formák, különböző gépek, fény-árnyjáték csupasz falakon, ajtók, ablakok festői jelekkel. Daruk és üres vagonok. Kikötői világ, nyitott rakodóterek hajókon, nagy tengerjáró kompok oszlopos csarnokai, parkoló járművek nélkül. Gondos mértani- perspektívisztikus megfogalmazás, kiegyensúlyozott kompozíciók, éles kontúrok. Egy tanult festőművész átgondolt tanulmányai. A szürke felületek alatt szenvedélytől izzó, időnként fellobbanó színekkel. A nagy, csupaszon hagyott felületek már itt is expresszív ecsetvonásokkal dúsított festői struktúrák. Számomra ismerős akadémikus, festői gondolkozás. Eszembe jutottak volt főiskolás osztálytársam munkái, pl. a budapesti Vojnich Erzsébet ürességtől kongó, belső tereket ábrázoló nagyméretű vásznai. A múzeumi tárlat világhálós ismertetője egyenesen aszkétikus realizmusról ír, ami elég találó kifejezés.


Hamarosan megvilágosodott előttem, hogy nagy, retrospektív kiállítást látok éppen, a múzeum három emeletén elrendezve. A legrégebbi munkák 1963-ból voltak, ugyanakkor idei vásznai is szerepeltek. Végigkövethető, hogyan alakultak ki művészetének visszatérő motívumai. A művész erős spanyolországi kötődésekkel rendelkezik. A hatvanas években hosszabb ideig tartózkodott egy Guadalope nevű helységben, ahol egy kutat többször is megfestett. La Fuenta címmel legalább 3 nagy vásznat találunk a kétezres évekből. Tulajdonképpen egy tucatnyi motívumot dolgoz fel újra és újra. Motívumaiban elmélyül, és nem tér át újabb motívumkörre. A kifejezésmódja egyre felszabadultabb, az elmúlt évtizedekben fényektől átitatott víziók kifejezéséig jut el. Művészetének tárgyai átcsúsznak egymásba, összeolvadnak, feloldódnak, új kifejezést alkotva.

 

Bolondok hajója, 2004, tempera
Bolondok hajója, 2004, tempera

Bolondok hajója, 2004, tempera

 

Távolról szemlélve képei absztraktak, közelebbről szemügyre véve azonban felfedezhetünk nagyon is konkrét motívumokat, melyek önéletrajzi karakterűek. A nagy festménye a Menekülés (Idegen város) San  Juan de la Cruz (Keresztes Szent János, 1542június 24.1591december 14.spanyol katolikus misztikus teológus, kármelita szerzetes, az egyik legjelentősebb kora újkori szent, a barokk misztika meghatározó alakja.)történetéből veszi címét, aki takarók összekapcsolásával leereszkedett egy ablakból, és elmenekült a Toledo kolostorából. A festmény közepén feltűnik a kolostor, körülvéve házakkal és a falak labirintusával, itt folyik egy folyó is, a Tajo folyó, vagy ez talán a Göta folyó? És persze van egy hajó a kikötőben.

 

Evolution
Evolution

Evolution

 

Lindfors két pólus között mozog. Az egyik Göteborg városa a kikötővel és a tengerbe torkoló Göta (Gót) folyóval, a másik pedig Spanyolország és Extremadura vidéke. A Duplafolyó II. c. festményben összeköti a Göta folyót a spanyol Guadalquivir folyóval. A festményt úgy építi fel, mint egy játékkártyát. A feje tetejére lehet állítani, mégis olvasható marad. A művész lebont, átfest, összekapcsol és felépít. Ez egy szakadatlan folyamat.

Szélrózsa
Szélrózsa

Szélrózsa

Munkamódszerére jellemző papírra készült rajzait és festményvázlatait egészen kicsi elemekre szétbontani, és feldarabolni, majd a részekből új egészet összeállítani. (A mai magyarországi festészetből Kopócsy Judit tépett és egymásra ragasztott felületeivel és finom színárnyalataival tudnék párhuzamot vonni.) Több ilyen bekeretezett munkája látható, de egy demonstratív, nagy kollázs is, ami direkt erre a kiállításra készült a múzeum egyik központi falára. Szélrózsa címet kapta, és a művész széjjeltépett és átfestett fényképeiből, vázlatokból, jegyzetekből és kommentárokból épült fel kör, vagy spirál formában. A középpontban a művész egy kisméretű festménye kapott helyet a hatvanas évekből, szélrózsát ábrázolva. Körülötte különböző ötletvázlatok, szavak, jegyzetek és képek forognak. Mindez direkt a falra szegezve.

Propeller, olaj-papír
Propeller, olaj-papír

Propeller, olaj-papír

Lindfors egy állandóan jegyzetelő-író festőművész. Költői szövegeiből idézeteket olvashatunk festményei között a fehérre meszelt falakon:  „Az igaz, hogy én ismételem magam, de én nem használok el semmit. Minden korrodálatlan marad. A régi katasztrófák úgy néznek ki, mint az újak. Türelmes házak, melyek már összeomlottak, emelkednek lassan felfelé, hogy később ismét alábukjanak a város makacs agyagába.

„Kent Lindfors fáradhatatlanul dolgozik törekvésében, hogy elérje a dolgok legbelső magvát. Továbbra is folytatja a munkamódszerét, mint egy türelmes kutató ismétlődő analíziseivel és szintéziseivel. Új transz mutációk keletkezhetnek a régi művekből, és szétszakított vázlatok állandó áramlásban.”  - írja róla ismertetőjében Berit Jonsvik képzőművész.

Nekem struktúrákba rendezett ecsetvonásai és érzékeny színárnyalatai miatt tetszettek munkái. Megnyugodva konstatáltam, hogy vannak még klasszikus alapokra épülő kortárs festői életművek. Korunkban már inkább eltanácsolják az embereket a festéstől, kivéve a monokróm festészetet művelőket. Lindfors hihetetlen energiát fektetett életműve megalkotásába. Nagy vásznain a formákat sokszorosan egymás mellé festi, végül úgy tűnik, mintha a forma vibrálva mozogna. Mozgás, fények és színek összhangja jellemzi kiérlelt felületeit. Rajzaiban kerüli a tetszetős, szép formákat. Inkább mintha az art-brut esetlenségeire hagyatkozna. Hitelessége vitathatatlan.

A kiállításhoz új katalógust nyomtattak Kristoffer Arvidson vezető múzeumi kutató szövegével, és illusztrációként gazdag válogatású képanyaggal a kiállításról.

Csikós Tibor képzőművész

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME