A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Vándor istenek és emberek

Mítoszok, legendák és szájhagyomány útján életben maradt történetek, ezek gyerekkorom gyöngyszemei. Mindig elvarázsolva hallgattam az ősmagyar legendákat, a görög istenek történeteit és a skandináv sagákat, és próbáltam elképzelni, hogy ezek az istenek hogyan tudnának beilleszkedni a modern világba.

Neil Gaiman, angol regény és képregényíró, az Amerikai istenek című regényében pont egy olyan világba pottyanunk, ahol az istenek igenis léteznek, és az emberekkel együtt élnek a földön.

A regény főhőse Mike Ainsell, vagy más néven Árnyék, aki épp a szabadság határán van. Árnyéknak, három év börtönbüntetés után, biztonságos a jövője, hiszen vár rá a felesége és már a munkája is biztosítva van. Ezek a tervek viszont, egy tragikus baleset következtében, hamar füstbe mennek, és Árnyék útnak indul a felesége temetésesre. Ilyen körülmények között kerül kapcsolatba egy furcsa idegennel, Szerdával, akinek végül a testőre lesz. Ketten egy bizarr, de kalandos utazásba kezdenek Amerikán keresztül, melynek célja, hogy felkeressék Szerda szövetségeseit.

Valami viszont nincs rendben a világgal, amelybe Árnyék hirtelen belecsöppent. Furcsa dolgok kezdenek történni: halott felesége kísérti, egy kobold kihívja birkózni, Toth és Anubis ravatalozójában talál menedéket, és hírtelen fekete kosztümös emberek és furcsán villogó szemű idegenek próbálják elrabolni és megfélemlíteni.

Szerda nem más, mint maga Odin, a skandináv mitológia főistene. A régi istenek az ember világában élnek, de sorsuk elég siralmas, mert az emberiség elvesztette a hitét bennük. A hit és az áldozatok erőt és élelmet adnak az isteneknek. A modern világ viszont új isteneket talált magának az internet, számítógép, bevásárlóközpontok és elektronikai kütyük formájában, és hátat fordított a régi isteneknek. Odin veszélyeztetve érzi a létezését, és próbálja összetoborozni a régi isteneket. Egy háború közeledik a régi és az új istenek között, melynek a végkifejlete megváltoztathatja az egész világot.

Amerika egy nagy olvasztótégely, amelybe a világ szinte összes nemzete bele van keverve. Minden nemzet és nép nyomot hagyott maga után az amerikai kultúrában, és egyre színesebbé tette Amerika kulturális és szellemi világát. Gaiman egy kis ablakot nyit az olvasó számára, melyen keresztül megmutatja, hogy ez a színes és gazdag kultúra hogyan is keletkezett. A fő történetfonal Árnyékot követi, és sokszor lerobbant motelekben, útszéli benzinkutakon, elfelejtett kisvárosokon és düledező régi épületeken keresztül vezet. A helyszínek egyszerűek, sokszor mindennapiak, de az események sokszor furcsák és varázslatosak, és szürreális hangulatot adnak a történetnek. A fő történetfonalat pedig gyakran spontán módon rövid elbeszélések szakítják meg. Ezek a kis történetek arra szolgálnak, hogy megmutassák, hogyan is kerültek a különböző istenek Amerikába. Felfedező vikingek, hajószolgálatra ítélt bűnözök vagy rabszolgának elrabolt afrikai gyerekek, a szívükben magukkal hozták az isteneiket az új kontinensre, és hozzájuk imádkozva, nekik áldozva, életet adtak ezeknek az új világban.

Hogy miért fogott meg ennyire ez a különös regény? Tetszett a furcsa, a megszokottól eltérő szerkezete, ahogyan a főcselekmény egybe fonja az egyszerű emberek sorsát és élettörténetét. Pont mint egy történet a történetben. Ez a könyv egyszerre egy fordulatos és sokszor becsapós kaland, és egy filozofikus szellemi utazás, mely az élet fontos kérdéseit boncolgatja.

Azok számára, akik jobban szeretik a képernyőn követni kedvenc történeteiket, ajánlani tudom a könyv alapján készített minisorozatot, mely nagyon jó értékelést kapott, és melyben nem más, mint maga Ian McShane játssza az excentrikus Odint.

Balla Zsuzsa

 
 
Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Őszi látogatás Firenzében

Őszi látogatás Firenzében

Képzőművészet 2020. április 02.
Ősszel Firenzébe látogattunk. Este érkeztünk meg a pályaudvarra. Fél órába is beletelt, mire a vasútállomás körül megtaláltuk a szállásunkra induló városi autóbusz megállóját. A város fényei első látásra is vonzónak tűntek. Átkeltünk az Arnó folyó hídján, és az első megállóban…
Tovább

Egyesületek

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

A programokkal teli 2019-es év után új fejezet nyílt a Jönköpingi Magyar Egyesület életében. A tavalyi évben 35…
A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház Házkezelősége 2019-ben sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a diaszpórában élő magyarság…
Ez az év is elkezdődött...

Ez az év is elkezdődött...

... de még hogy! Stockholmban már január második hetében beindult az egyesületi élet. A legszorgalmasabbak a színjátszókörösök voltak,…
Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Az idei első, Téli SOMIT mind a szervezők és mind a résztvevők nagy örömére már hetekkel a tábor…
Hajdan-Hajdú

Hajdan-Hajdú

A tánc szinte egyidős az emberrel. Hangulatot, gondolatokat fejez ki, hogy lássa és értse az, aki nézi. Az…
Szabó Tünde borász Göteborgban

Szabó Tünde borász Göteborgban

Magyarországot mindig is jó bortermelő országnak ismerte a világ. Sajnos, a háborút követően volt egy hosszú időszak, amikor…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as évadunkat január végén kezdtük, amikor is Dr. Pölcz Éva tartott nekünk egy érdekes előadást a stresszről,…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

A 2019-es év végét két, nagyon szép, színvonalas programmal zártuk. Lohn Annamária KCSP-ösztöndíjas Magyar Nobel-díjasok és feltalálók című…
A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én tartjuk abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a…
30 éves az eskilstunai magyar közösség

30 éves az eskilstunai magyar közösség

           Egy hazafias érzelmű kis csoport ötleteként, 1989 kora tavaszán, Barra Regina lakásán született…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME