Vándor istenek és emberek

Share

Mítoszok, legendák és szájhagyomány útján életben maradt történetek, ezek gyerekkorom gyöngyszemei. Mindig elvarázsolva hallgattam az ősmagyar legendákat, a görög istenek történeteit és a skandináv sagákat, és próbáltam elképzelni, hogy ezek az istenek hogyan tudnának beilleszkedni a modern világba.


Neil Gaiman, angol regény és képregényíró, az Amerikai istenek című regényében pont egy olyan világba pottyanunk, ahol az istenek igenis léteznek, és az emberekkel együtt élnek a földön.

A regény főhőse Mike Ainsell, vagy más néven Árnyék, aki épp a szabadság határán van. Árnyéknak, három év börtönbüntetés után, biztonságos a jövője, hiszen vár rá a felesége és már a munkája is biztosítva van. Ezek a tervek viszont, egy tragikus baleset következtében, hamar füstbe mennek, és Árnyék útnak indul a felesége temetésesre. Ilyen körülmények között kerül kapcsolatba egy furcsa idegennel, Szerdával, akinek végül a testőre lesz. Ketten egy bizarr, de kalandos utazásba kezdenek Amerikán keresztül, melynek célja, hogy felkeressék Szerda szövetségeseit.

Valami viszont nincs rendben a világgal, amelybe Árnyék hirtelen belecsöppent. Furcsa dolgok kezdenek történni: halott felesége kísérti, egy kobold kihívja birkózni, Toth és Anubis ravatalozójában talál menedéket, és hírtelen fekete kosztümös emberek és furcsán villogó szemű idegenek próbálják elrabolni és megfélemlíteni.

Szerda nem más, mint maga Odin, a skandináv mitológia főistene. A régi istenek az ember világában élnek, de sorsuk elég siralmas, mert az emberiség elvesztette a hitét bennük. A hit és az áldozatok erőt és élelmet adnak az isteneknek. A modern világ viszont új isteneket talált magának az internet, számítógép, bevásárlóközpontok és elektronikai kütyük formájában, és hátat fordított a régi isteneknek. Odin veszélyeztetve érzi a létezését, és próbálja összetoborozni a régi isteneket. Egy háború közeledik a régi és az új istenek között, melynek a végkifejlete megváltoztathatja az egész világot.

Amerika egy nagy olvasztótégely, amelybe a világ szinte összes nemzete bele van keverve. Minden nemzet és nép nyomot hagyott maga után az amerikai kultúrában, és egyre színesebbé tette Amerika kulturális és szellemi világát. Gaiman egy kis ablakot nyit az olvasó számára, melyen keresztül megmutatja, hogy ez a színes és gazdag kultúra hogyan is keletkezett. A fő történetfonal Árnyékot követi, és sokszor lerobbant motelekben, útszéli benzinkutakon, elfelejtett kisvárosokon és düledező régi épületeken keresztül vezet. A helyszínek egyszerűek, sokszor mindennapiak, de az események sokszor furcsák és varázslatosak, és szürreális hangulatot adnak a történetnek. A fő történetfonalat pedig gyakran spontán módon rövid elbeszélések szakítják meg. Ezek a kis történetek arra szolgálnak, hogy megmutassák, hogyan is kerültek a különböző istenek Amerikába. Felfedező vikingek, hajószolgálatra ítélt bűnözök vagy rabszolgának elrabolt afrikai gyerekek, a szívükben magukkal hozták az isteneiket az új kontinensre, és hozzájuk imádkozva, nekik áldozva, életet adtak ezeknek az új világban.

Hogy miért fogott meg ennyire ez a különös regény? Tetszett a furcsa, a megszokottól eltérő szerkezete, ahogyan a főcselekmény egybe fonja az egyszerű emberek sorsát és élettörténetét. Pont mint egy történet a történetben. Ez a könyv egyszerre egy fordulatos és sokszor becsapós kaland, és egy filozofikus szellemi utazás, mely az élet fontos kérdéseit boncolgatja.

Azok számára, akik jobban szeretik a képernyőn követni kedvenc történeteiket, ajánlani tudom a könyv alapján készített minisorozatot, mely nagyon jó értékelést kapott, és melyben nem más, mint maga Ian McShane játssza az excentrikus Odint.

Balla Zsuzsa