A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint egy lépcső. Az emberi lény folyamatosan a biztonságérzet után kutat, és ezt úgy éri el, hogy megszerzi azokat a tapasztalatokat, melyeket egy bizonyos lépcsőfok nyújthat. Egy idő után a biztonságérzet viszont unalmassá válik, hiszen ez azt is jelenti, hogy nincsenek kihívások. Ahhoz, hogy tovább tudjunk fejlődni, el kell hagyjuk a kényelmes biztonságot, a komfortzónánkat, és ki kell lépjünk az ismeretlenbe. Ilyen kihívásokkal van teli az életünk, bizonyos lépcsőfokokra véletlenül lépünk rá, másokra meg önerőnkből felküszködjük magunkat. Minden lépcsőfok egy kihívás, egy újrakezdés, ami formálja az életünket és személyiségünket. De mi történik akkor, amikor lerekedünk, és nem vesszük észre, hogy ideje tovább állni?

Fredrik Backman egy olyan ember, aki nem fél elhagyni a komfortzónát, hiszen többször is pályát változtatott, mielőtt elszánta magát, hogy író lesz. Backman első regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak (En man som heter Ove), 2012-ben jelent meg, és egyből világsikert aratott. Az Itt járt Britt-Marie (Britt-Marie var här) 2014-ben jelent meg Backman negyedik regényeként.

Habár többen is ajánlották Backman regényeit, elég sok idő telt el, amíg rászántam magam, hogy kezembe vegyem bármelyiket is. Az ősz óta egy bizonyos lépcsőfok peremén ácsorgok, és hamarosan eljön az ideje, hogy tovább lépjek. Ez alkalommal viszont tartok az ismeretlentől. Britt-Marie története pont akkor került a kezembe, amikor egy kis biztatásra volt szükségem.

Britt-Marie 63 éves és egyedülálló. Az utóbbi 40 évet azzal töltötte, hogy egy makulátlan és tökéletesen tiszta házat tartott férjének, aki sokat dolgozott és túlórázott. De az együtt töltött 40 év után szembesülnie kell Britt-Marienak, hogy a férje megcsalja. Britt-Marie úgy dönt, hogy elhagyja a férjét és újra kezdi az életet. Mindenképpen dolgozni akar, de nem igazán van munkatapasztalata, így elfogad egy három hetes ideiglenes állást egy isten háta mögötti kis településen, ahol egy ifjúsági központot kell vezessen. Borg egy szegény település, ahol az utolsó válság mély nyomokat hagyott. Britt-Marie, aki eddig a férje miatt élte életét, hirtelen egy idegen helyen találja magát, ahol saját maga kell döntéseket hozzon és véleményt alkosson. Az új hely és az új körülmények kikényszerítik Britt-Marie-t a komfortzónájából, de elég bátor-e, hogy eleget tegyen a kihívásnak? Britt-Marie lassan a helység egyik élemberévé válik, igazi baráti kapcsolatokat teremt, vezeti az ifjúsági focicsapatot és gondjába veszi a focicsapat gyerekeit. Britt-Marie végül önmagára talál ebben a kis omladozó városban, de elég erős-e, hogy kézben tartsa saját élete vezetését, vagy visszatér a férjéhez és a biztonságos mindennapi élethez?

Britt-Marie nem egy könnyű ember. Nagyon szigorú véleménye van a világról, az emberekről, de a takarításról és az evőeszközök rendezéséről is. Első pillantásra egy nagyon merev, rideg és előítéletes személlyel találkozunk. Backman mesterien alkotja meg regényhőseit, és szembesíti az olvasót az előítéleteivel. Britt-Marie története arra tanít, hogy sohasem késő elhagyni a lépcsőfokot és újrakezdeni, sosem késő az álmainkat követni.

Backman regénye egyszerre szívszorító és vicces. Britt-Marie nézőpontja számomra új, és sokszor késztetett nevetésre és sírásra egyszerre. A könyv most már filmváltozatban is látható, amiben Pernilla August színésznő személyesíti meg a rendíthetetlen Britt-Mariet.

 

Balla Zsuzsa

 
Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME