Az emberi természet szinte kielégítetlenül éhezik válaszok után. Titkok, rejtélyek és kérdések özöne foglalkoztat minket naponta. A való világban egy válasz mindig ezer új kérdéshez vezet, de egy jól megalkotott rejtélyes regény pillanatnyilag kielégítheti az olvasó érdeklődését. Sir Arthur Conan Doyle és Agatha Christie regényei között tömérdek gyöngyszem található. Egy új játékos a rejtély regény világában nem más, mint Stuart Turton, aki mint tiszta égből a villám, csapott be a pályára, és már első regényével jelezte, hogy maradandó nevet tervez szerezni magának.
Turton bemutatkozó regénye egyszerre futurisztikus és egy időben régi, egyszerű rejtélyregény, de mégis bonyolult. Evelyn Hardcastle 7 halála (The seven deaths of Evelyn Hardcastle) egyszerre emlékeztet a klasszikus rejtélyekre, de ugyanakkor egyedi és innovatív.
Első pillanatra egy szokásos, jól ismert kép tárul elénk: a főhős szemtanúja egy bűnténynek és feladata elkapni a tettest. Egy férfi hirtelen felébred egyedül, és sebesülten az erdő közepében, nem tudja, hogy hol van, hogyan került oda vagy mi a neve. Egyetlen emléke van és az egy név: Anna. A férfi nem más, mint Sebastian Bell, orvos, vendég a Hardcastle kúriában, a Blackheath házban, ahol épp egy gálát tartanak. Bell napja olyan, mint egy kaleidoszkóp. Nincsenek emlékei, szégyellve fedezi fel, hogy ő lényegében egy drogkereskedő és gyáva. Nem érzi, hogy rátalálna régi énjére vagy a régi baráti körére. A legnagyobb vigasza Evelyn, a ház hölgye, aki épp haza tért sok évi párizsi tartózkodás után, és aki tiszteletére az est gáláját rendezték. Az est nem megy zökkenőmentesen, a felszín alatt kavarog a vihar, és Evelyn végül mindenki szeme láttára öngyilkosságot követ el. A második nap hősünk ismét titokzatos körülmények között ébred fel, de ez úttal egy más testben. A fiatal Bell helyet egy idős komornyik tekint vissza a tükörből.
Lassan helyre kerülnek a puzzle darabok. A regény elbeszélője Aiden, egyike azon három személynek, akik Blackheath házban vannak azzal a feladattal, hogy megoldják Evelyn Hardcastle gyilkosságát. A játék szabályai egyszerűek: Aiden nyolc kulcsszemély szemszögéből újra és újra éli ugyanazt a napot a Blackheath házban, feladata megoldani Evelin gyilkosságát, a helyes válasz a szabadsághoz vezető út. Ha a nyolcadik nap estjén nincs meg a válasz, elveszti az emlékeit, és újra kezdődik a nyolc napos ciklus. Aiden szövetséget köt Annával, aki szintén fogoly az időhurokban. A feladat viszont nem olyan egyszerű, mint ahogy az elsőre hangzik. Evelyn gyilkosa olyan jól álcázta tetteit, hogy halála inkább öngyilkosságnak látszik, mint gyilkosságnak. Ahogy Aiden beljebb evez a Blackheath ház titoktengerébe rájön, hogy valójában egy kockázatos és halálos játékot játszik. A ház lakói között van egy ellenség, aki célja mind a nyolc személyiségét meggyilkolni, hogy meggátolja az eset feltárását. A ház lakói meg olyan titoközönt hordoznak magukban, hogy még a gordiuszi csomó is gyerekjáték a titkok megfejtéséhez képest.
Szinte bele szédültem a sok fordulatba és csavarba, Turton lépten-nyomon kihúzza az olvasó lába alól a szőnyeget. Ahogy az olvasó biztonságban kezdi érezni magát, és úgy érzi, érti az eseményeket, jön egy éles csavar, ami ismét káoszt kelt.
Turton első regénye olyan, mint egy hullámvasút, miután véget ért az utazás, még sokáig szédelegtem az adrenalintól. Tökéletes társ őszire egy csésze forró tea mellé. Turton mindenképpen egy olyan író, akit érdemes szem előtt tartani.
Dali Zsuzsa
