A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kezdeményezés

a Kárpát–medencén kívüli európai magyar írók első találkozójának megrendezéséért

A küszöbön álló szemléletváltás új rendet kíván a magyarság területi elosztásának megnevezésében. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az anyaországi magyarok és a határok átjárhatóságával, az anyaországgal egyre szorosabb kapcsolatba lépő, sokoldalúan támogatott külhoni magyarság tetemes részét kitevő Kárpát-medencei magyarok mellett már ma, de a közeljövőben egyre inkább számolnunk kell a többi európai országban élő és rohamosan gyarapodó számú magyarokkal. Számuk már most meghaladja a szlovéniai, hajdúsági és kárpátaljai magyarok számát. Skandináviában százezernél több magyar él. A hivatalos statisztika évek óta nem a valós helyzetet tükrözi.

Az európai tudat erősödésével egyre természetesebb lesz, hogy az európai országokban munkát vállaló, rövidebb vagy hosszabb időre megtelepedő nemzettársaink már nem külföldi magyarok, hanem egyre inkább összetartozó, az Unióban szabadon mozgó és megtelepedő európai polgárok. A Kárpát-medencei magyarok mellett, számuknak, iskolázottságuknak, a jóléti országokban nyert sokoldalú tapasztalataiknak megfelelően gyarapodó minőségükkel egyre fokozottabban megérdemlik és elvárják a haza éltető figyelmét. Nemzetegyesítő célunknak megfelelően ők is az anyaország segítségére szorulnak, hogy anyanyelvükben és kultúrájukban, hagyományápoló igyekezetükben megerősödve, a befogadó ország civilizációs szintjéhez igazodva, két-, vagy többnyelvűségben, több kulturáltságban ne a beolvadást (asszimilációt), hanem a befogadó ország kultúráját gazdagító beilleszkedést (integrációt) válasszák. Ha az anyaország megfeledkezik róluk, a jóléti államokban szívesen és gyorsan asszimilálódnak, igyekeznek hasonulni a befogadókhoz, leszármazottaik feledik magyar hagyományaikat, nevet változtatnak, nem fordítanak gondot anyanyelvük ápolására, második, harmadik generációjuk már nem beszéli anyanyelvét. Szórványból foszlánnyá válnak. Akik nem gondolnak többnyelvűségük hasznával, nemcsak magukat kisebbítik, a befogadó ország gazdagodását sem segítik, hiszen a többnyelvű ország mindenütt több és hasznosabb, mint az egynyelvű. Az európai országokban elő magyarok nemzetiségvesztése gazdaságilag is káros. Hasznos az, ha az anyaország követeiként, megkönnyítik Magyarország sokoldalú kapcsolatait az európai országokkal. Ezért fontos és jövőt meghatározó az anyaország körültekintő és a jelenleginél hatásosabb segítsége, célzottabban pedig az Európai Unióban megtelepedett értelmiségiek biztatása annak érdekében, hogy álljanak a szórványokban élő magyarság hagyományőrzésének élvonalába. Kezdeményezéseikkel, szervezettségükkel példát mutathatnak, emelhetik a különféle magyar egyesületek tevékenységének színvonalát. A magyar népesség földrajzi helyzetének valósághű és figyelemfelkeltő új megnevezése volna az első lépés a szórványban élők megsegítésében. Az anyaországon és a Kárpát-medencén kívül élő, az európai egy hazában ideiglenesen, vagy véglegesen megtelepedő magyarok kötődése a szülőföldhöz nyilvánvalóbbá válna, a haza éltető figyelme ilyenformán magától értődően a magyar állam állandó feladata lehetne az adott európai keretben. Európai magyarságról kell beszélnünk, a más földrészeken élőket pedig értelemszerűen külföldi magyaroknak kell neveznünk.

Az Ághegy c. folyóirat köré csoportosult skandináviai magyar alkotók céltudatosan vállalják a szórványban való megmaradásból eredő megbízatást. Most civilkezdeményezésként az európai országokban élő és alkotó írókat szólítja a folyóirat néhány napos együttlétre, gondolatcserére, hogy az értelmiség népszolgálatának időszerű teendőiből céltudatos tervet alkossanak, tapasztalatot cseréljenek sürgős teendőik előszámlálásával.

A találkozó lehetséges témáinak ajánljuk a következőket:

1. A szórványban élő magyar írók gondjai

2. Kapcsolattartás az anyaországgal és a befogadó ország irodalmi életével

3. Mit tehet az európai író a szórványmagyarságért?

Értő és támogató társra találtunk igyekezetünkben a kitűnő szervezési adottságokkal működő Falvak Kultúrájáért Alapítványban, amely a nemzetegyesítés céljával két évtizede, öt földrész huszonhat országában sikerrel végzi tevékenységét, és minden esztendőben a Magyar Kultúra Napján rendezett gálán a Kultúra Lovagja címet ajándékozza a közművelődés kiemelkedő, önzetlenül és lovagias tetteikkel kiemelkedő egyéniségeinek. Skandináviában immár húsznál többen viselik ezt a címet, és lovagias tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket a magyar kultúra terjesztésére. Kezdeményezésünkről gyümölcsöző megbeszélésen tájékoztattuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályát, és várjuk, reméljük a Magyar Írószövetség támogatását is.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és Ághegy-Liget Baráti Társaság együttműködési megállapodást kötött a rendezvény lebonyolításának kezdeményezésekor. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány vállalta, hogy az Aranyosszigeti Gyermek és Ifjúsági Táborában megrendezi a többnapos találkozót. Kidolgozta a találkozó programjavaslatát és pályázatot nyújt be a rendezvény állami támogatása céljából. Az Ághegy folyóirat különszámban tájékoztat az ideiglenesen Aranyhíd névvel jelölt első találkozóról, a részvevők toborzását pedig már most év elején elindította. Elsősorban az Európai Unió országaiban élő magyar írókat várunk, de a meghívjuk a tapasztalatcserére Kárpát-medencei és az anyaországi irodalmi lapok képviselőit is.

A találkozó jó alkalmat teremt korábbi kezdeményezésünk megvalósítására: elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjához hasonlóan a Magyar Írószövetség Skandináviai Írócsoportját is létrehozza, és az Ághegy című folyóiratot e csoportosulás kiadványaként elismerje és támogassa.

 

MEGHÍVÓ AZ ARANYHÍD NEMZETI ÍRÓTALÁLKOZÓRA

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és az Ághegy-Liget Baráti Társaság tisztelettel meghívja Európa-haza irodalmárait Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából megszervezésre kerülő – kapcsolat-, érték- és hagyományteremtő, valamint nemzetegyesítő találkozóra.  Kárpát-medence egyik gazdag kulturális múlttal rendelkező, ma azonban hátrányos helyzetben lévő térsége hívja haza a Kárpát-medencén kívül élő európai irodalmárokat. A „nemzet otthonát” Aranyossziget jelenti. Az egyszerű beregi emberek ételeikkel és italaikkal, szívélyes vendéglátással, a szervezők beregi, szatmári, partiumi, borsodi, abaúji irodalmi felfedező utakkal és megemlékezésekkel, valamint a térség településein szervezett író-olvasó találkozókkal várják az írókat, de szívesen látott vendégként fogadják a Kárpát-medence íróit is. A hagyományteremtő találkozó célja, hogy együtt szolgálja az egyéni feltöltődés és kapcsolatépítés mellett a nemzet egyesítését és a halmozottan hátrányos helyzetű térség életminősége fejlesztését, valamint a Európa-hazában alkotó irodalmárok együttműködését.

Program:

Augusztus 2.(szerda): Megérkezés, a találkozó ünnepélyes megnyitása (debreceni repülőtérről vagy a kisvárdai vasútállomásról megszervezzük a transzfert) 18.00 Az Írótalálkozó ünnepélyes megnyitása Aranyosszigeten. Irodalmi est református, valamint római és görög katolikus egyházi méltóságok áldásával.

Augusztus 3.(csütörtök): Irodalmi zarándoklaton Szatmárban. Megemlékezés Szatmárcsekén és Tiszacsécsén látogatás a lakatlan Nagygéc település „Remény templomában”. Ebéd után fürdés a Felső-Tisza Minőségi Védjeggyel elismert Szilva Gyógyfürdőben, vacsora után zenés irodalmi est.

Augusztus 4.(péntek): Az Aranyhíd irodalmi és történelmi zarándoklata.

08.00 Szatmárnémeti Püspöki palota, Majtényi sík, Nagykároly, Adyfalva (Érmindszent), Kaplony.  Ebéd Tasnádon, majd városnézés.

16.30-tól részvétel a 28. Kölcsey Ferenc megemlékezésen, a szülőfalujában, a keresztelő templomnál, az alapítvány közreműködésével 2016-ban készült Himnusz emlékhely felavatása, valamint Kálvin János posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja és Károlyi Gáspár posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja tiszteletére A kultúra lovagja c. bronz szobrot adományozása a Királyhágó-melléki Egyházkerület pihenőháza gyűjteménye számára.

Augusztus 5.(szombat): Arany János emléknap Hol? Miként jutunk oda? Aranyosapátiban?

De.: egyéni szabadidő (fürdés, horgászat stb). Irodalmi délután Arany János tiszteletére (nyílt rendezvény) Zenés irodalmi est.

Augusztus 6.(vasárnap): De.: egyéni szabadidő, találkozás a településen élőkkel négy templom van a településen. Du: Író-olvasó találkozók a beregi falvakban. A program fontos része a kisebbségi sorsok bemutatása, és a más kultúrákba való betekintés lehetőségének biztosítása. Várhatóan 8-10 településen valósulhat meg az irodalmi program. A találkozó résztvevői ezen a napon - az előzetesen egyeztetett terveknek megfelelően, jellemzően 2-3 főként - különböző településeken tartanak író-olvasó találkozót. Az irodalmi bemutatkozás mellett szólnak életük alakulásáról, betekintést adnak más kultúrákba, és elmondják hogyan élnek kisebbségi sorban, hogyan tudnak magyarnak maradni.

Augusztus 7. (hétfő): Elődeink nyomában - irodalmi barangolás. A karosi honfoglaláskori temetőben a hagyományőrzőkkel történeti visszatekintés, eleink ételeinek és italainak megkóstolása. Látogatás Széphalomba a Magyar Nyelv Múzeumába, tisztelgés Kazinczy család sírjánál. Kirándulás a Hegyköz falvaiba (Füzér vára, Füzérradvány, majd Kovácsvágás).

Augusztus 8.(kedd): „Nyelvében él a nemzet” (irodalmárok a nemzetért) konferencia. Témák: 1. A szórványban élő magyar írók gondjai 2. Kapcsolattartás az anyaországgal és a befogadó ország irodalmi életével 3. Mit tehet az európai író a szórvány-magyarságért? A konferencián előadást tartanak vagy hozzászólnak a magyar író-társadalom országos vezetői (többek között a Magyar Írószövetség, az Anyanyelvápolók Szövetsége, és az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága, MEH Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság), valamint a főbb kárpát-medencei irodalmi közösségek mellett a kanadai, az amerikai és ausztrál írók is. Este: A találkozó ünnepélyes zárása, a Magyar Liget c. családi lap különszámának átadása, zenés gulyásparti.

Augusztus 10.(szerda): Egyéni terv szerinti elutazás, transzferbiztosítással. 

Kértük és reméljük, a Magyar Írószövetség támogatását a Falvak Kultúrájáért Alapítvány pályázatához, a találkozó sikeres megrendezése érdekében. Az Ághegy a helyszínen készített különszámot kíván megjelentetni, amelyhez a svédországi Ághegy-Liget Baráti Társaságés a SMOSZ segítségét reméli.

Egyéni hozzájárulás: 42.000.-Ft (135 euro), amely magában foglalja a teljes ellátást, a buszos közlekedést, a program és belépők költségét.

A jelentkezéseket maximum 40 főig 2017. június 30-ig várjuk.     

A találkozó előkészítéséről és végrehajtásáról háttérinformáció: www.ekn.shp.huoldalon.

 

Tar Károly

A Magyar Liget és az Ághegy szerkesztője

 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME