Kezdeményezés

Share

a Kárpát–medencén kívüli európai magyar írók első találkozójának megrendezéséért

A küszöbön álló szemléletváltás új rendet kíván a magyarság területi elosztásának megnevezésében. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az anyaországi magyarok és a határok átjárhatóságával, az anyaországgal egyre szorosabb kapcsolatba lépő, sokoldalúan támogatott külhoni magyarság tetemes részét kitevő Kárpát-medencei magyarok mellett már ma, de a közeljövőben egyre inkább számolnunk kell a többi európai országban élő és rohamosan gyarapodó számú magyarokkal. Számuk már most meghaladja a szlovéniai, hajdúsági és kárpátaljai magyarok számát. Skandináviában százezernél több magyar él. A hivatalos statisztika évek óta nem a valós helyzetet tükrözi.

Az európai tudat erősödésével egyre természetesebb lesz, hogy az európai országokban munkát vállaló, rövidebb vagy hosszabb időre megtelepedő nemzettársaink már nem külföldi magyarok, hanem egyre inkább összetartozó, az Unióban szabadon mozgó és megtelepedő európai polgárok. A Kárpát-medencei magyarok mellett, számuknak, iskolázottságuknak, a jóléti országokban nyert sokoldalú tapasztalataiknak megfelelően gyarapodó minőségükkel egyre fokozottabban megérdemlik és elvárják a haza éltető figyelmét. Nemzetegyesítő célunknak megfelelően ők is az anyaország segítségére szorulnak, hogy anyanyelvükben és kultúrájukban, hagyományápoló igyekezetükben megerősödve, a befogadó ország civilizációs szintjéhez igazodva, két-, vagy többnyelvűségben, több kulturáltságban ne a beolvadást (asszimilációt), hanem a befogadó ország kultúráját gazdagító beilleszkedést (integrációt) válasszák. Ha az anyaország megfeledkezik róluk, a jóléti államokban szívesen és gyorsan asszimilálódnak, igyekeznek hasonulni a befogadókhoz, leszármazottaik feledik magyar hagyományaikat, nevet változtatnak, nem fordítanak gondot anyanyelvük ápolására, második, harmadik generációjuk már nem beszéli anyanyelvét. Szórványból foszlánnyá válnak. Akik nem gondolnak többnyelvűségük hasznával, nemcsak magukat kisebbítik, a befogadó ország gazdagodását sem segítik, hiszen a többnyelvű ország mindenütt több és hasznosabb, mint az egynyelvű. Az európai országokban elő magyarok nemzetiségvesztése gazdaságilag is káros. Hasznos az, ha az anyaország követeiként, megkönnyítik Magyarország sokoldalú kapcsolatait az európai országokkal. Ezért fontos és jövőt meghatározó az anyaország körültekintő és a jelenleginél hatásosabb segítsége, célzottabban pedig az Európai Unióban megtelepedett értelmiségiek biztatása annak érdekében, hogy álljanak a szórványokban élő magyarság hagyományőrzésének élvonalába. Kezdeményezéseikkel, szervezettségükkel példát mutathatnak, emelhetik a különféle magyar egyesületek tevékenységének színvonalát. A magyar népesség földrajzi helyzetének valósághű és figyelemfelkeltő új megnevezése volna az első lépés a szórványban élők megsegítésében. Az anyaországon és a Kárpát-medencén kívül élő, az európai egy hazában ideiglenesen, vagy véglegesen megtelepedő magyarok kötődése a szülőföldhöz nyilvánvalóbbá válna, a haza éltető figyelme ilyenformán magától értődően a magyar állam állandó feladata lehetne az adott európai keretben. Európai magyarságról kell beszélnünk, a más földrészeken élőket pedig értelemszerűen külföldi magyaroknak kell neveznünk.

Az Ághegy c. folyóirat köré csoportosult skandináviai magyar alkotók céltudatosan vállalják a szórványban való megmaradásból eredő megbízatást. Most civilkezdeményezésként az európai országokban élő és alkotó írókat szólítja a folyóirat néhány napos együttlétre, gondolatcserére, hogy az értelmiség népszolgálatának időszerű teendőiből céltudatos tervet alkossanak, tapasztalatot cseréljenek sürgős teendőik előszámlálásával.

A találkozó lehetséges témáinak ajánljuk a következőket:

1. A szórványban élő magyar írók gondjai

2. Kapcsolattartás az anyaországgal és a befogadó ország irodalmi életével

3. Mit tehet az európai író a szórványmagyarságért?

Értő és támogató társra találtunk igyekezetünkben a kitűnő szervezési adottságokkal működő Falvak Kultúrájáért Alapítványban, amely a nemzetegyesítés céljával két évtizede, öt földrész huszonhat országában sikerrel végzi tevékenységét, és minden esztendőben a Magyar Kultúra Napján rendezett gálán a Kultúra Lovagja címet ajándékozza a közművelődés kiemelkedő, önzetlenül és lovagias tetteikkel kiemelkedő egyéniségeinek. Skandináviában immár húsznál többen viselik ezt a címet, és lovagias tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket a magyar kultúra terjesztésére. Kezdeményezésünkről gyümölcsöző megbeszélésen tájékoztattuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályát, és várjuk, reméljük a Magyar Írószövetség támogatását is.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és Ághegy-Liget Baráti Társaság együttműködési megállapodást kötött a rendezvény lebonyolításának kezdeményezésekor. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány vállalta, hogy az Aranyosszigeti Gyermek és Ifjúsági Táborában megrendezi a többnapos találkozót. Kidolgozta a találkozó programjavaslatát és pályázatot nyújt be a rendezvény állami támogatása céljából. Az Ághegy folyóirat különszámban tájékoztat az ideiglenesen Aranyhíd névvel jelölt első találkozóról, a részvevők toborzását pedig már most év elején elindította. Elsősorban az Európai Unió országaiban élő magyar írókat várunk, de a meghívjuk a tapasztalatcserére Kárpát-medencei és az anyaországi irodalmi lapok képviselőit is.

A találkozó jó alkalmat teremt korábbi kezdeményezésünk megvalósítására: elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjához hasonlóan a Magyar Írószövetség Skandináviai Írócsoportját is létrehozza, és az Ághegy című folyóiratot e csoportosulás kiadványaként elismerje és támogassa.


 

MEGHÍVÓ AZ ARANYHÍD NEMZETI ÍRÓTALÁLKOZÓRA

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és az Ághegy-Liget Baráti Társaság tisztelettel meghívja Európa-haza irodalmárait Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából megszervezésre kerülő – kapcsolat-, érték- és hagyományteremtő, valamint nemzetegyesítő találkozóra.  Kárpát-medence egyik gazdag kulturális múlttal rendelkező, ma azonban hátrányos helyzetben lévő térsége hívja haza a Kárpát-medencén kívül élő európai irodalmárokat. A „nemzet otthonát” Aranyossziget jelenti. Az egyszerű beregi emberek ételeikkel és italaikkal, szívélyes vendéglátással, a szervezők beregi, szatmári, partiumi, borsodi, abaúji irodalmi felfedező utakkal és megemlékezésekkel, valamint a térség településein szervezett író-olvasó találkozókkal várják az írókat, de szívesen látott vendégként fogadják a Kárpát-medence íróit is. A hagyományteremtő találkozó célja, hogy együtt szolgálja az egyéni feltöltődés és kapcsolatépítés mellett a nemzet egyesítését és a halmozottan hátrányos helyzetű térség életminősége fejlesztését, valamint a Európa-hazában alkotó irodalmárok együttműködését.

Program:

Augusztus 2.(szerda): Megérkezés, a találkozó ünnepélyes megnyitása (debreceni repülőtérről vagy a kisvárdai vasútállomásról megszervezzük a transzfert) 18.00 Az Írótalálkozó ünnepélyes megnyitása Aranyosszigeten. Irodalmi est református, valamint római és görög katolikus egyházi méltóságok áldásával.

Augusztus 3.(csütörtök): Irodalmi zarándoklaton Szatmárban. Megemlékezés Szatmárcsekén és Tiszacsécsén látogatás a lakatlan Nagygéc település „Remény templomában”. Ebéd után fürdés a Felső-Tisza Minőségi Védjeggyel elismert Szilva Gyógyfürdőben, vacsora után zenés irodalmi est.

Augusztus 4.(péntek): Az Aranyhíd irodalmi és történelmi zarándoklata.

08.00 Szatmárnémeti Püspöki palota, Majtényi sík, Nagykároly, Adyfalva (Érmindszent), Kaplony.  Ebéd Tasnádon, majd városnézés.

16.30-tól részvétel a 28. Kölcsey Ferenc megemlékezésen, a szülőfalujában, a keresztelő templomnál, az alapítvány közreműködésével 2016-ban készült Himnusz emlékhely felavatása, valamint Kálvin János posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja és Károlyi Gáspár posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja tiszteletére A kultúra lovagja c. bronz szobrot adományozása a Királyhágó-melléki Egyházkerület pihenőháza gyűjteménye számára.

Augusztus 5.(szombat): Arany János emléknap Hol? Miként jutunk oda? Aranyosapátiban?

De.: egyéni szabadidő (fürdés, horgászat stb). Irodalmi délután Arany János tiszteletére (nyílt rendezvény) Zenés irodalmi est.

Augusztus 6.(vasárnap): De.: egyéni szabadidő, találkozás a településen élőkkel négy templom van a településen. Du: Író-olvasó találkozók a beregi falvakban. A program fontos része a kisebbségi sorsok bemutatása, és a más kultúrákba való betekintés lehetőségének biztosítása. Várhatóan 8-10 településen valósulhat meg az irodalmi program. A találkozó résztvevői ezen a napon - az előzetesen egyeztetett terveknek megfelelően, jellemzően 2-3 főként - különböző településeken tartanak író-olvasó találkozót. Az irodalmi bemutatkozás mellett szólnak életük alakulásáról, betekintést adnak más kultúrákba, és elmondják hogyan élnek kisebbségi sorban, hogyan tudnak magyarnak maradni.

Augusztus 7. (hétfő): Elődeink nyomában - irodalmi barangolás. A karosi honfoglaláskori temetőben a hagyományőrzőkkel történeti visszatekintés, eleink ételeinek és italainak megkóstolása. Látogatás Széphalomba a Magyar Nyelv Múzeumába, tisztelgés Kazinczy család sírjánál. Kirándulás a Hegyköz falvaiba (Füzér vára, Füzérradvány, majd Kovácsvágás).

Augusztus 8.(kedd): „Nyelvében él a nemzet” (irodalmárok a nemzetért) konferencia. Témák: 1. A szórványban élő magyar írók gondjai 2. Kapcsolattartás az anyaországgal és a befogadó ország irodalmi életével 3. Mit tehet az európai író a szórvány-magyarságért? A konferencián előadást tartanak vagy hozzászólnak a magyar író-társadalom országos vezetői (többek között a Magyar Írószövetség, az Anyanyelvápolók Szövetsége, és az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága, MEH Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság), valamint a főbb kárpát-medencei irodalmi közösségek mellett a kanadai, az amerikai és ausztrál írók is. Este: A találkozó ünnepélyes zárása, a Magyar Liget c. családi lap különszámának átadása, zenés gulyásparti.

Augusztus 10.(szerda): Egyéni terv szerinti elutazás, transzferbiztosítással. 

Kértük és reméljük, a Magyar Írószövetség támogatását a Falvak Kultúrájáért Alapítvány pályázatához, a találkozó sikeres megrendezése érdekében. Az Ághegy a helyszínen készített különszámot kíván megjelentetni, amelyhez a svédországi Ághegy-Liget Baráti Társaságés a SMOSZ segítségét reméli.

Egyéni hozzájárulás: 42.000.-Ft (135 euro), amely magában foglalja a teljes ellátást, a buszos közlekedést, a program és belépők költségét.

A jelentkezéseket maximum 40 főig 2017. június 30-ig várjuk.     

A találkozó előkészítéséről és végrehajtásáról háttérinformáció: www.ekn.shp.huoldalon.

 

Tar Károly

A Magyar Liget és az Ághegy szerkesztője