Az elmúlt évek egyik legjelentősebb magyar kultúreseményének nyújtott otthont szeptember 19-én a stockholmi székhelyű Musikaliska a Svéd Zeneszerzők Egyesületének közreműködésével, az egyesület megalakulásának 100 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat keretében.

Az esemény ötletgazdája Práda Sagvik Kinga fuvolaművész volt, aki férjével, Stellan Sagvikkal együtt szervezője, házigazdája és főszereplője volt az előadóestnek. A Svéd Zeneszerzők Egyesülete hat neves, magyar származású tagjának munkáiból állítottak össze egy fuvolaszólós előadást: a nemrég elhunyt Deák Csaba, valamint Gaál Zoltán, Ladislaus Horatius, Maros Miklós, Simai Pavol és Ungváry Tamás szerzeményeiből. Az esemény műsorvezetője Stellan Sagvik volt, aki sorban bemutatta a zeneszerzőket és a sorra kerülő zenedarabokat, egy alkalommal szavalatával is hozzájárult a produkcióhoz. Stefan Lindgren zeneszerző és zongoraművész kísérte a svédországi magyar zeneszerzők fuvoladarabjait, amelyeket Doppler Ferenc Fantaisie Pastorale Hongroise szerzeményével, továbbá Liszt Ferenc Les jeux d'eau à la Villa d'Este zongoradarabjának előadásával egészített ki.

A bemutatott zeneműveket figyelemreméltó kadenciával tagolták Gaál Zoltán rövid, frappáns versei, amelyeket maga a zeneszerző-költő adott elő.

Deák Csaba 1932-ben született Budapesten, 1957 óta élt Svédországban és az idén tavasszal hunyt el Stockholmban. Jelentős munkásságából, amely soha nem távolodott el a magyar gyökerektől, ebből az alkalomból az 1973-ban szerzett Andante & Rondo került bemutatásra.

Az erdélyi származású, Budapesten nevelkedett Gaál Zoltánt ugyancsak az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus leverése sodorta északra. Felolvasott versei mellett Hat fuvolaszóló című szerzeménye hangzott el.

Az 1954-es születésű Ladislaus Horatius filozófus, író, zongoraművész és zeneszerző jelenleg készülő operájából hallhattunk fuvolaszólóra írt részletek.

Maros Miklós 1943-ban született Magyarországon, Svédországba 1968-ban került, Ingvar Lidholm és Ligeti György tanítványaként. Az EMS (Elektronmusikstudion) és a Musikhögskolan zenei főiskola alkalmazottja volt. Gustaf Fröding versei által ihletett fuvoladarabok szólaltak meg az előadóesten, a verseket Stellan Sagvik olvasta fel.

Simai Pavol 1930-ban született, és a Felvidékről 1968-ban érkezett Svédországba. Különböző svédországi zenefőiskolákon tanított. A bemutatott Szonatinát egészen fiatalon, 1952-ben szerezte.

Ungváry Tamás Kalocsán született 1936-ban, zongorázni és hegedülni tanult, majd karmesteri képesítést szerzett. 1969 óta él Svédországban. Érdeklődése korán a számítógépes, úgynevezett elektroakusztikus zene felé fordult. 1974-ben készült Akonel II című darabját élő fuvolaszóló és számítógép szólaltatta meg.

Az eseményen résztvevő zeneszerzőket, Gaál Zoltánt, Maros Miklóst és Ungváry Tamást Stellan Sagvik élő interjú formájában mutatta be a közönségnek.

Az est leglenyűgözőbb jelensége maga a főszervező, az előadóművész Práda Sagvik Kinga volt. Hihetetlen érzékenységgel és virtuóz magabiztossággal tolmácsolta az igényes, magas tehnikát követelő darabokat, és az est megrendezésének gondolatáért, a szervezésért, vendéglátésért is messzemenő elismerést érdemel.

A többnyire svéd hallgatóság megtöltötte a termet, és feledhetetlen élménnyel gazdagabban távozhatott az est végeztével, s ez szívet melengető büszkeséggel tölthet el bennünket, svédországi magyarokat.

Bereczky-Veress Biborka