A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kalandozás a Föld másik felén

Az, ami a fiatal generációnak teljesen természetes, mondhatni magától értetődő, nevezetesen a távoli földrészekre való utazás, kalandkeresés, az idősebbeknek saját ifjúkorukban elképzelhetetlen álom volt. Egyrészt gazdasági, másrészt politikai tényezők mondtak megálljt a képzeletnek, utazási vágyaknak. Egyre több ismerősöm, rokonom gyerekéről, unokájáról hallom, hogy éppen az Andokban, vagy a maorik, ahogy kis unokám magyarázta, „a vinetták, (aberindigók) - vagy valami efféle” földjén túrázik. Szívvel-lélekkel drukkolok a merész utazóknak, ha megengedik, a neten követem is őket, miközben rengeteg kérdésre szeretnék választ kapni magával az utazás szervezésével, anyagi vonzatával kapcsolatban. Bálint Palmgren Tünde már sok éve hűséges olvasója, sőt rajzok, mesék, események, beszámolók szállítója újságunknak, a Híradónak. Tavaly érettségizett, ez év január közepén útnak indult a Föld másik felére, majd öt hónapig volt távol. Őt kérdezem.

Hogyan határoztad el magad az utazásra, és miért választottad pont Új-Zélandot és Ausztráliát célpontnak?

 Amikor még nagyon kicsi voltam, megtetszettek a Gyűrűk Ura - filmek, és legfőképpen azért választottam Új-Zélandot, mert ezeket a filmeket ott forgatták, és nagyon elbűvöltek az ottani tájak. De nem csak azért mentem pont oda, mert a természet nagyon szép, hanem azért is, mert nagyon messze van, és ha már elterveztem, hogy olyan messze elmegyek, akkor azt is szerettem volna, ha ráérősen, alaposan nézhetnék meg mindent. És az iskolavégzés után –egyetem előtt, volt erre időm.

Ausztráliába főleg azért mentem, mert közelebb volt Új-Zélandból odautazni, mint ide, Svédországba, de olyan sokat nem terveztem az ausztráliai utat.

Ltogatoban-2
j-Zeland-2-2
ugrs-a-semmibe-2
Magnyos-fa-a-vzben-2
Csodavilg-2
A-hegycscson-2

Segített-e valaki az utazás megszervezésében? Egyáltalán hogyan látnak neki a fiatalok egy ilyen kalandhoz?Hogyan oldottad meg a kirándulásod anyagi oldalát?

Vannak barátaim, akik ugyanezt az utat megtették, ők segítettek. De a legtöbbet egyedül

intéztem, az interneten. Évek óta tervezem ezt az utat, és elég sok hétvégémet és vakációmat áldoztam fel ennek megvalósítása érdekében, tudniillik több helyen is dolgoztam.

Hogyan választottad meg az útitársaidat?

Két barátnőmmel mentem és az egyiknek a párja is jött velünk. Jóvolt ismerősökkel menni, de ott is sok új barátot szereztünk. Három hetet egyedül is utaztam, és az is nagyon jól ment, mert a legtöbben egykorúak velem, és mindnyájan szociális fiatalok, könnyűvolt jópofa embereket találni.

Az utazás időpontjának kiválasztásában figyelembe vetted az ottani aktuális évszakot? Mi a tapasztalatod, helyes döntés volt?

Mi január közepén mentünk, és szerintem ez nagyon jól működött. Akkor Új-Zélandon pont nyár közepe volt, és elég meleg, körülbelül 25-30 fok. Márciusban mentünk át Ausztráliába, és az is jóvolt, mertakkor még meleg volt, de nem hőség, és az esős évszak már véget ért.

Mesélj az útról. Hogyan indultál el, hova érkeztél először? Milyen lehetőségek vannak a célország megtekintésére?

Koppenhágából Aucklandba repültünk, és ott voltunk 6 napot mielőtt tovább utaztunk egy Kiwi Experience nevűbuszvállalattal. Befizettünk egy buszútra, amely körülbelül két hónap alatt körbevitt egész Új-Zélandon. A legészakibb pontján kezdtük az utat és lefeléutaztunk. Azután átmentünk hajóval a déli szigetre, ez sokkal nagyobb az északinál. Itt összesen öt hetet töltöttünk, az északin  három hetet.

Kikkel találkoztál, milyen nyelven értekeztél?

Megállapíthatom, hogy furcsa módon helyi lakosokkal alig találkoztunk, a hozzánk hasonlóturisták majdnem mind csak angolok, németek, hollandok, dánok és svédek voltak. Találkoztam egy pár magyarral is, de csak egy helyen az egész utam alatt. Angolul beszéltünk mindenkivel, aki nem volt svéd. (vagy magyar).

Hogyan étkeztetek?

Új-Zélandon sokat főztünk együtt, legtöbbször valamilyen laska (tészta) valamilyen szósszal, vagy tonhal és kenyér volt a menü.

Ausztráliában hamburgert ettem majdnem minden nap, mert nem bírtam főzni és a kaja sokszor benne volt az aktivitásban. Olyankor „normális”ételt kaptunk, hús és krumpli, laska és spagettiszósz.

Milyen aktivitásokon vettél részt?

Új-Zélandon sokat vándoroltunk és járkáltunk a városokban. Barlangásztam, kiugrottam egy repülőből ejtőernyővel (sky dive), csónakáztunk éskajakoztunk, voltunk állatkertben és bálna-szafarin. Ausztráliában voltam szörfiskolában, és sokat szörföztem egyedül is. Három napot laktam egy hajóban húsz fiatallal, és három napot töltöttünkkint egy homok-szigeten.

Mit csináltál volna másképpen?

Több időt szerettem volna Ausztráliában tölteni, mert ott nagyon jóés könnyűvolt az élet. Sok új barátom lett. Új-Zélandon jóvolt a buszos körutazás, hiszen elsőalkalommal voltam ott, de ha visszamennék, saját autóval mennék, hogy el tudjak érni minden vándorlásra csábítóhelyet, és hogy többet tudjak látni a szép országból.

Mi volt a legjobb élményed?

A Gyűrűk Ura filmek helyszínét látni, a Hobbiton–t. A skydive is nagyon jópofa volt és szörfözni tanulni is. A legjobb élményem talán a szörf iskola volt. De a legjobb élmény mégis az volt, hogy olyan sok jópofa emberrel találkoztam.

Mi a véleményed az utazásról, mit gondolsz, hasznos volt számodra az, hogy mertél elindulni, megerősödött általa önértékelésed, magabiztosságod?

Nagyon jóvolt utazni! Sokat tanultam magamról is, hogy mit szeretek csinálni és mit nem, és igen,azzal, hogy meg tudtam csinálni egy ilyen hosszúutat, sokat nőtt a magabiztosságom. Jóvolt együtt lenni a csapattal, de egyedül utazni is, jóvolt azt érezni, hogy a társaimtól függetlenül magam határozhatok. Szívesen megcsinálnám újra az egészet!

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert a tanuláshoz!

Kérdezett: Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. január 01.
Karácsony a Lisebergben, 2018 / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók! Azon gondolkodtam, mi változott a koronavírus-járvány tépázta emberiség életében az elmúlt 365 napban. Nyilván rengeteg minden. Én most elsősorban a találkozás aspektusára helyezném a hangsúlyt. Az év első felében…
Tovább
Dűne

Dűne

Könyvespolc 2022. január 01.
A Dűne számomra szívügy. Emlékszem, olyan 7 éves lehettem, anyám egy újságos pavilonban dolgozott, ahol valami oknál fogva a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat sci-fijeit is árusították. Igaz, ő maga nem volt a műfaj valódi kedvelője, de időnként a megmaradt példányokból…
Tovább
Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Képzőművészet 2022. január 01.
(2021. július 10. – november 7.) „A Göteborgi Művészeti Múzeum az első olyan svédországi múzeum, amely büszke arra, hogy egyéni kiállításon mutatja be Sandra Mujingát. Több különböző médiumban dolgozva – beleértve a szobrot, a textil- és mozgóképet – művészete a…
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Idestova harminckét éve annak, hogy férjemmel Stockholmba érkeztünk két fiunkhoz, szüleimhez, legutolsó napjaiban hagyva magunk mögött ceauşescu rettegett…
Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Szürke idők uralkodnak felettünk itt északon, ahogy egyre közeledik a sötétség, a tél. Még alig sikerült kivergődnünk a…
A Pannónia Klub beszámolója

A Pannónia Klub beszámolója

Az ősz hirtelen hozta magával a szürke, esős napokat, de az egészségügyi korlátozások feloldásának köszönhetően, a hosszabb kihagyás…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME