A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (1. rész)

A II. világháború befejeztével, 1945–1946 folyamán a németországi munka- és haláltáborok túlélőiből Svédország 15.345 személyt fogadott be. Ennek ellenére a svéd ipar is óriási munkaerőhiánnyal küszködött, emiatt ekkor több országgal szemben megszüntették a vízumkényszert. 1945 őszétől a spanyoloknak és 1964-től a jugoszláv állampolgároknak sem kellett vízum.

Böhm Vilmos (1880–1949) stockholmi magyar követ közbenjárásával 1947-ben Magyarországról ezer magyar személy, többségében mezőgazdasági munkás érkezett kétéves államközi szerződés keretében. Az ismeretlen északi világba érkezett magyarok szorgos és becsületes munkájuk révén viszonylag gyorsan és jól beilleszkedtek a svéd társadalomba. Ezek az emberek eléggé szétszóródtak Svédország hatalmas területén, és feltehetően ezért nem alakult ki egyesületi életük. Szerencsére Johannes Erik Müller (1877–1965) svédországi római katolikus püspök lehetővé tette, hogy az idekerült magyar katolikusoknak magyar lelkipásztoruk legyen. Így került Stockholmba Gáspár Pál (1888–1975) római katolikus lelkész, aki haláláig szolgálta a svédországi magyar katolikusokat. 1947 decemberében már megtartotta első szentmiséit; Bubbetorp, Exhäred, Landskrona, Lund és Tomalilla. 1948 januárjától Magyar Hírek címmel havonta kiadott lapjával tájékoztatta a magyar vendégmunkásokat. Gáspár atya járta az országot, és ahol lehetett, szentmisét tartott. Közben Magyarországon a kommunisták teljesen átvették a hatalmat. A hazai hírek hatására tiltakozásul az itt dolgozó magyar vendégmunkások többsége, a két év letelte után nem tért haza. Svédországtól politikai menedékjogot kértek és kaptak. A legtöbb magyar vendégmunkásból menekült lett. Ez idő alatt Böhm Vilmos stockholmi magyar követ is lemondott, és 1949. október 28-án elhunyt.

Közben Gáspár atya tartotta szentmiséit, ahol összejöttek a magyarok, esketett, keresztelt és néha temetett is. 1949-től lapjában, a Magyar Hírekben havonta 5-6 keresztelőről számolt be. A magyarok is jobban és jobban összeismerkedtek, összebarátkoztak a szentmiséken, melyeket a fővárosban kb. 110-120 magyar személy látogatott rendszeresen. 1949. február 27-én Stockholmban a Szent Erik templomban a magyar nyelvű szentmise után a katolikus iskola termében ünnepséget tartottak, amelyen Müller püspök úr is megjelent. A jelenlévők átadták a püspök úrnak a svédországi magyar katolikusok gyűjtéséből vett matyóhímzésű oltárterítőt emlékül és hálából azért, hogy gondoskodott egy magyar papról. A püspök úr lelkes beszédében megköszönte a szép ajándékot. Kijelentette, hogy szereti és becsüli a magyarokat, és csodálattal adózik Mindszenty József bíborosnak a hősi kitartásáért. Ebéd után farsangi szórakozás volt. A bevezető után szavalatok, művészi hegedűjáték, tréfás jelenetek töltötték ki a programot. Magyar népdaléneklés és zene mellett – farsang lévén – a jelenlévők táncra is perdültek. Ekkor elhatározták, hogy 1949. március utolsó vasárnapján ismét rendeznek egy találkozót. Ettől kezdve havonta, a szentmise után mindig volt találkozó programmal. Az 1949. április 24-i szentmise utáni összejövetelt már a Stockholmi Magyar Akcio Katolika rendezi. Idővel vidékről is többen részt vettek ezeken a szentmiséken és találkozókon. Az így összekovácsolódott csoportosulást „stockholmi magyar katolikus társaság”-nak is nevezték, 1950 májusában Irodalmi Melléklet címmel kultúrfolyóiratot adtak ki. Negyedévenként tervezték kiadni, de csak egy száma jelent meg, kiadója dr. Gáspár Pál (1988–1975) katolikus lelkész, szerkesztője Raácz Tibor volt.

A stockholmi sikerek hatására a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa 1950. szeptember 28-án foglalkozott azzal a tervvel, hogy vidéken is rendeznek egyházközségi napokat. Svédországi magyar katolikusok részére társasutazást szerveztek az északi sarkkörre, zarándoklatot Rómába, és kirándulást Björkö szigetére. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken magyar művészek szerepeltek, és kiállításokat rendeztek. Ruhagyűjtést szerveztek, a Magyarországra való csomagküldésben, könyvek vásárlásában, és nyugati magyar lapok beszerzésében is igyekeztek segíteni.

1951 elején a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa bejelentette, hogy Laskó Emil, az első világi elnök elfoglaltságai miatt lemondott, és a tanács dr. Beökönyi Lászlót választotta meg új elnöknek. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken legtöbbször fellépett Bundzik Dénes hegedűművész, Lakatos Rudolf cimbalomművész, és Laskó Emil karnagy, zongoraművész.

Az 1956-os forradalom leverését követő kádári bosszú elől menekülők egész áradata indult meg Ausztria és Jugoszlávia felé. Rövid idő alatt kétszázezer magyar menekült érkezett Nyugatra. Minden független, szabad ország tőle telhetően segítette őket, köztük Svédország is. November 12-én Malmőbe érkezett a magyar menekültek első csoportja. Hamarosan majd tízezer magyar menekült került Svédország különböző városaiba. 1957–1958-ban sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok, így Arboga, Gävle, Göteborg, Hälsingborg, Lund, Malmö, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås helységekben. Az itt letelepedett magyarokat főleg a közös sors, és a magyar nyelv tömörítette ezekbe az új egyesületekbe. Az egyesületek gondoskodtak a közösségi életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről, és a magyar kultúra megtartásáról. 1956 után új lelkészek kerülnek Svédországba. 1959-től dr. Gáspár Pál lelkész Göteborgba költözik, és ott folytatja a Magyar Hírek című lap kiadását. Stockholmban Szőke János lelkész folytatja a római katolikus lelki gondozást, és 1958-tól kiadja a havonta megjelenő Katolikus Értesítő című lapot.

 

Írta: Szöllősi Antal (elnök: 1999–2001)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME