A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (1. rész)

A II. világháború befejeztével, 1945–1946 folyamán a németországi munka- és haláltáborok túlélőiből Svédország 15.345 személyt fogadott be. Ennek ellenére a svéd ipar is óriási munkaerőhiánnyal küszködött, emiatt ekkor több országgal szemben megszüntették a vízumkényszert. 1945 őszétől a spanyoloknak és 1964-től a jugoszláv állampolgároknak sem kellett vízum.

Böhm Vilmos (1880–1949) stockholmi magyar követ közbenjárásával 1947-ben Magyarországról ezer magyar személy, többségében mezőgazdasági munkás érkezett kétéves államközi szerződés keretében. Az ismeretlen északi világba érkezett magyarok szorgos és becsületes munkájuk révén viszonylag gyorsan és jól beilleszkedtek a svéd társadalomba. Ezek az emberek eléggé szétszóródtak Svédország hatalmas területén, és feltehetően ezért nem alakult ki egyesületi életük. Szerencsére Johannes Erik Müller (1877–1965) svédországi római katolikus püspök lehetővé tette, hogy az idekerült magyar katolikusoknak magyar lelkipásztoruk legyen. Így került Stockholmba Gáspár Pál (1888–1975) római katolikus lelkész, aki haláláig szolgálta a svédországi magyar katolikusokat. 1947 decemberében már megtartotta első szentmiséit; Bubbetorp, Exhäred, Landskrona, Lund és Tomalilla. 1948 januárjától Magyar Hírek címmel havonta kiadott lapjával tájékoztatta a magyar vendégmunkásokat. Gáspár atya járta az országot, és ahol lehetett, szentmisét tartott. Közben Magyarországon a kommunisták teljesen átvették a hatalmat. A hazai hírek hatására tiltakozásul az itt dolgozó magyar vendégmunkások többsége, a két év letelte után nem tért haza. Svédországtól politikai menedékjogot kértek és kaptak. A legtöbb magyar vendégmunkásból menekült lett. Ez idő alatt Böhm Vilmos stockholmi magyar követ is lemondott, és 1949. október 28-án elhunyt.

Közben Gáspár atya tartotta szentmiséit, ahol összejöttek a magyarok, esketett, keresztelt és néha temetett is. 1949-től lapjában, a Magyar Hírekben havonta 5-6 keresztelőről számolt be. A magyarok is jobban és jobban összeismerkedtek, összebarátkoztak a szentmiséken, melyeket a fővárosban kb. 110-120 magyar személy látogatott rendszeresen. 1949. február 27-én Stockholmban a Szent Erik templomban a magyar nyelvű szentmise után a katolikus iskola termében ünnepséget tartottak, amelyen Müller püspök úr is megjelent. A jelenlévők átadták a püspök úrnak a svédországi magyar katolikusok gyűjtéséből vett matyóhímzésű oltárterítőt emlékül és hálából azért, hogy gondoskodott egy magyar papról. A püspök úr lelkes beszédében megköszönte a szép ajándékot. Kijelentette, hogy szereti és becsüli a magyarokat, és csodálattal adózik Mindszenty József bíborosnak a hősi kitartásáért. Ebéd után farsangi szórakozás volt. A bevezető után szavalatok, művészi hegedűjáték, tréfás jelenetek töltötték ki a programot. Magyar népdaléneklés és zene mellett – farsang lévén – a jelenlévők táncra is perdültek. Ekkor elhatározták, hogy 1949. március utolsó vasárnapján ismét rendeznek egy találkozót. Ettől kezdve havonta, a szentmise után mindig volt találkozó programmal. Az 1949. április 24-i szentmise utáni összejövetelt már a Stockholmi Magyar Akcio Katolika rendezi. Idővel vidékről is többen részt vettek ezeken a szentmiséken és találkozókon. Az így összekovácsolódott csoportosulást „stockholmi magyar katolikus társaság”-nak is nevezték, 1950 májusában Irodalmi Melléklet címmel kultúrfolyóiratot adtak ki. Negyedévenként tervezték kiadni, de csak egy száma jelent meg, kiadója dr. Gáspár Pál (1988–1975) katolikus lelkész, szerkesztője Raácz Tibor volt.

A stockholmi sikerek hatására a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa 1950. szeptember 28-án foglalkozott azzal a tervvel, hogy vidéken is rendeznek egyházközségi napokat. Svédországi magyar katolikusok részére társasutazást szerveztek az északi sarkkörre, zarándoklatot Rómába, és kirándulást Björkö szigetére. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken magyar művészek szerepeltek, és kiállításokat rendeztek. Ruhagyűjtést szerveztek, a Magyarországra való csomagküldésben, könyvek vásárlásában, és nyugati magyar lapok beszerzésében is igyekeztek segíteni.

1951 elején a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa bejelentette, hogy Laskó Emil, az első világi elnök elfoglaltságai miatt lemondott, és a tanács dr. Beökönyi Lászlót választotta meg új elnöknek. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken legtöbbször fellépett Bundzik Dénes hegedűművész, Lakatos Rudolf cimbalomművész, és Laskó Emil karnagy, zongoraművész.

Az 1956-os forradalom leverését követő kádári bosszú elől menekülők egész áradata indult meg Ausztria és Jugoszlávia felé. Rövid idő alatt kétszázezer magyar menekült érkezett Nyugatra. Minden független, szabad ország tőle telhetően segítette őket, köztük Svédország is. November 12-én Malmőbe érkezett a magyar menekültek első csoportja. Hamarosan majd tízezer magyar menekült került Svédország különböző városaiba. 1957–1958-ban sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok, így Arboga, Gävle, Göteborg, Hälsingborg, Lund, Malmö, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås helységekben. Az itt letelepedett magyarokat főleg a közös sors, és a magyar nyelv tömörítette ezekbe az új egyesületekbe. Az egyesületek gondoskodtak a közösségi életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről, és a magyar kultúra megtartásáról. 1956 után új lelkészek kerülnek Svédországba. 1959-től dr. Gáspár Pál lelkész Göteborgba költözik, és ott folytatja a Magyar Hírek című lap kiadását. Stockholmban Szőke János lelkész folytatja a római katolikus lelki gondozást, és 1958-tól kiadja a havonta megjelenő Katolikus Értesítő című lapot.

 

Írta: Szöllősi Antal (elnök: 1999–2001)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Olvasó! 2021. október 07.
Lassanként beköszönt az ősz, rövidülnek a nappalok, hűvösebbek az éjszakák, színt váltanak a lombok, mielőtt lehullva avarrá válnak. Az évkör azon időszakában járunk, amikor egymást érik a nemzeti ünnepeink, emléknapjaink. A nyárvégi augusztus 20-a az államalapítás és az államalapító Szent…
Tovább
A lélek sötét éjszakája

A lélek sötét éjszakája

Könyvespolc 2021. október 07.
(Magyarázatok a Kármel hegyre vezető út című vershez)
Tovább
Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Képzőművészet 2021. október 07.
Fekete és szürke négyzetes felületek montázsai különböző változatokban, nagyon munkásan és személyes kézírással – valahogy ez a kiállítás látogató első benyomása, az egy vajdasági művésztelepet is megjárt svéd művésznő „What remains are future ruins”vagy svédül „Det som återstår är framtida…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább

Egyesületek

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Új vezetőséggel, de a korábban megszokott lelkesedéssel és izgalommal kezdte meg az előttünk álló tanévet a göteborgi Tavaszi…
Viszlát nyár, jó volt veled!

Viszlát nyár, jó volt veled!

Élménybeszámoló a malmői Pannónia klubból. A nyár ismét mozgalmasan telt. Több kisebb-nagyobb lélegzetű programunk volt, sok időt töltöttünk…
Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

A koronavírus miatt az év első öt hónapjában egyesületünk nem talákozott zárt helyiségben. Áprilisban tagjaink egy része szabadtéri…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME