A kisebbségvédelem szerepel főpontként az Európa Tanács 2010-re kitüzött céljai között. Reméljük, hogy Európa méltó figyelemmel fogja kísérni és szankcionálni az egyre gyakoribb kisebbségellenes intézkedéseket; amelyek nemegyszer a Kárpát-medencében kisebbségben élő nemzettársainkat sújtják. Szintén kisebbségvédelmi célokat szolgál az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretén belül működő Kisebbségi Főbiztos intézménye, aki egy fajta megfigyelő és megelőző funkciót tölt be ezen a téren.
Stockholmban február 1.-én az itteni székhelyű svéd EBESZ-hálózat (OSSE-nätverket) szemináriumot rendezett Kisebbségek Európában címmel. Az előadók között volt Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és Rolf Ekéus, az EBESZ volt kisebbségi főbiztosa, akik a szeminárium végén kérdésekre válaszoltak.
A szeminárium elsősorban az európai nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozott, kiemelt helyen a roma kérdés szerepelt (ennek kapcsán említették Magyarországot is). A szeminárium végén a beszélgetés alakult ki; éltem tehát a lehetőséggel, hogy mind az emberi jogi biztoshoz, mind a volt kisebbségi főbiztoshoz néhány kérdést intézzek, a felvidéki magyarok helyzetével, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatosan.
- Tisztelt Rolf Ekéus úr! Mint volt kisebbségi főbiztos, legyen szíves kommentálni a szlovák nyelvtörvényt és annak módosítását és mondja el, hogyan vélekedik az ügy kimeneteléről.
Rolf Ekéus: Ezzel kapcsolatosan nem szabad megfeledkeznünk az ezt megelőző, a Fidesz és Orbán Viktor által 2001-ben hozott státustörvényről, amit a szomszédos államok szintén nacionalista intézkedésnek tartottak. Magyarországon a jobboldal előretörése miatt egyre súlyosbodik a helyzet, hiszen nagy valószínűséggel Orbán, „a nacionalisták vezetője”, fogja megnyerni az idei választásokat és várhatóan igenis nacionalista politikát fognak folytatni, ezért a szlovák nyelvvel kapcsolatos intézkedések vagy védekezésnek, vagy a magyarországi nacionalista áramlatok tükörképeként fogható fel.
- Az Ön véleménye szerint a kisebbségi főbiztos intézménye elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon egy jogos és igazságos államszuverenitás illetve konkrét kisebbségvédelem közötti egyensúlyhoz?, Mennyire hatékonyak az eszközei, amikor például nyílvánvalóan asszimilációs politikai törekvéseket észlel egy-egy tagállamban?
Rolf Ekéus: Az államok nagyon nehezen tudtak annak idején (a kilencvenes évek elején) közös nevezőre jutni, ami a kisebbségi főbiztos szerepét és eszközeit illeti. Annak, hogy egyáltalán létrejöhessen egy ilyesfajta intézmény többek között az volt a feltétele, hogy szigorú titoktartás feltételei szerint fog működni, ami azt jelenti, hogy a felek közt elhangzott részleteket nem szabad közölni a sajtóval, így tehát a nyílvánossággal sem. A főbiztos keze ezért bizonyos szempontból meg van kötve.
- Köszönöm a válaszait.
- Tisztelt Thomas Hammarberg úr, hogyan vélekedik a szlovák nyelvtörvényről?
Thomas Hammarberg: Problémás, hogy mindkét országban erősen előretörőben van a jobboldal. A Fidesz várhatóan „nagyon nacionalista” politikát fog folytatni, ezért, mint Ekéus úr is említette, Szlovákia csupán tükörképe lesz a magyar fejlődésnek.
- A státustörvénnyel kapcsolatos méltatlan megbélyegzés tehát mindmáig tart?
Thomas Hammarberg: Ha egy állam toleranciát, megértést és kisebbségvédelmet vár egy szomszédos államtól, ő maga is azt kell tanusítsa.
- Mi magyarok napjainkig hordozzuk történelmünk súlyát, így az első világháborút lezáró méltatlan békeszerződésnek a következményeit is. Ennek következtében több százezren élnek kisebbségben a szomszédos államokban (de azon túl is), akik sok meghurcoltatáson és üldöztetésen mentek keresztül az elmúlt kilencven évben. A legsúlyosabb helyzetük ma talán a Szlovákiában élő magyaroknak van, ahol egyéb rendelkezések mellett (Thália Színháztól megvont támogatás, Selye János-egyetem lefokozása) legutóbb a magyar nyelv (az Európai Unió egyik tagállamának nyelve) használatát akarják korlátozni. Ezek ismeretében mit ajánl a magyaroknak, milyen legyen a hozzáállásuk?
Thomas Hammarberg: Azt ajánlom, hogy a súlypontot helyezzék át a határkérdésről a magyar kultúra védelmére. A kultúra védelmére amúgy az Európai Unió is több hangsúlyt kellene fektessen.
- Köszönöm a válaszait.
Sántha Hanga
