A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Bálint Réka: El sem lehet mondani, mennyi élménnyel és új baráttal gazdagodtam az itt töltött idő alatt!

Az idei a második éved ösztöndíjasként a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület kötelékében, de a Ljungbyben működő Petőfi Magyar Egyesületet is te segíted. Ha kicsit időutazunk, s egymás mellé tesszük a 2018 őszén Halmstadba érkezett Réka terveit, elképzeléseit, hol tartunk most? Hogy fogod zárni a hamarosan véget érő kiküldetést?

2018-ban úgy érkeztem meg Halmstadba, hogy már akkor tudtam, a legfontosabb dolgom az itteni gyerekfoglalkozások szervezése, megtartása és rendszeressé tétele lesz. Így az első pillanattól fogva a figyelmem központjában volt ez a küldetés. Nagyon igyekeztem és igyekszem most is olyan alkalmakat szervezni, ahol minden korosztály (1-9 évesig) megkaphatja azt, amire szüksége van. Ebben Balogh Erika van segítségemre, aki a kisebbeknek tart ölbeli játékos, énekes foglalkozást, amíg én a nagyobbakkal tudok játszani, alkotni. A fő célunk igazából az, hogy a gyerekek közösségét formáljuk, teret adjunk a barátságok létrejöttének, amivel tulajdonképpen a jövő generációját alakítjuk. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a gyerekfoglalkozásokkal, nagyobb gyerekprogramokkal (pl. farsang, Mikulás és húsvét) kapcsolatban, és remélem, az engem követő ösztöndíjas is ugyanilyen lelkesedéssel fog munkálkodni a gyermekközösség alakításán.

Melyik a legszebb emlék az eddigi csaknem másfél alatt?

Nagyon nehéz, tulajdonképpen lehetetlen egyetlen emléket kiemelni a sok közül. El sem lehet mondani, mennyi élménnyel és új baráttal gazdagodtam az itt töltött idő alatt. A legszebb emlékeim talán mégis a személyesek lesznek, amiket velük éltem át. Lehet ez bármi, egy közösen átdolgozott nap, készülődés egy nagyobb programra, például bálra, egy (vagy több) áttáncolt éjszaka, a SOMIT táborok egésze a munkával és szórakozással együtt, vagy akár csak egy hosszabb, végigbeszélgetett kocsiút.

Mire vagy a legbüszkébb végigtekintve eddigi, a svédországi diaszpórában végzett munkásságodon?

Rengeteg típusú munkát kell végeznie egy ösztöndíjasnak. A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy minden területen sikerült megállnom a helyem: ha arra volt szükség, gyerekfoglalkozásokat szerveztem, színészkedtem, mosogattam, főztem, történelmi megemlékezést tartottam, játékot vezettem, könyveltem, gyerekekre vigyáztam, szóval minden-mindent csináltam, amivel éppen az adott közösséget tudtam segíteni. Úgy érzem, hogy az egyesületeim tényleg minden helyzetben számíthattak rám.

Milyen tanácsokat adnál a jövőbeli halmstadi ösztöndíjasnak, melyek segítségével minél zökkenőmentesebben felveheti a fonalat?

Hogy lelkesedjen úgy, hogy a többiekre is átragadjon! (Mosoly.) Támaszkodjon az egyesületek szokásaira, de ne féljen új színt, új ötleteket vinni az életükbe! Ismerje meg az egyesületek tagjait, bátran barátkozzon velük, mert ez egy olyan munka, amit „idegenekkel” nem fog tudni hatékonyan és mindenki számára gyümölcsözően végezni. Ha szintén pedagógus fog jönni ösztöndíjasnak, felejtse el, amit otthon tanult, és álljon nagyon nyitottan, pozitívan és kreatívan a gyerekekhez, rengeteget lehet tanulni tőlük és róluk!

Milyen nyomot hagyott rajtad az itt töltött idő?

Mindenféleképpen nagy nyomot. Amellett, hogy megismertem egy egészen más kultúrát és mentalitást, egy életre szóló élmény volt itt lenni (de furcsa is múlt időben beszélni erről). Rengeteg ajándékot, tapasztalatot, új élményt viszek haza magammal.

Milyen sűrűn fogsz visszatérni látogatóba?

Minél gyakrabban! Sok minden és sok mindenki köt ide, itt lakik a bátyám és a családja, ahol egyben a legkisebb gyermek keresztanyja is lettem, ráadásul ugye rengeteg új, igazi barátságot is kötöttem. Már most tervezzük a hétvégéket, sőt, inkább heteket, hogy mikor kéne visszajönnöm látogatóba, és hogy ők mikor jönnek hozzám Budapestre, sőt, egy esküvő kapcsán egy erdélyi látogatás is körvonalazódni látszik.

Mik a terveid a jövőre nézve? Folytatod az óvónői pályát?

Az óvónői pályát a közeljövőben, úgy néz ki, pihentetem kicsit. Az itt töltött időszak alatt rádöbbentem, mennyi minden érdekel még, és mennyi mindenben kipróbálnám magam, például szívesen megismerkednék egy kicsit jobban a rendezvényszervezés világával.

Köszönöm a beszélgetést, jó hazatérést kívánok!

Kérdezett: Antal József

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME