A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svéd-magyar testvérvárosok (1. rész)

A testvérvárosok az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok együttműködését segítik elő

egy másik ország helységével, önkormányzatával vagy annak megfelelő helyi közigazgatásával. A testvérvárosokat, Európa egyes részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak („sister cities”) hívják, a volt Varsói Szerződés tagállamaiban fivérvárosoknak („города-побратимы”) nevezték.

A testvérvárosi kapcsolatok a gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesednek ki.

Európában a legkorábbi ismert kapcsolatok 836-ban a német Paderborn városa és a francia Le Mans között volt.

Keighley, West Yorkshire, angliai városok már 1905-ben megállapodást kötöttek Suresnes és Puteaux francia városaival. Az egyik legelsőnek tartott modern testvérvárosi kapcsolat 1920-ban alakult ki az angol Keighley és a francia Poix-du-Nord város között, az első világháború után.

1924-ben Helge Bruhn a dán Föreningen Norden (Északi Egyesülés) főtitkára javasolta, hogy a helyi bizottságok együttműködjenek a többi északi országokban a hasonló bizottságokkal.

Az első ilyen testvérvárosi kapcsolat 1939-ben létesült a svéd Uddevalla önkormányzat és a dán Thisted önkormányzat között. Hamarosan követte testvérvárosi kapcsolatokat a norvég Skien önkormányzata, a finn Loimaa önkormányzata, és az izlandi Mosfellsbær városa.

A finn Téli Háborúban (1939. november 30.–1940. március 13.) Szovjetunió három hónap alatt lerohanta Finnországot. Az északi országok segítették és támogatták a háború sújtotta finneket.

A második világháború után elindult egy együttműködés abból a célból, hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz, elősegítse a nemzetek jobb megértését és elősegítse a határokon átívelő tervek létrejöttét. Azóta Európában egyre népszerűbb, a testvérvárosok ötlete, és a többi kontinensre is átterjedt.

1989-tól a testvérvárosi kapcsolatokat az Európai Unió is támogatja.

Svédország az EU elnöksége alatt vette fel testvérvárosok együttműködésének tervét: Vänort (Testvérváros) 2001.

A gyakorlatban sokszor a testvérvárosi kapcsolatok általában iskolák, egyesületek és önkormányzati igazgatás közt történik abban a reményben, hogy így kicserélhetik ötleteiket és tapasztalatot szerezhetnek a közös problémák megoldásában.

A városok, önkormányzatok között tapasztalatcseréket szerveznek, így számtalan gyermek-, ifjúsági és felnőtt művészeti csoport, civilszervezet, diák, sportoló, vállalkozó látogathat el a baráti településre.

Svédország és Magyarország között több testvérvárosi kapcsolat található. Nehéz megmondani, hogy ma hány svéd és magyar település tart valamilyen kapcsolatot egymással.

 

Budafok-Tétény – Kristianstad kommun

Budafok-Tétény Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján található. Nagy-Budapest létrehozásakor 1951. január 1-én Budapesthez csatolt, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén, ma Budapest városrésze a XII kerületben. Városrészei; Baros Gábor-telep, Budafok, Budatétény és Nagytétény

Többek közt nevezetességei; Budafoki városháza, Czuba-Durozier kastély, Memento Park, Nagytétényi Kastélymúzeum, Sacelláry-kastély, Törley-kastély, Törley-mauzóleum,

Budafok-Tétény teljes népessége 54 504 fő (2015. január 1.).

Kristianstads kommun (Kristianstadi járás [önkormányzat]) a dél-svédországi Skåne län-ben (Skoóne megye) található. Központja Kristianstad városa 39 762 lakossal (2015. december 31.). A Kristianstadi járás 35 körzetre van osztva, és a teljes népessége 83 403 fő (2017. március 31.), és ezzel Svédország 290 járásából a 25. 1 346 km²-vel Skoóne megye legnagyobb járása.

Itt található Svédország legnagyobb élelmiszer feldolgozó ipara, állattenyésztése, takarmány és más nyersanyag termesztése.   

2015. december 31-i adatok szerint a járásban lakó külföldi háttérrel rendelkező személyek száma a teljes népesség 21,49 %-a.

 

A Kristianstadi járásba már 1945 és 1956 után több magyar került, akik megtalálták számításukat az itteni élelmiszer és konzerviparban. 1975-1980 között és utána, több és több erdélyi magyar talált menedéket a járásban. Így 1981-ben az 1956-osok és az erdélyiek közösen létrehozták egyesületüket, a Kristianstadi Magyar Egyesületet. Az egyesület elnöke 1995. január 21-től a marosvásárhelyi Molnár Gergely.

A Kristianstadi járásban ma legkevesebb 1500-2000 magyar élhet.

 

Budafok-Tétény és a Kristianstads kommun 1998-ban kötött együttműködési szerződést.

A megállapodás magába foglalta a gazdasági élet, foglalkoztatottság, turizmus, a tapasztalatcsere, az ügyintézés, a képzettség fejlesztését, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködést.

A kapcsolat évről évre kevesebb lett, és ezért 2017 márciusában a járási képviselőtestület munkabizottsága úgy döntött, hogy a Budafok-Tétény testvérvárosi megállapodást befejezettnek tekinti. A jövőben az önkormányzati vezetők inkább a skandináv testvérvárosokat részesítik előnyben.

 

Dombóvár – Höganäs kommun

Dombóvár Tolna megyében található, és a Dombóvári járás székhelye. Szekszárd után a megye második legnagyobb városa, 2015. január 1-én 18 688 lakosa volt. 

Höganäs kommun Svédországban délen a Skåne nevű régió északnyugati területén található. 2017. június 30-án 25 929 lakosa volt.

Höganäs kommun az összes északi országgal kiépítette a testvérvárosi kapcsolatokat, valamint Magyarországgal és Németországgal.

A 2005-ben megkötött egyezmény értelmében a testvérvárosi kapcsolatok elsősorban az iskolai kapcsolatok, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködésre korlátozódnak.

A Dombóvár és Höganäs járás közötti testvérvárosi kapcsolatok elsősorban Höganäs járási vezetőség volt elnökének, Kovács Péternek köszönhető. Kovács 15 évi járási elnökség után egészségügyi okok miatt 2017 februárjában lemondott posztjáról, aki a „svéd FIDESZ”, a Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Koalíciós Párt) tagja.

 

Hajdúsámson – Leksand

Hajdúsámson egy város Hajdú-Bihar megyében, a Debrceni járásban. A városnak 2015. január 1-én 12 961 lakosa volt.

Leksand kisváros Leksands kommunban, Dalarnas megyében. Lakossága 2015-ben 6 107 fő volt.

2003 augusztusában Hajdúsámsonban lépett fel a svéd Leksands Folkdanslag Anders Tull vezetésével. Visszatérve Svédországba a svéd népzene együttes vezetője, Anders Tull azzal a kéréssel fordult a kisváros vezetőihez, hogy Leksand és Hajdúsámson vegyék fel a testvérvárosi kapcsolatot. Javaslatában említette, hogy hajdúsámsoni szereplésük alkalmából kapcsolatba kerültek Hamza Gábor polgármesterrel is, és aki érdeklődését mutatta egy testvérvárosi kapcsolat létrehozásában a két város között.

2003. szeptember 6-án a hírről a Dalarnas Tidningar (DT) is beszámolt. Anders Tull javaslatából azonban sajnos nem lett svéd-magyar testvérvárosi kapcsolat.

Heves megye – Värmlands län

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarországi régióban található. A megyének 2011. január 1-én 307 985 lakosa volt. Székhelye Eger.

Värmlands län (megye) Svédország Svealand nevű régió délnyugati részén található. A megyének 2017. június 30-án 279 535 lakosa volt. Székhelye Karlstad.

1993 óta a két megye sikeresen és eredményesen együttműködik. A testvérvárosi kapcsolatok a kultúra, az iskolai képzés, sport, a gazdasági élet fejlesztése, tapasztalatcsere a szociális gondozás és a természetvédelem területére terjed ki, valamint tapasztalatcserék a két megye tisztviselőivel.

Az együttműködés eredménye, hogy több svéd vállalat van jelen Heves megyében, pl. Swed-Jam, Elektromekan, Filipstads utazási iroda és a Kils lemezkészítő vállalat. A Karlstadi Egyetem is tervbe vette, hogy lehetséges az együttműködési megállapodás kötése az egri főiskolákkal.

2004-ben hármas szerződést kötött Värmland, Heves megye és az erdélyi Kovászna megye.

Kovászna megyének 2011-ben 201 177 lakosa volt. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

A három megye együttműködésében elsősorban a gazdasági, szociális munka, hatósági szervek munkája, a kultúra, a turizmus, a megye fejlesztése a fontos, és az EU-val kapcsolatos munkák. A három megye tisztviselői tapasztalatcseréket tartanak, ahol kicserélik tapasztalatukat és tudásukat az EU-val kapcsolatos munkáikról.

 

Szöllősi Antal

A cikk folytatását a márciusi lapszámunkban közöljük.

Nélküled nem sikerülhet!

Nélküled nem sikerülhet!

Kedves Olvasó! 2020. október 31.
Kedves Híradó Olvasók!   A nyár után újra itt az ősz, a szeptemberi hűvöskés idő. Azért még van esélyünk időnként elcsípni néhány órát, amikor felmelegít a napsugár. „Légy felfedező a saját folyóidon és óceánjaidon!” – mondta egy helyütt H. D.…
Tovább
Balatoni biciklitúra 2.0

Balatoni biciklitúra 2.0

Kárpát-medence 2020. október 31.
Furcsa időszakot tudhatunk magunk mögött. A koronavírus-járvány szabta korlátok arra hívtak, hogy mindenki azt az országot ismerje meg még jobban, amelyikben éppen él. A félbeszakadt „kőrösis”, svéd hónapok után ismét Magyarország tájait járom. A pandémia hullámai között akadt azért lélegzetvételnyi…
Tovább
Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Képzőművészet 2020. október 31.
A nyári szabadságom elején egy szakmai szervezetet kívántam meglátogatni Budapesten, a galériák sokaságáról ismert Falk Miksa utcában. Sajnos nem volt szerencsém, a vírushelyzet miatt zárt ajtókat találtam a hivatalban. Visszafelé, a Körút felé haladva kis, zománcozott állatfigurák sokaságát fedeztem fel…
Tovább
„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

Portré 2020. október 31.
A malmői Pannónia Klub vezetősége több új taggal bővült, fiatalodott a csapat. Az élénk egyesületi élet legfőbb tanújele az a nyári beszámoló, melyet lapunk első felében olvashatunk, az Egyesületek rovatban. Beszélgetőtársaim ezúttal Berecki Emőke és Lukács Andrea voltak.   Antal…
Tovább

Egyesületek

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Egy komoly kérdés foglalkoztatta a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület tagjait a szeptemberi tanévévnyitó kirándulásuk előtt. Nevezetesen, hogy…
Nyár a Pannóniával

Nyár a Pannóniával

A koronavírus-járvány által megnehezített időszak azt hiszem, több mindenre megtanít(ott) bennünket. Például, hogy értékeljük azt, ami a közvetlen…
Kedves magyarok!

Kedves magyarok!

Sajnálkozva jelentem, hogy – mint néhányunk előtt már ismert is – a nyár elején végleg befejezte működését a…
Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Hasonlóan más egyesületekhez, tavasszal minden fizikai találkozást igénylő programunkat törölnünk kellett az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesületnél (UMSE) is. Az…
Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Immáron második alkalommal rendezte meg Szent István napi sokadalom elnevezésű rendezvényét a ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület. A dél-svédországi…
Nem mindennapi strandparti

Nem mindennapi strandparti

2020 júniusában az egykori LMKF fiatalok csoport megrendezte első víz melletti szabadtéri programját, a strandpartit. Hihetetlen érdeklődést vont…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME