Az angyal suhan be szenteste az ablakon, ő hozza a szépen feldíszített karácsonyfát és a fa alá az ajándékot is mindenkinek. Erdélyben legalábbis – az angyal ugyanis karácsonykor csak arrafelé jár: már a Partiumban és Magyarországon is a Jézuska az ajándékozó. De miért pont az angyal? És miért csak Erdélyben? Erre kerestük a választ.

Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutató szerint az emberiség történetében mindig is voltak ajándékozási alkalmak, de a magyar hagyományban ez az ajándékozás a kereszténységgel és a keresztény hittel kapcsolatos. Luther tehet róla? Ez egy specifikuma a magyar kultúrának, a magyar néphagyománynak. 

A  keresztény középkorban, vagyis a reformáció előtt Szent Miklós napján, vagyis december 6-án volt ez a téli ajándékozás, bár nem neveztük még Mikulásnak az ajándékozót, egyszerűen Szent Miklós hozta az ajándékokat, ha volt egyáltalán ajándékozás. Ennek a napnak a jelentősége a reformáció után változott meg. Feltehetőleg a nagy reformátor, Luther Márton a ludas abban, hogy megváltozott ez a szokás.„A reformátorok elutasították a szentek imádását, így Szent Miklós kultuszát is, állítások szerint maga Luther javasolta, hogy az ajándékozás hagyományát december 24-re, vagyis Jézus születésének napjára rakják át. Így akarta átirányítani a gyerekek érdeklődését Jézus születésnapjára. Ekkor változott meg ez a hagyomány, éspedig maga Jézus lehetett az ajándékozó, a fehér ruhába öltözött, feltámadt Jézus. Ez terjedt el a német protestánsok körében, és ezt vettük át mi is, persze osztrák közvetítéssel” – magyarázza a néprajzkutató. Hozzáteszi: a feltámadt Jézus alakja aztán elhalványult, és fokozatosan átváltozott: a gyermek Jézus lett az ajándékozó, amint ez a magyar kultúra többségében is így van, csak a gyermek Jézusból Jézuska lett. De egyes német meg osztrák területeken ma is Christkindl, vagyis a gyermek Jézus hozza az ajándékokat. A felekezeti megoszlás területivé változott A szakember rámutat: Jézus mint ajándékozó inkább a protestánsoknál terjedt el, a katolikusok egyrészt ragaszkodtak a december 6-ai Szent Miklós-naphoz, másrészt bejött a képbe az angyal, mint ajándékozó.

„Alapvetően itt a ferenceseknek nagy szerepük volt a karácsonyi ünnepkör elterjesztésében, gyakorlásában: székelyföldi, erdélyi betlehemes játékokból sehol sem hiányzik az angyal. A betlehemi történetben angyal adja hírül Jézus eljövetelét, a pásztoroknak angyal adja hírül a Messiás megszületését. Nagyon fontos szerepe van az angyaloknak mint teremtményeknek, ugyanakkor szellemi lények, Istennek követei, a mennyországnak hírnökei, így kézenfekvő volt az ajándékozó szerep is” – magyarázza Barabás László, aki szerint lehetett egy kis ellentmondás is annak idején, hogy miért pont az éppen megszületett Jézuska hozza az ajándékot, amikor a bibliai történet további részében is a pásztorok és a napkeleti bölcsek vagy „háromkirályok” vitték az ajándékot az újszülött Jézusnak. A néprajzkutató rámutat, aztán a felekezeti megoszlás később területi megoszlássá alakult, de hogy pontosan mikor és hogyan, ez egy olyan terület, amely még elég feltáratlan. Barabás László szerint azonban azokon a magyar területeken, ahol a Jézuska az ajándékozó, ott is nagy szerepük van az angyaloknak. „Voltak olyan területek, ahol az ajándékot hozhatta a Jézuska, de a karácsonyfa feldíszítésében, illetve az ajándék előkészítésében az angyaloknak is szerepet tulajdonítottak” – fogalmaz a néprajzkutató, miközben hangsúlyozza: ne feledjük, az egész karácsonyi ünnepkör története nem több mint kétszáz éves. A néprajzkutató érdekes adalékkal szolgált: Erdélyben sem mindenütt az angyal hozta a karácsonyfát, az ajándékokat, Dél-Erdély bizonyos részein egy pogány hagyománykörből átszármaztatott alaktól, az aranyos csitkótól várták az ajándékokat, aki rendszerint újév hajnalán látogatta meg a gyerekeket. A gyermek Jézus is sok helyen hozza az ajándékot Az ajándékozók mára sok helyen „összekeveredtek”, az amerikai karácsonyi filmekből szinte jobban ismerjük a tengerentúli ünnepi szokásokat, mint a miénket, nem is beszélve arról, hogy egy többfelekezetű, többetnikumú családban hogyan keverednek az ajándékosztó figurák, lehet, hogy a Mikulás is meglátogatja őket december 6-án, de december 24-én is Télapó jön hozzájuk, vagy Karácsony apó és Jézuska is visz ajándékot. Mára ezek kicsit összefonódtak, s kulturális identitást is jelentenek – állítja a néprajzkutató. S hogy hol ki hozza az ajándékot? A román gyermekeknek például Moș Crăciun, azaz Karácsonyapó hoz ajándékot december 24-én. A brit gyermekeknek is Father Christmas, szintén Karácsonyapónak fordítható, igaz, nekik december 25-én, reggel. Finnországban lakik az „igazi” Télapó, akit Joulupukkinak hívnak, ő az ajándékfelelős.

Svédországban sem az angyal, sem a Jézuska, de még a Mikulás sem ügyködik ajándékosztással, a jó öreg Tomte az, aki karácsony estéjén ajéndékokkal megrakott zsákjával bekopog . Svájcban és Ausztriában Christkindet (a gyermek Jézust) várják karácsonykor. A déli országokban azonban nem alakult ki a Télapó-kultusz. A spanyol gyerekek kirakják az ablakba cipőiket szalmával, répával és árpával megtöltve a háromkirályoknak, mert úgy tartják, hogy a bölcsek – közülük Baltazár ajándékozza meg a gyerekeket – minden évben megteszik betlehemi útjukat. Az olasz gyermekeket karácsony másnapjának estéjén a Befana nevű jó boszorkány látogatja meg. Söprűjén közlekedve a jóknak ajándékokat, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszoknál a külföldi hatásoknak is engedve újabban divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó a legismertebb figura. Csak néhol Mikulásnak, máshol Télapónak vagy Karácsonyapónak hívják. Az amerikai gyerekekhez Santa Claus rénszarvas szánon érkezik, és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be, és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat. Ausztráliában is megünneplik a karácsonyt a keresztény hagyományokat követők, igaz, ott a nyár kellős közepére esik az ünnep, és a nyári Mikulás nyolc fehér kenguruval érkezik.)

Forrás:  liget.ro