Február 14-16-án a SOMIT téli táborát tartotta meg Hälleberga Tábortanyán – a kolbásztöltés és a farsang jegyében. A táborban az idősebb és az ifi SOMIT-osok is szép számmal vettek részt, és elmondhatom, hogy méltó télbúcsúztató tábornak bizonyult az az örömteli két és fél nap, amely során befogadott minket Hälleberga otthonos közege.
Péntek este már felhőtlen hangulat és baráti mulatozás várta a résztvevőket ezen a nyugodt, csendes természeti környezetben fészkelő helyen: megérkeztünkkor is arról árulkodott a hangulat, hogy az ide látogató a lehető legideálisabb helyre jött kipihenni a tél fáradalmait, a mozgáshiányt, a derű utáni vágyát és a természet iránti szomját.
A szervezők már jó időben gondoskodtak a tábor rendben és kényelemben való lebonyolításáról, hogy a résztvevők valóban a pihenésre és a kikapcsolódásra tudjanak koncentrálni. Péntek este máris összerázódott a társaság, hogy szombat délelőtt kezdetét vegye a kolbásztöltő-verseny és a különböző játékok és vetélkedők. A reggeltől tüsténkedő két kolbásztöltő csapat izgalma folyamatosan lüktető energiával látta el a tábor hangulatát – mindenki kíváncsian várta a verseny eredményét és persze a kolbászkóstolást. Délelőtt Kovács Gábor Kőrösi ösztöndíjas disznóvágáshoz kapcsolódó játékos-ismeretterjesztő kvíze indította a programok sorozatát nagyon felszabadult légkört teremtve, délután pedig kóstolással és játékokkal egybekötött gasztronómiai vetélkedő, valamint a szabad levegőn tartott „parasztolimpia” gondoskodott a táborozók még annál is fesztelenebb lelkiállapotáról (utóbbi kettőt Mészáros Attila Kőrösi ösztöndíjas társammal tartottam jómagam). A parasztolimpia számtalan derültebbnél derültebb percet ajándékozott a résztvevők számára. Megtudhattuk, ki mennyire erős gyorsasági versenyben cipelni csapattársát, mennyire ügyes bokáig érő hóban zöldségeket találni időre, milyen sokáig tud kinyújtott karral vizesvödröt tartani, vagy éppen krumplit lába között tartva a célegyenesig ugrálni.
Este a zsűri hosszas mérlegelése után megszületett a kolbásztöltő verseny eredménye: a Napkeleti Bölcsek tudhatták magukénak a győzelmet, de meg kell jegyezni, hogy a verseny nagyon szoros volt! A kolbásztöltés „munkadarabjait” aztán elégedetten kóstolta, illetve falta a tábor lelkes közössége a vacsorán, melyet a nap másik fénypontja, a jelmezbemutató követett. A bemutató betetőzte a búfelejtő hangulatot: az indulók jellemzően a szürrealitás és az abszurditás fogásait kihasználva alkottak jelmezt és ezzel megváltozott identitást maguknak. Felvonult szökött rab, macskanő, 60-as évekbeli hippi, különös bohóc és középkori várkisasszony is az indulók között. A jelmezes transzfiguráció (de még a látványa is) mindenkinek segített levetni a tél már kényelmetlen, nehéz csuháját, és előkészíteni a helyet a tavaszváró „öltözethez”.
Vasárnap mindenki a következő tábor közeledtének örömében vált el a többiektől: áprilisban ifiSOMIT tábor lesz Hällebergán, májusban pedig újból lesz SOMIT tábor. Mekkora vígság lesz majd akkor a régen várt tavaszban eltölteni ezeket a napokat a Tábortanyán és a körülötte elterülő gyönyörű természeti környezetben!
Zsuppán Klaudia