A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társasága (SMKTT) 2023-ban két előadóval, Madarassy Enikővel és Bereczky Rebekával részt vett a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület által szervezett megemlékezésen, amely Dr. Torma Zsófia születésének 190. évfordulója alkalmából került megrendezésre. A helyszín a budakalászi Kós Károly Művelődési Ház volt. Madarassy Enikő és Bereczky Rebeka a világhálón keresztül tartották meg előadásaikat.
Madarassy Enikő előadás közben.
Miben rejlik Dr. Torma Zsófia nagysága?
Vallotta, hogy a képírásos ismeretlen jelek Európa legrégebbi írásos emlékeit őrzik.
Elszántsága és kitartó kutatómunkája végül meghozta a későn jött elismerést: 1899. május 25-én a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem császári engedéllyel tiszteletbeli doktorává választotta.
Prof. Anders Kaliff Dr. Torma Zsófiáról írott magyar-svéd nyelvű könyve. A magyar nyelvű fordítás Bereczky Rebekának köszönhető!
Bereczky Rebeka előadás közben.
A rendezvény lelke, Haraszti Zsuzsanna. Az ő fejében született meg a Megemlékezés gondolata.
A világon az első tudományos módszerekkel dolgozó régésznő! Felfedezett egy ősi kultúrát, a tordosi kultúrát!
Az ősrégészeti tárgyak gyűjtésével párhuzamosan állandóan képezte magát, és elvégezte a tárgyakkal kapcsolatos kutatásokat. Leletei alapján felhívta a figyelmet a rovásjegyekre, melyek nagy számban találhatóak a gyűjteményében. Az A. Sayce-hez írott levelében négy ősi székely-magyar rovásírás jegyre világított rá (melyek az á, zs, t és c betűk). Későbbi kutatók ennél sokkal több rovásjegyet fedeztek fel!
Ezen írásjelek felvetik a magyarság korábbi jelenlétének és folytonosságának lehetőségét a Kárpát-medencében. Felhívta a figyelmet az első európai írásbeliség megjelenésére azáltal, hogy tanulmányozta a 6-7000 éves cserépedények írásjegyeit. Régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között. A tordosi leletek több ezer darabra (10.387) gyarapodtak. Zsófia tordosi régészeti gyűjteményét egész Európa elismerte és értékelte. Nemzetközi konferenciákon vett részt, tanulmányokat írt magyar és német nyelven.
A Torma-kúria köthető Csicsókeresztúrhoz és a híres Torma családhoz (apa, fia és lánya): Torma József (1801–1864) történész, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő és Torma Zsófia, az első magyar régésznő (1832 Csicsókeresztúr – 1899 Szászváros).
Zsófia tordosi leletei.
A jövőben rendbe hozandó kúria Csicsókeresztúron és környékén szolgálhatna a szórványban élő magyarság számára egy fontos találkozási helyszínként, ahol keresztelőkre, a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő néptánc oktatásra, de vendégművészek előadásaira, cserkészfoglalkozásokra is fel lehetne használni. Neve lehetne: DR. TORMA ZSÓFIA KULTURÁLIS KŐZPONT.
Tatárlakai agyagtábla, i.e. 5500.
A Torma-kúria építési és bővítési évei: 1593, 1627 és 1782.
Az óriás méretű Torma címert már ellopták, valahol a feketepiacon biztosan értékesítették is azóta.
A kúria felújítását célzó terveinkkel a Híradó következő számában jelentkezünk.
Zsófia tordosi leletei.
A kúria régen… és napjainkban
