A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Márton libái, avagy Mårtensgås

Száz liba egy sorba,

mennek a tarlóra.

Elől megy a gúnár,

jaj, de peckesen jár,

 száz liba egy sorba

Mennek a tarlóra..

Az úgy kezdődött, hogy amint felmelegedett az idő, mi szerettünk volna cipő nélkül szaladgálni. Éppen a patakra készültünk fürödni, hát megkérdeztük nagymamától, mehetünk-e mezítláb?

– Igen, természetesen – majd hozzátette: csak vigyázzatok a tarlóra!

Tanácstalanul összenéztünk, nem nagyon értettük, mire kellene vigyáznunk? Aztán megnyugtattuk nagymamát:

– Ne félj nagymama, nem kell vigyázni rá, nem hoztuk magunkkal.

Erre nagymamán volt a meglepődés sora:

– Álljatok csak meg! Mi az amit nem hoztatok magatokkal?

– Hát amit mondtál… azt a tarlót…

Nagymama elkacagta magát: – Úgy látom, nem értitek, mit mondtam. A meztelen lábatokra vigyázzatok, ne szúrja meg a búza csonkja a tarlón, az az a lekaszált mezőn. Libasorban menjetek, egymás nyomában, s akkor nem történik baj.

– Libasorban? Az hogy van? – értetlenkedtünk.

– Hej, de sokat kell magyarázzak! Hát ti nem énekelitek azt a libás gyerekdalt?

– Neeeeem! Nem tudjuk!

Hát így történt, hogy nagymama félretette minden munkáját és egész délelőtt „libáztunk”! Megmagyarázta, hogy a libák fegyelmezetten közlekednek, sok gyerek, de még felnőtt is tanulhatna tőlük. Nem tülekednek, elől megy a gúnár, a legöregebb apa liba, utána a többiek. Megtanította nekünk a száz libás éneket, amelyben hol a nagy tóra, hol a tarlóra, de még a templomba is elmasíroznak a libák. Még libás kiszámolósakat is tanított:

Árok partján jár a liba, azt gágogja, taliga.

Paradicsom, paprika, papucsban jár a liba

Liba mondja gi-gá-gá, elmegyek én világgá. Te vagy a fogó!

Nagyon megtetszett nekünk a „Gyertek haza lúdjaim” játék. Nagymama volt a gazdasszony, mi a libák, csak gonosz farkas nem akart lenni senki, végül nagyapó megkönyörült a rajtunk és elvállalta a szerepet.

A sok játékban elfáradt társaságot nagyapó további liba-dolgokkal szórakoztatta.

– Először is tisztázzuk – mondta –, a liba és a lúd ugyanazt jelenti. Ugyan úgy, mint a kutya és az eb.

A liba, vagyis lúd nagyon hasznos, óvatos és figyelmes állat, az éberség megtestesítője. Valamikor réges-régen a szerencse jelképeinek számítottak. A libák nagyon okosak, csak egy gyerekversben mondják butuskáknak őket. És sokkal éberebbek, mint a kutyák!Egy régilegenda szerint Rómát, a birodalom idején, a ludak mentették meg egy éjszakai támadástól. Gágogásukkal figyelmeztették a védőket, a lopakodva közeledő ellenségre.

Egy másik történetben a liba Szent Márton alakjához kötődik.Márton Pannóniában, a mai Szombathely területén született, i. sz. 316-ban. A római hadseregből kilépve megkeresztelkedett, és később Tours püspökévé választották. Legendás alakká vált, ünnepét sok helyütt ma is körmenettel ülik meg. A történet, melyben a libáknak is része volt, 371-ből ered, amikor Tours püspökévé kívánták választani, de Mártont ezt szerénységből nem akarta.Elbújt egy libaólba, ám rejtekhelyét az állatok izgatott gágogása hamarosan elárulta. A történetre már csak annyi emlékeztet, hogy Márton-nap, azaz november 11. körül volt szokás levágni a hízott libát.

Sokan nem tudják, de a svédországi Mårtensgås-nak elnevezett novemberi libalakoma eredete is ebből a legendából fakad. Azt tartják, hogy aki nem eszik a pecsenyéből, egész évben éhes marad.

Mindnyájunknak tetszettek nagyapó történetei, nagymamát meg megkértük, tanítson még több libás játékot, éneket nekünk.

 

 

 

Kopré József – Libák libasorban

Három buta kis liba
sétálgat a réten.
Azt kérdi a legelső:
Mért vagyunk mi négyen?
Akármerre fordulok,
jön velem a párom.
Szólítgatom, kérdezem,
sehol sem találom…

Három buta kis liba
megy a napsütésben.
Megszólal a második:
Nem vagyunk mi négyen!
Öten vagyunk! Úgy bizony!
Öten, ahogy látom.
Mellettem is itt tipeg,
itt sétál a párom!

Három buta kis liba
meg-megáll a réten.
Megszólal a harmadik:
Ezt magam sem értem!
Először négy? Aztán öt?
Én meg hatot látok!
Hatan vagyunk, hat liba
megszámolhatjátok!

Három buta kis liba
akárhogy is számol.
hogy is lehet hat liba
három kis libából?
Megfejteni egyszerű,
nem kell tábla, kréta:
három volt a valódi,
s három az árnyéka..

Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. július 07.
Kedves Híradó Olvasók! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Így hangzanak Reményik Sándor Templom és…
Tovább
Vipassana naplók # 2

Vipassana naplók # 2

Könyvespolc 2021. július 07.
Fénydagály (Hétfő reggeli derengés) Én, enyém. Ekörül forog minden. Minden, ami fanyar és haragos és tűz. A mindennapos rituálék tartják egyben a rendszert. Ha bármelyik apró összetevő elmarad, akkor szépen, fokozatosan szétmállik a kiegyensúlyozottság. Sötét kockák lebegnek a levegőben és…
Tovább
Cigonya II.

Cigonya II.

Képzőművészet 2021. július 07.
Középiskolás koromban már valamilyen ismeretségben lehettem a művésszel. Így kellett lennie, mert emlékszem a kitéglázott kis udvarra, ott, abban a sarki házban, ahol Tihamér lakott. A Kőrös-híd felé lehetett arra kijutni. A kis ház még kisebb melléképületében Tihamér nagynénje lakott.…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább

Egyesületek

Új szelek a Tavaszi Szélnél

Új szelek a Tavaszi Szélnél

Sok minden nem úgy alakult a tavalyi és az idei évben, mint ahogy megszoktuk, és ahogy a terveink…
Bemutatkoznak a Stockholmban tevékenykedő Magyar Ház Közösség új vezetőségi tagjai

Bemutatkoznak a Stockholmban tevékenykedő Magyar Ház Közösség új vezetőségi tagjai

A Magyar Ház megalakulása óta otthont nyújt és összefogja a Stockholmban és környékén élő és tevékenykedő magyarságot. Dicső…
Történések a Pannónia Klub háza táján

Történések a Pannónia Klub háza táján

Az első és legfontosabb hír, amit a Pannónia Klub kapcsán meg szeretnék említeni, hogy a 2021. április 24-én…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME