Nagyapjuk hiába figyelmeztette többször is Oszkárt, ne zajongjon, ne verekedjen a húgával, Tündével. Türelmét vesztve mondta:
- Ide figyelj! Ha nem fogadsz szót, akkor inkább Amerikából kérek egy gyereket, és azt viszem Magyarországra nyaralni!
Oszkárt elgondolkodtatta ez a lehetőség, mert este, mikor lefektettük és megkezdődött a szokásos esti program, én mesélni kezdtem neki, a nagyapja meg masszírozta a lábát, azt mondta :
- Tata, ha te ki akarsz engem cserélni egy amerikai gyerekkel, akkor kivel mész öntözni húsvétkor?
Nagyapa kellőképpen megdöbbent azon, hogy milyen következménnyel járhat a gyerekcsere:
- Na, erre nem is gondoltam, mert én csakis veled megyek öntözni, senki mással!
Oszkár erre megnyugodott, de hogy a nagyapja jól lássa, milyen bajt zúdíthat magára egy esetleges gyerekcserével, gondolom a „békés” témájú gyerekfilmek hatására, megmagyarázta a tényállást:
- Aztán Tata, ha idehozod azt az amerikai gyereket, akkor búcsút mondhatsz a pénzednek. Nem is tudod, milyen sok pisztolyt, fegyvert kell vásároljál neki.
Megegyeztek, hogy Oszkár megpróbál szót fogadni, nagyapa meg eláll az amerikai gyerekcserétől.