A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Féltő szeretettel

A kis nyelvész
Nyaralni készült a család, ez úttal a távoli Thaiföldre. Az 5 éves Viktort komoly, tudományos gondok foglalkoztatták:
- Mondd Papa, tájföldön hogy beszélnek az emberek? Tájszólással?
 
 
Kinek mi a jó!?
A jóság és a gonoszság kapcsán a mennyországról és a pokolról beszélgettünk. Viktor elgondolkozva mondta:
- Én azt hiszem, hogy az angyaloknak rossz a pokolban, de az ördögöknek a mennyország a pokol.
 
Láz
Tündike belázasodott, nem volt jól. Oszkár nem értette, mi van a húgával, ő játszani akart vele és elég erőszakosan próbálta rávenni erre. Anyjuk rászólt, ne rángassa Tündét, mert lázas. Oszkár érdeklődött, honnan lehet ezt tudni, mire az anyjuk rámutatott a kis betegre:
- Tapintsd meg itt a Tünde homlokát - magyarázta. Oszkár meglepődve, és értetlenül nézett az anyjára és azt kérdezte:
- Mi van? Ki itta meg a Tünde homlokát?
 
Segesvári óratorony 

CIMG1443

Néhány évvel ezelőtt idősebbik lányom erdélyi körutat szervezett svéd munkatársai számára. A kiránduláson természetesen saját férje és fia, Balázs is részt vett, meg jómagam, kit születésnapi ajándékul leptek meg ezzel az úttal. 
A körút csodálatosan sikerült. Repülővel Budapestre, majd Marosvásárhelyre utaztunk, ahol már várt ránk egy bérelt kisbusz. Székelyudvarhely, Segesvár, Zágon, Brassó, Sinaia, Törcsvár, Bilea-tó, Szeben, Torockó, Torockó-szentgyörgy, Torda, tordai hasadék, Kolozsvár – a sok és szép látnivalót, élményt nyújtó útvonalon rengeteg fénykép, video is készült, melyeket a kiránduláson résztvett unokámmal rendre, részletes magyarázat kíséretében osztottunk meg az  itthon maradtakkal, Tündével és Oscárral. Ilyen módon ők is részesévé váltak úti élményeinknek, egyúttal felébresztettük bennük a személyes élménygyűjtés igényét. Hogy mesélésemet milyen figyelmesen hallgatták, arra jó példa Segesvár elnevezésének felfedezése.
A gyerekeknek elmeséltem, hogyan, mikor, kik alapították a várost. Hogy nem csak történelme, de szép, érdekes, értékes épületei is figyelemre méltóak. A középkorból fennmaradt várfalnak különösen az egyik bástyájáról, és a benne a még most is működő óráról meséltem részletesebben, tetszett nekik. Az óratorony a középkor óta a vár bejárata, ami elválasztja az Alsóvárost a Felsővárostól. Az óratoronyról általunk készült fényképeken nem nagyon lehetett kivenni a figurákat, de hasonló óraszerkezetet már láttak a lundi Dómban. Ezért könnyen el tudták képzelni a segesvári toronyablakban megjelenő szobrocskákat, melyeknek egyike egy ülő férfi (feltehetően egy apa, vagy tanító) térdén hasaló gyereket ábrázol, amint egy pálcával éppen kiporolják a nadrágját. 
- Aha, - mondta Oscar – most már értem! Hát ezért hívják a várost Segesvárnak!
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME