A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Gondolatok a hazaszeretetről

Megjött a tavasz, a várva-várt kikelet! A természet ébredése, a Húsvét, a Feltámadás ünnepe, a megemlékezés a 170 éves Forradalomról, mind olyan alkalmak, melyek összehozzák az embereket. Az együtt ünneplés öröme boldogít.

A sokféle indulatot ébresztő politikai csatározások tavasz érkeztével mintha új erőre kaptak volna, de hát ez természetes, hiszen az idén több európai állam is választásoknak néz elébe. Svédországban majd csak ősszel kerül erre sor, Magyarországon most, tavasszal.

Elgondolkodom a magyar lét furcsaságain. Magyarországon, Kolozsvárott születtem, Erdélyben éltem, és Svédországban elmélkedem magyarságomon. Ám, ha jól belegondolok, a világnak kevés olyan helye létezik, ahonnan ne szállna sóhaj (mindegy, hogy az vágyakozó, lemondó, fájdalmas, vagy szeretetteljes) a Kárpát- medence gyönyörű tájaira. Hiszen már Mikes Kelemen is megírta, úgy szereti Rodostót, hogy Zágont nem feledheti.

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: A haza minden előtt!”

Erdélyben, az ötvenes években a mostoha körülmények miatt elkeserítő volt iskolásnak lenni. Legalábbis mi, akkori gimnazisták úgy éreztük. Nem voltak tankönyveink. Ami volt, azt sem használhattuk, mert idejét múlta, ócska felfogásúnak kiáltotta ki a pártvezetés, nem feleltek meg az új, tökéletesnek kikiáltott kommunista eszméknek. No meg a háború utáni úgynevezett „területrendezés” okozta helyzetnek. A tanárok előadták a tananyagot, melyet mi jól-rosszul lejegyzeteltünk. Érett felnőtt koromban fedeztem fel, milyen szerencsések is voltunk. Ha a tankönyvek hiányoztak is, de voltak kitűnő, okos és bátor tanáraink! Akik úgy tudtak oktatni, hogy mindenféle magyarázat nélkül is megértették velünk, hogy a leadott tananyag egy kicsivel több, egy kicsivel másabb az előírtnál. Okos irányításukkal úgy tanultunk hazaszeretetet, hogy magát a szót, a fogalmat egy szóval sem említették. Nekünk, immár Romániában élő magyaroknak - ki sem mondottan-, hazánk NAGY-MAGYARORSZÁG volt! Szüleink, nagyszüleink meséi, regéi erősítették bennünk ezt az érzést, bennem legalább is, máig is kitartó mértékben.

Ezernyi apró alkalom segített buzgó és igaz magyar hazafiakká válni.  Iskolakórusunkkal, szívvel-lélekkel vallottuk magunkénak Kodály által megzenésített Berzsenyi ódájának eszméjét: „szabad nép tesz csudadolgokat”. A kolozsvári Farkas utcai Református templomban a zömmel konfirmandusokból álló Kálvin dalárda teljes átéléssel zengte Verdi Nabuccojából a rabszolgakórus dalát: „Mint a fecske, repülj messze földre/ Színarany szárnyú gondolat repülj el!/Rég nem látott hazámba kerülj el,/ Vár a hőn szeretett szép otthoni táj”. Nem is tudom, hogyan úsztuk meg büntetlenül!
Mily nagy volt az örömünk, mikor egy ragyogó napsütéses februári osztálykiránduláson a kolozsvári Árpád csúcs kilátójáról látni véltük a Kárpátok vonulatát, a Pop Ivántól a Retyezátig! Hazánk bástyáit!

Hatalmas lelkesedéssel hallgattuk a rádió sportadásait! Magyarország sportolóinak győzelmét sajátunknak éreztük! 56 a mienk is volt, sokan tettekkel is bizonyították ezt. Szerettük és csodáltuk Magyarországot! Hiszen lélekben ezernyi szállal kötődtünk hozzá!

„Ki nem tett meg mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem lészen. Ki pedig emberi s polgári kötelességeit híven teljesíté, az önérzésen boldog lehet, de lészen-e valósággal”?

Nem vagyok politikus. Sőt, soha nem is csábított ez a pálya. Csak néha-néha, nagy ritkán. Mikor már túl sok a vita, a pártok egymást mocskoló, sárba rángató, hazugságokkal megtűzdelt szópárbaja, olyankor szeretnék hatalmat magamnak, hogy ráripakodhassak a heveskedőkre: - Elég! Okulásukra aztán felolvasnám Kölcsey Ferenc csodálatosan fogalmazott, máig is érvényes intelmeit. (Parainesis). 

Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol.

Tóth Ildikó

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME