A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kedves Olvasó!

Egy beszélgetés alkalmával hívták fel a figyelmemet, üdvös lenne az összmagyarság kérdésével foglalkozni a Híradóban, hiszen sokan határokat húznak és osztályoznak magyar, magyarabb, igazi magyar és nem magyar kategóriák mentén, területi-földrajzi viszonyokat véve alapul. Naivan és kissé értetlenkedve fogadtam a javaslatot, és nem is valószínű, hogy ezeket a sorokat írnám, ha nem éppen mostanában ünnepeltük volna a nemzeti összetartozás napját, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapján. 
 
 Bár mélyen elítélendőnek tartjuk, a kategorizálás és az előítéletesség alapvető emberi természetünk, mely támpontokat nyújt az életben való eligazodáshoz, és mint ilyen, a lokális identitástudat egyik legfontosabb mankónk. A kérdés csak az, mire használjuk ezt a segítséget: önmagunk meghatározására, és ez által a külvilág jobb megismerésére, vagy kirekesztésre és megbélyegzésre.
 
Hitetlenkedve hallgattam, miszerint a téma aktuális miránk nézve. Nehéz volt elfogadnom, hogy a nemzetünk sokszínűségében rejlő kincs, közösségünkben széthúzást és megbélyegzést eredményez. Annál is inkább nehezemre esett, mivel én ebben a közösségben éltem meg először igazán, hogy sokféleségünkben is mennyire együvé tartozunk. Itt éreztem először, hogy bár lehet, különbözőképpen fejezzük ki, a célunk közös, és ez a cél hatalmas hajtóerővel bír. Itt, ahol legtöbben szülőhelyünktől, egykori természetes közegünktől távol élünk, egymás társaságában találjuk rá az ismerősen csengő szavakra, és közösen teszünk azért, hogy ezt megőrizhessük magunknak. Egy darabka otthon, és ezt az otthonérzést felvidéki, délvidéki, alföldi, dunántúli, erdélyi és kárpátaljai együtt teremti meg. 
 
 A nemzeti összetartás napja pontosan erről szól, hogy a mi és az ők egy kerek egész, melyben nincs helye az alárendeltségnek, és melyben mindenik alkotórész ugyanolyan fontos az egyensúlyi állapot megtartásához. A történelmi tényeken van, aki siránkozik és átkozódik, van, aki egyszerűen beletörődik és elfogadja (miközben emlékezni mindnyájunk kötelessége!), de csakis rajtunk múlik, hogy a jelenünket, és ez által a jövőnket ez miként befolyásolja. Magunkban újrarajzolhatjuk, és még magasabbra emelhetjük a gúnyhatárok által mesterségesen felállított falakat, versengve a Ki a legjobb magyar címért, vagy energiánkat a valós problémák megoldására fordítva, közös erővel dolgozhatunk jövőnkért. 
 
A nemzeti összetartozás napja alkalmából kívánom, hogy közös munkánk során mindenki megtapasztalja, hogy különbözőségünkben is összetartozunk, és miként ezt a gyászünnepet sikerült szimbolikusan a nemzeti egység örömnapjává emelni, úgy tudjunk mi is sérelmeinken felülkerekedve közös ügyeinkre összpontosítani.
 
Balogh Erzsébet
 
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME