Ezzel az egyéni kiállítással tért vissza Ernst Billgren a Göteborgi művészeti színpadra 32 év után ezúttal a Galleri Hammarénben. A megváltoztathatóság és a kifejezés öröme a művészetének konstansai.

A HAMMARÉN GALÉRIA 2019. március 23–április 13.

Utoljára az Erik Dahlbergsgatan 14 szám alatt láthattuk, a régi Galéria 1-ben 1987-ben, amikor is Ernst Billgren szenzációs csodaként volt számon tartva a svéd művészeti színtéren.

Ha körbe akarjuk járni Billgren festményeit, amelyeket a Galleri Hammarénben mutatnak be, egy ötvözetről beszélhetünk az egykori Billgren és az a Billgren között, aki egy ideig Wilhelm von Kröckert név alatt írta alá műveit. „A sebesség gyors képtől a képig, mintha a művek keletkezését lázas áramlás jellemezné” - írta Sebastian Johans a közelmúltban DN-ben (Dagens Nyheter) Billgren legfrissebb kiállításáról a stockholmi Forsbloms-ban. Mint mindig, ezúttal is nagyon szórakoztató kiállításnak lehettünk szemtanúi, mely egy olyan szempont, amelyet ez a művész soha nem hagyott figyelmen kívül.

A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Billgren sok írott és íratlan szabályt került meg, hogy hogyan néz ki egy festmény. Legalábbis, ha egy olyan művész festményéről beszélünk, aki svédországi művészeti főiskolán tanult. Ernst Billgren megjelenése a művészeti színtéren megváltoztatta nézőpontunkat a művészettel kapcsolatban. Mi volt a „jó” vagy „rossz” festmény, vagy mi volt a jó vagy rossz ízlés, hirtelen bonyolultabbá vált véleményt nyilvánítani róla. Az elmúlt néhány évtizedben Billgren Svédország leggyakrabban szereplő művésze, egy ideig többet írtak róla, mint magáról a miniszterelnökről.

A figyelem egyik oka, hogy a művészete annyira szerteágazó. Billgren folyamatosan az új területeket keres: többek között filmeket rendezett, könyveket írt, rockzenét játszott. Mint festő, soha nem félt új megközelítéseket kipróbálni, egy időszakban tehát a von Kröckert álnév alatt. Most ismét Ernst Billgrenként találkozhattunk vele. De semmiképpen sem jelenti, hogy megnyugodott. A megváltoztathatóság és a kifejezés öröme művészetének állandói.

Ernst Billgrenről mondták:

Leginkább úgy érezhetjük, mintha a művész olyan attribútumok nagy szendvicsasztalát állította volna össze, amelyeket kedvel, és az álmodozásnak szentelte volna magát, amelyek sötétséget és fényt is tartalmaznak.

Sebastian Johans recenziója, DN 2019. január 23.

 

Billgren művészete mindig energiát merített abból, hogy szinte módszeresen szabadon engedte az irányítást – amikor egy kifejezésmódot már kevésnek érzett, gondoskodott róla, hogy megváltoztassa az irányt: növelte a méreteket, könyvet írt, filmet rendezett. Ez a következetes nyugtalanság adja számomra a művész nagyszerűségét, hiszen korábbi munkáihoz folyamatosan új oxigént, új dimenziókat ad hozzá.

Dan Jönsson recenziója DN 2016. március 10-én.

 

Nehéz meghatározni Ernst Billgren művészetét, és minél inkább próbálkozol vele, annál inkább nyilvánvalóvá válik, hogy éppen ez a megfoghatatlanság művészetének magja.

Sebastian Johans kiállítási kiadvány: Wilhelm von Kröckert Olajfestmények, Lars Bohman Galéria, 2015

 

Az én elgondolásom mindig az volt, hogy ne legyek provokatív. A festményeim annyira rendkívül hiányában vannak a provokációnak, hogy az emberek kiborulnak tőle.

Ernst Billgren interjú DN 2015. április 10.

 

A hetvenes évek politizált, kiszámítható műalkotásai után, Billgren megnyitotta az utat a vizuális művészettel való nyugodtabb és anarchisztikusabb kapcsolat kialakításához. Szeszélyes illúziókkal lebontotta a gátakat a kifinomult és a népi kultúra között. Billgren élvezettel hagyta, hogy a dekoratív kifejezések egyesüljenek a magasztossal és tisztával. Egy virtuóz, de ugyanakkor tudatosan hanyag expresszionista festészetet kapcsol össze szokatlan berendezési tárgyakkal és szobrokkal.

Sophie Allgårdh Kiállítási kiadvány, Tartályaink, Lars Bohman Galéria 2012

 

Ugye Billgren nem egy naturalista állatfestő mint Bruno Liljefors, hanem a természet képe mindig az 1950-es évek giccse és utcai festészet áttéte volt, amelyet mitológiai mese- hangzás fűszerez.

Birgitta Rubin recenziója DN 2012. március 28.

 

Ernst Billgren 1957-ben született Danderydben. Először az 1979-81-es stockholmi Birkagården Népiskolában, majd a göteborgi Valand Művészeti Főiskolán tanult 1982-1987 között. 1997-ben a szabad művészetek képviselője lett a Királyi Akadémián.

 

A galéria svéd nyelvű honlapjáról fordította: Csikós Tibor

 

Önálló kiállítások, válogatás

10 200, Galerie Forsblom Stockholm 2019

Visszatekintve, Galerie Forsblom, Helsinki, Finnország 2017

Ernst Billgren vs Wilhelm von Kröckert, Borås Művészeti Múzeum 2016

Absztrakt, Lars Bohman Galéria, Stockholm 2012

Továbbfejlesztett finn művészettörténet, Anhava Galéria, Helsinki, Finnország 2010

Színgyár, Stockholm 2008

Csodálatos inspiráció, Läckö kastély, Lidköping

Ernst Billgren - Åke és Ingrid Andrén gyűjteménye, Jönköping Megyei Múzeum 2007-es munkája

Wang Galéria, Oslo, Norvégia 2003

Center Culturel Suedois, Párizs, Franciaország 2001

Andrum, Liljevalchs konsthall, Stockholm 2000

Lund művészeti galériája 1998-ban

Lars Bohman Galéria 1993

Norrköping Művészeti Múzeum, Norrköping 1989

Galéria 1, Göteborg 1987

Rotor Galéria, Valand Művészeti Főiskola, Göteborg 1984

 

Csoportos kiállítások, (válogatás)

 

ARCO Madrid, Madrid, Spanyolország 2016

Borås Nemzetközi Szobrászati Biennálé 2012

Üveg stressz, Velencei biennálé, Velence, Olaszország 2011

Kortárs szobor az északi országokban 1980-2005, Wanås, Knislinge 2005

Hamis és hiteles, Nemzeti Múzeum, Stockholm 2004

Föld - globális változások, Modern Múzeum, Stockholm 1994

Musée Rath, Genf, Svájc 1993

Billgrens, Helene Billgren, Göteborgs Kunsthall 1991-ben

Sydney Biennale, Sydney, Ausztrália 1990

Reform Sub Bau, Galéria Sub Bau, Göteborg 1988

Berlin Akadémia, Berlin, Németország 1987