A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Létezés



Nils Åberg Galéria, Göteborg


Tilajcsik Roland 1975-ben Szlovákiában született és képzettségét az Art Institute Akadémián, Pozsonyban szerezte. Roland 2005 óta a kiváló svéd szobrász, Paul Svensson műtermében, aszisztensként dolgozik. Üdvözöljük, hogy jöjjön, és mutasson be néhány csodálatos szobrot, amit fekete gránitból ( svédül: diabas) készített. A kiállítás 2011 október 15 - étől vasárnapig, november 12 - éig tart.. NYITVATARTÁS szerda-péntek 12-18 szombat-vasárnap 12-16 hétfő-kedd zárva . Telefonos egyeztetéssel külön nyitvatartás lehetséges.

 



A megnyitó napján bő félórás késéssel érkeztem meg Nils Åberg alagsori ( és göteborgi - galéria sori, Götagatan 24 szám) ,L-alakú galériájába. Így a termek metszéspontjánál elhelyezett vizes asztal kissé lejtő gránitlapján már széles csíkban folydogált a víz, ezzel is emlékeztetve bennünket az itteni esős klímánkra. A korszerű technikának köszönhetően az imént videón láthattam magát a vízfolyás megindítását a www. gallerinilsabeg.se honlapon. A mű szerepelt az idén áprilisban rendezett „Zene” című közös kiállításunkon, a göteborgi magyar hét keretein belül. Most azonban már sokkal karcsúbb, ízlésesebb lett, mivel hiányzott alóla az akvárium, amibe szobrászunk a vékony résen lecsordogáló folyadékot gyűjtötte össze. Kicsit később, a pezsgő felszolgálása után, jó hangulat alakult ki, és a társaság, a neves svéd szobrászművész barátai hangoskodóan játszottak a csordogáló vízzel az asztal lapján. 

 


Közben végigjártam a termeket, és Roland alkotásait figyelmesen szemügyre vettem. Néhány fényképfelvételt is készítettem. A munkák figyelemre méltó módon egységesek ezen a tárlaton. - Férfialak, vagy női alak? - hallottam az érkező látogatókat, egymást kérdezni. - Ez is, az is - következtettünk többen is. Azt hiszem, ez nem annyira fontos, hiszen a művész ezt nem hangsúlyozza. Valószínűleg magáról az emberről, és annak létezéséről akar szólni általában. „ A legjobb inspiráció az élet, a létezés” mondja svéd nyelvű interjújában. Ezt a szabályosan álló, esetenként fekvő frontális emberi alakot ütközteti a helyenként önmagában is fantasztikus szépségeket felmutató, nyers vagy megmunkált gránittömbökkel. Ez az ütköztetés néha a falon, vagy a kőtömbön való áthaladás érzetét kelti. Roland kisplasztikáit szemlélve akaratlanul is eszembe jutott ifjúkori olvasmányom, H.G.Wells: A láthatatlan ember című regénye, ahol a főhős a falakon áthatolva közlekedik a világban. Azzal a megjegyzéssel, hogy Rolandnál ez az áthatolás nem is annyira emberi, mint inkább gépi érzetet kelt. Egyik fekete gránitból készült, itt kiállított munkája kifejezetten az alagútból nagy sebességgel előrobogó vonatot juttatja eszünkbe.(Talán szobrászunknak is eszébe jutottak az angol W.Turner idevágó impressziói, hiszen azt hallottam, valamikor festészetet is tanult.) A sebesség egyáltalán nagyon fontos elem a művész munkáiban. Emberi alakját sokszor nagy sebességgel elhúzza a térben, különböző váratlan konstellációkat előidézve ezzel egy-egy alkotásán belül. Valószínűleg felgyorsult világunkra utal ezzel, és arra, hogy sok minden csak elsuhan mellettünk, nem tudunk igazán részei lenni. Az események irányítanak bennünket, legtöbbször azok passzív szemlélői lehetünk csak.

 


Tilajcsik Roland formanyelve korszerűen redukált, minimalista. A meghívóra kiválasztott, és a galéria honlapjára felkerült alkotásán megfigyelhetjük, hogy felfelé emelkedő figurájához miképpen képez megfelelő zenei ellenpontot a háttér felfelé szélesedő gránittömbje. Nagyon lényegesnek találom azt a szabályos arányrendszert, amelyre alkotásai egységesen épülnek. Minden elem nagyon pontosan van kiszámítva, a köztes tér is nagy jelentőséggel bír. Szimbolikus értelemben az emberek közötti távolságra utal, de az arányrendszer része is.

 


Roland figuráját általában fényesre csiszolja, a társított gránittömböt pedig meghagyja rusztikus felületűnek, ezzel is váratlan feszültségeket és vizuális izgalmakat keltve a szemlélőben. Figurája időnként hátulról plasztikusra faragott, leíró jellegű. Ez a plasztika gyakran visszafogott, minden expresszív szándék nélkül, szolidan tájékoztat bennünket ez emberi anatómia részleteiről. Annál expresszívebb viszont a figura elhúzása, vagy a gránittömbbel való térbeli viszonya. A gránit természetes hasadását is kihasználja. Időnként teljesen éles szélek jelennek meg alkotásain. Néha már ezek a fűrész-élek az ősember fegyvereit juttatják eszünkbe. Amikor pedig a gránit hasadása és az elhúzás együtt jelenik meg, akkor igazi expressziónak lehetünk tanúi suhanó árny képében. Kisplasztikáira jellemző még a töredékesség.

 


Ez nem csoda, ha tudjuk, hogy sokszor a műteremben lehulló kődarabokat, tulajdonképpen hulladékokat alakít át szoborrá. Ezért van az, hogy egy-egy figurája csak egy fél, vagy egy negyed, vagy több kődarabból van összerakva. Legbonyolultabb formáció a kiállításon, amikor az elhasadt gránitdarabokat felülről nézve csillag formában rakja össze.

 


Figurái időnként eldőlnek, vagy szarkofágszerű formát vesznek fel. Egyik műve, egy emberi hátszobor pedig egészen kagylószerű formává, szétnyújtott szarkofággá szélesedik, a lapockacsontokból kiinduló sugárzás által.
Tilajcsik Roland 16 munkáját állította ki ezúttal, a göteborgi Nils Åberg galériában. Kívánjunk neki további sikeres alkotásokat és szerepléseket!

 

 

Csikós Tibor
képzőművész

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME