Bánovits Andrással egy göteborgi magyar rendezvényen ismerkedtem meg, valamikor talán egy évtizeddel ezelőtt. Fényképészként bukkant fel, és hamarosan összebarátkoztunk. Kedves társasági lényként szinte rögtön a bizalmába fogadott. Elmesélte milyen kiállításokat látogat rendszeresen. Gyakorlatilag az összeset. Hamarosan találkoztunk is az egyiken. Feltűnt, hogy milyen sok embert ismer, és az is, hogy kitűnő svéd nyelvtudással következetesen Andrásként mutatkozik be, holott számomra annyira kézenfekvő lett volna Anderst mondania, amolyan amerikás magyar stílusban. Ezt ő sohasem tette. A kiállítás-látogatók közül feltűnően sokan ismerték, és általában mindenkihez volt egy kedves szava. 

 

Paperman

 

Bemutatta nekem nagyvárosi világát. Otthonosan mozgott kávéházi körökben, és nagyon sok helyet ismert. Egy alkalommal elmesélte galériás múltját. Sok évvel ezelőtt saját kiállítóhelye volt Göteborgban, igen ambiciózus kiállításrendező lehetett, nagy projektekbe fogott. Néhány közös ismerős is felbukkant a kiállító képzőművészek névsorában, ugyanis főleg magyarországi művészek munkáit állította ki. Az is előfordulhatott, hogy a jó ügyért való lelkesedésében, a művészi sikert néha az anyagi elé helyezte, mint Modigliani első galéristája, annak idején Párizsban. Családos emberként élt ekkor. A galéria 5 éves működése után megszűnt.

  

 

Fotográfusként dolgozott tovább, mindaddig, míg a digitális fényképezés új módszerei és követelményei feleslegessé nem tették a kézművesség finom és igényes képkidolgozását. Ekkor állását felmondta, és szabadúszóként próbált boldogulni, utat nyitva ezzel a lépésével egy sor egzisztenciális és magánéleti válságnak.

 

Egy időre szem elől tévesztettük egymást, majd amikor évek elteltével újra összetalálkoztunk, András éppen nagy válságát élte át. Szerelmes lett egy szép nőbe olyannyira, hogy saját bevallása szerint városszerte csak Kärleksmännek (Szerelmes embernek) hívták. Néhány svéd nyelvű verssel és rövidebb írással ajándékozott meg ekkor. Szíve hölgyéről készült elvont stílusú fényképeit is megmutatta.

 

 

A viharfelhőket azóta elfújta a szél, egy darabig. Gyötrelmes szerelmességéből kigyógyult, és újra egyensúlyt talált. Szinte mindegyik göteborgi magyar rendezvényen felbukkan, és gépét kattogtatja. A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör mindenese lett. A Magyarországról ideérkező vendégek (Presser, Tolcsvay, Zorán, stb.) lelkes idegenvezetője. A Hu.se-t képzőművészeti kiállításainak rendszeres résztvevője.

Csikós Tibor, képzőművész