A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Joker

 

Ez nem a Marvel franchise. Mint akit gyomorszájon vágtak, úgy jöttem ki a moziból tegnap este a szemerkélő esőtől nyirkos utcára. Aztán sokáig elmélkedtünk Vikivel még a filmről, amíg hazaértünk. Ma délelőtt sikerült kicsit (⚠Spoiler ⚠-ektől sem mentesen) összefoglalni benyomásainkat. Szóval, aki még nem látta, csak saját felelősségre olvasson tovább!

Sötét tónusú egzisztenciális dráma, esetlegesen pszichológiai thriller lett Joker eredettörténete, mintsem a klasszikus szuperhősfilm zsáner. Gotham City a modern, nagyvárosi lét metaforája, saját bűneink szürke labirintusa, amiből nem vezet kiút. A jelen, nyugati típusú állami berendezkedésének kemény kritikája vonul végig a filmen, ahol a társadalmi rétegek egymástól való eltávolodása, az ebből fakadó feszültség és nyomasztó urbánus stressz az alapérzület. A neurotikus közmorált a média képmutató, hazug boldogságfetisizmusa teszi még betegebbé. A szociális rendszerből kihulló, elfelejtett, eredendően hátrányból induló egyén teljes őrültének látlelete a főhős átalakulása. Az alsó középosztálybeli, mentális betegségekkel küzdő Arthur inverz kafkai metamorfózison megy keresztül, végül őrületének teljes teret engedve Jokerré avanzsálódik. Ez a folyamat Joaquin Phoenix jutalomjátéka, aki zseniálisan hozza a karaktert. Kicsit „one man show” flessem volt, de ez is a mozi javára vált. Ámulva néztem, éltem Phoenix megoldásait, mozdulatait, mimikáját.

Joker a DC világában[1] abszolút negatív képregényhős, a gonosz megtestesítője, itt érdekes módon mégis rengeteg egyéb érzést vált ki belőlünk az ellenszenven kívül, illetve talán azt a legkevésbé. A gonoszság inkább globális tünet, mintsem Joker romlott lelkének egyedüli terméke. Arthurban, mielőtt Jokerré válna, nagyon is élnek a finom érzések, még ha a tévé által közvetített illuzórikus selyempapírba is vannak csomagolva. Álmai, egy átlagember álmai, mégis elérhetetlenek, mert a közöny és elidegenedés cinikus falaiba ütköznek egyfolytában, ráadásul a hazugság és a sorsrontó önhazugság, valamint a „civilizációs betegségek” is tovább torzítják valódiságukat. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy Arthur, azaz Joker ártatlan, és csupán a környezete hatásainak negatív visszatükröződése. Nem. Ő a tökéletes befogadó. A bennünk rejlő nihilizmus táptalaja. Joker az elkeseredett elégedetlenség kollektív tudatalattiból, az emberiség által közösen imaginált archetípusa: a Harlequin, a bolond, aki megfelelő vezető a berohadt tömeglélek apokaliptikus végső önpusztításához, amihez a filmben periodikusan megjelenő társadalmi, gazdasági elit léte, öngerjesztő erőszaka az adalék. Hamvas Béla Arlequin c. írása rímel erre nagyon jól, miszerint :

„Ha a bolondnak a trónust felajánlanák, fejére csörgősapkát tenne, hahotázna és a trónus támláján tótágast állna és hosszú orrot mutatna. Micsoda hallatlan mulatság látni a loholókat, amint nyelvük kilóg és tülekednek és egymást tapossák, az árulókat és az orgyilkosokat és akik csontjukig sárgák az irigységtől és forrnak a bosszútól, pokoli mulatság az egész úgynevezett történet, eszeveszett és bomlott őrjöngésével a trónusért, vagyis a hatalomért. A világhatalom nem Isten, hanem a bálvány. Trónus! Hatalom! Talán egyszer Isten megteszi, a maga mulatságára, hogy valakit a trónusba ültet. Lehet, hogy erre a szerepre az Antikrisztust jelölte ki. Pokolian komikus lesz, nevethetünk rajta, csak kibírjuk. A bolond nevet.”

Ez a film igazából kórkép az emberiségről. Gotham City a világ, melyet teremtettünk a nyugati civilizáció által, Joker pedig a belőlünk táplálkozó reményvesztett, félelmekkel teli apokaliptikus antihős, aki már nem képes hinni semmiben, hagyja, hogy a világ, mint rákos sejt felfalja magát és csak kacag rajta könnyek között. Csak őrülten kacag egyre a reménytelen éjszakába.

 

Írta: Csépányi László



[1] DC-moziuniverzum, amerikai filmfranchise.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME