A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Veszélyeztetett szabad szó – stockholmi jelentés Magyarországról

 

A stockholmi Kultúrház április 5-én, a Shahrazad projekttel közösen, a Svédországi PEN Klub részvételével és a Svéd Akadémia támogatásával rendezvényt tartott a jelenlegi magyarországi helyzetről, különös tekintettel a szólásszabadság veszélyeztetettségére és az idegengyűlölet erősödésére.
 
11jun (46).jpg
 
A meghívó az intézet honlapján, az Irodalom, beszélgetés és vita rovatcím alatt jelent meg. Eszerint magyarországi vendégek (Földényi László, Bolgár György és Bogdán Mária) fognak beszámolni a magyarországi állapotokról. A műsor bevezető részében svédországi előadók (Ervin Rosenberg és Hédi Fried) kapnak szót, és levetítenek egy Kertész Imrével készített interjút. A beszélgetést Gunnar Brolin, a svéd állami rádió szerkesztője fogja levezetni.
Oskar Ekström a Kultúrház nevében köszöntötte a megjelenteket, és pár szóban ismertette a Shahrazad projekt lényegét, amelyet az ICORN (International Cities Of Refuge Network) indított el, az EU Kultúrprogram közreműködésével. Célja olyan alkotók műveit megjelentetni, akiket hazájukban üldöznek.
 
Ola Larsmo, a Svédországi PEN Klub elnöke röviden beszélt a szólásszabadság fontosságáról, és arról, hogy nem maradhatunk közönyesek, ha a világ más tájain aggodalomra okot adó jelenségek tapasztalhatók. Megítélése szerint: ami most Magyarországon történik, az a svéd nyilvánosságot is nagyban érinti.
Georg Klein magyarországi származású, Stockhlmban élő kutató és író nemrég megjelent esszékötetéből, a Jag återvänder aldrig (Sose térek vissza) címűből Basia Frydman, a Dramaten (Nemzeti Színház) művésze olvasott fel részletet.
 
Hédi Fried romániai (Máramarossziget) származású, Stockholmban élő pszichológus és író, az auschwitzi haláltábor túlélője, gyermekkori eseményeket idézett fel. Mély átéléssel mesélte, amint többnemzetiségű szülővárosának békés hangulata a fasizmus 1944-es erősödése nyomán szétfoszlott. A szélsőjobboldali erők jelenlegi magyarországi választási sikereita fasizmusnak a második világháború alatti előretöréséhez hasonlította. Elítélte a készülő magyar alkotmány preambulumát, amely szerinte a Magyar Hiszekegy (Sziklai Szeréna) kezdősoraival indul – holott az a magyar himnuszt idézi. Az előadó szerint a jelenlegi magyar kormány nemzetegyesítő szándéka rokonítható a Nagy-Magyarország visszaállítására egykor szőtt vágyálmokkal.
 
A műsort Ervin Rosenberg magyarországi származású, Stockholmban élő műfordító folytatta. Előrebocsátotta: tudatában van annak, hogy a résztvevők közül sokan nem értenek majd egyet azzal, amit mondani fog. Ezután elutasította azokat a vélt vádakat (ilyenek ugyanis nem hangzottak el), amelyek szerint a kommunisták szolgálatában állna, sőt, biztosította a hallgatóságot, hogy semmilyen érdekszférát nem képvisel. Beszédében Magyarország történelmét ismertette dióhéjban, kiemelve azt, hogy a magyar nép évszázadokon át idegen elnyomás alatt élt (török, Habsburg-házi), és ezért – véleménye szerint – nincs egységes magyar nemzet. Az ok-okozati összefüggések áttekintését nem terjesztette ki a közelmúlt eseményeire, pedig a mostani magyarországi helyzet érthetőbb lenne, ha ismernénk a megelőző időszak szocialista-liberális kormánykoalíciójának a meghatározó szerepét.
 
Ezt követően Svante Weylernek a Kertész Imre Nobel-díjas, Németországban élő íróval készített filmjét vetítették. A súlyos beteg író aggódással követi a magyarországi állapotokat, amelyek nyugtalanító történelmi ismétlődéseket idéznek fel benne – elsősorban a szélsőjobboldal erősödése okán.
 
Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője a jelenlegi magyar kormányt okolta a szélsőjobboldal előretöréséért. Kijelentette, hogy az államigazgatásban és a közéletben történő személycserék önkényesen, a kormány irányításával folynak. Schmitt Pál köztársasági elnököt se tartotta eléggé alkalmasnak e tisztség betöltésére. Szerinte Magyarországon, a parlamentarizmus leple alatt egy egypárti rendszer van kialakulóban. A hallgatóság hiába várta kijelentéseinek adatokkal történő alátámasztását.
 
Földényi László magyarországi esszéíró a rendszerváltás elszalasztott lehetőségeit taglalta, amikor felrótta a mindenkori kormányoknak, hogy nem sáfárkodtak jól a változás kínálta lehetőségekkel. Beszédében az ellentétes politikai nézetek közelítését, a párbeszéd fontosságát említette, mint a megoldáshoz vezető gyakorlatot.
 
Bogdán Mária kutató, a pécsi egyetem munkatársa részleteket olvasott fel a Romák a magyarországi médiában című tanulmányából. Megállapítása szerint változóban a korábbi gyakorlat, amely többnyire negatív összefüggésben (munkanélküliség, alulképzettség, bűnözés) jelenítette meg a romákat. A kormány olyan projekteket kezdeményezett, amelyek jobban felkarolják és bemutaják a roma értékeket; a cigányság soraiból tévés műsorvezetőket, bemondókat képeznek ki azzal a céllal, hogy a médiában való jelenlétükkel segítsék a többség és a kisebbség kölcsönös előítéleteinek a feloldását. Bogdán Mária adatokra épített előadása tárgyilagosságával kiemelkedett a műsorból. Humanistához méltón, az ellentmondásokkal teli magyarországi helyzetben is látja - és láttatni tudja – a körvonalazódó lehetőségeket.
 
Az előadások elhangoztával a közönség szólásra jelentkezett: voltak, akik kérdezni akartak, mások talán helyesbíteni szerették volna a kétórás műsorban elhangzott tárgyi tévedéseket. A műsorvezető közölte, hogy ez beszélgetés volt, nem pedig vitaest, majd a terembérlési idő lejártára hivatkozva berekesztette a rendezvényt. Akik nem tudták leplezni a párbeszéd elmaradása miatti csalódottságukat, ennek hangot is adtak. 
A műsor helyzetképet ígért Magyarországról. Igaz, nem kimerítő jellegűt, nem is tárgyilagosat, és nem is az ellenzék és a nem-ellenzék egyidejű megszólaltatásával. Ezért – és csakis ezért - nem is okozott csalódást. 
 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME