A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Stockholmi vitaest a sajtószabadságról, a magyarországi médiatörvény kapcsán

 
A SMOSZ március 3-án, Stockholmban, nyílt vitával egybekötött, angol és svéd nyelvű előadást szervezett Az új médiatörvény és a demokratikus fejlődés Magyarországon címmel. A Studieförbundet Vuxenskola kungsgatani épületének egyik kis terme alig tudta befogadni a mintegy 45-50 résztvevőt.
 
Politidou Mária, a SMOSZ sajtószóvivője – egyben a rendezvény főszervezője - bemutatta a meghívott előadókat: Schulek Ágostont (Civil Összefogás Fórum), Balogh Lászlót (a közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány), Vass Attilát (SMOSZ médiafigyelő munkacsoport) és Kormos Lászlót (Hunsor svéd-magyar hírpotál).
 
11jun (33).jpg
Politidou Mária, a SMOSZ sajtószóvivője és Balogh László, a
Közszolgálati Közalapítvány elnöke - Fotó: A szerző
 
Sulyok Ágoston előadásában bemutatta a magyarországi sajtó helyzetét a rendszerváltozás előtt és után, hiszen csak a történeti áttekintés segítheti annak a megértését, hogy miért vált szükségessé egy új médiatörvény megalkotása. Véleménye szerint a rendszerváltás utáni baloldali kormányok egyre erősebb befolyást gyakoroltak a sajtóra, amely ebből kifolyólag mind többet veszített függetlenségéből és szociális elkötelezettségéből. A kereskedelmi adók elszaporodása további egyensúlyvesztést okozott mind a nyomtatott, mind az elektrónikus médiumok hírtartalmában, továbbá a társadalmi jelenségek objektív feltárásában, és a politikai felelősség kiderítésében. A jelenlegi kormány ezt az áldatlan helyzetet egy új médiatörvény megalkotásával kívánja orvoslni, amelynek egyik alapkövetelménye a kiegyensúlyozott tájékoztatás lenne. A magyarországi politikai ellenzék élesen kezdte bírálni a törvényjavaslatot, otthon és külföldön egyaránt. Az előadó példátlannak minősítette azt, hogy az Európai Parlamentben az EU soros elnökét, Magyarországot saját képviselői támadták. Ez a magyarázata annak, hogy a nyugat-európai országok egyes sajtóorgánumai szinte egyidejű támadásba kezdtek a törvényjavaslat ellen. Sajnálatos, hogy a tényeken alapuló kérdésfelvetés helyett többnyire elferdítették a törvényjavaslat tételeit, ami az illető országok nyilvánosságának a félrevezetését eredményezte. 
 
Balogh László előadásában kifejtette, hogy az új médiatörvény nem csupán a tömegtájékoztatás minőségét kívánja emelni, hanem – az állami médiumok esetében – az észszerű pénzügyi gazdálkodást és a hatékonyabb erőforrás felhasználást is szeretné elősegíteni. Az állami médiumokat felügyelő és szabályozó testületek korábbi, mintegy 150 főnyi állományát felszámolják, hogy helyettük egy 8 fős kuratórium végezze ezeket a feladatokat. A kuratóriumban az ellenzéki pártok képviselői is jelen vannak. Az előadó értelmetlennek tartotta a sajtószabadság veszélyeztetettségéről szóló aggodalmakat, amelyeket egyrészt az otthoni ellenzék képviselői, másrészt a nyugat-európai sajtó és politikai szféra egyes személyiségei fogalmaztak meg. Állítását az látszik igazolni, hogy az Európai Bizottság mindössze 4 pontban ajánlott módosítást a törvény szövegében, és hogy ezen pontok közül csupán egy hozható összefüggésbe a sajtószabadsággal.
 
Az est második részében Politidou Mária elemezte azokat a svéd sajtóban megjelent írásokat, amelyek a magyarországi valóság egy-egy részletét mutatják be. A cikkek a 2010-es parlamenti választások után szaporodtak el, és közös jellemzőjük a felületes tárgyi ismeret, a pontatlan adatközlés, a társadalmi méretű jelenséggé felnagyított részletek önkényes kiragadása, továbbá a demokratikus választás nyomán beiktatott kormány jogosságának a megkérdőjelezése. Amikor a tárgyilagosságáról ismert és elismert svéd sajtó – legjobb etikai hagyományainak fittyet hányva - vállalja a megalapozatlan cikkek közlését, akkor objektív tájékoztatás helyett szubjektív félretájékoztatást folytat. A téves adatok közléséért egyrészt a cikkírók a felelősek, másrészt pedig a szerkesztők, akik ellenőrizetlenül közlik ezeket. A helyzeten nem javít, hogy a szerkesztők bizonyos cikkírókat a társadalmi vitarovatokból – talán éppen a felelősségre vonást elkerülendő – a vélemény rovatba utasítanak. Sajnálatos, hogy – amint azt Politidou Mária is bizonyította közöletlen kiigazító leveleinek a garmadával – az itteni sajtóorgánumok elutasítják az utólagos kiigazítások és pontosítások közlését, megfosztva ezzel a svéd nyilvánosságot az objektív tájékoztatástól. Ez az elzárkózó magatartás annyira rendszeressé vált, hogy nehéz elfogulatlannak minősíteni. Közös demokratikus értékeinket féltő, magyar anyanyelvű svéd állampolgárok vagyunk. Mi nem egy elsöprő szavazati többséggel megválasztott párt építő politikájától féltjük Európát, hanem azoktól, akik – önszántukból, vagy más erőknek behódolva – megtagadják a valósághű tájékoztatás és a hibaigazítás jogát, hiszen ezzel a szabad véleménynyilvánítást tiporják sárba.
 
Vass Attila, a következő előadó elsősorban azt nehezményezte, hogy a tárgyi tévedéseket javítandó írások csak kivételes esetben kapnak helyet a sajtóban – akkor is legfennebb a kisebb szórású helyi lapokban.
Kormos László felszólalásában a svéd újságokból fénymásolt, Magyarországról szóló, cikkek felmutatásával, szemléltette az egyöntetűen lejárató szándék szüleményeit.
A szeminárium végén a hallgatóság kérdéseket intézhetett - és intézett is - az előadókhoz. Ez volt az est méltó befejezése: a sajtószabadságról, a tárgyilagos tömegtájékoztatás szükségességéről, az előítéletmentes társadalmi párbeszéd időszerűségéről szóló rendezvény hitelét ez a nyílt véleménycsere szentesítette.
 
 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME