Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen vettek részt egyesületi elnökök, képviselők és vezetőségi tagok a hällebergai Tábortanyán. Magyarország stockholmi nagykövetségét Dr. Thuróczy Zoltán tanácsos képviselte, ugyanakkor bemutatkoztak a Kőrösi Csoma Sándor Program idei ösztöndíjasai is.

Svédország minden szegletéből érkeztek az egyes magyar egyesületek vezetői, képviselői péntek este a SMOSZ hällebergai központjába. A több órás, fárasztó utazás miatt a legtöbben - a kiadós vacsora és némi kötetlen beszélgetés után - elfoglalták szobáikat, hogy kipihenten vehessenek részt a másnapi, hosszúnak ígérkező megbeszéléseken. Nem így a SMOSZ vezetői, illetve a Tábortanya gondnoksága, akik éjszakába nyúló megbeszélést tartottak a Szövetség új, nemrégiben elkészült konferenciatermében, amely a jövőben a nagyobb volumenű üléseknek és egyéb közösségi eseményeknek is fontos helyszíne lehet. Addig azonban még kisebb-nagyobb korrekciókra szükség van, így a gondnokság, valamint a SMOSZ vezetői megegyeztek abban, hogy elengedhetetlen az épület külső burkolatának kivitelező általi javítása. A tágas, minden igényt kielégítő konferenciaterem megépítését jelentős mértékben támogatta Magyarország kormánya, amely 15 millió forintot bocsájtott a SMOSZ rendelkezésére erre a célra.

A szombati reggelit követően a SMOSZ vezetői ismét elvonultak, hogy értékeljék a tavalyi Kőrösi-ösztöndíjas időszakot, illetve a május végéig Svédországban szolgálatot teljesítő hat ösztöndíjas munkáját. Erre az idei ösztöndíjasok, érthető okokból, nem kaptak meghívást, a tanácskozást követően azonban rájuk terelődött a figyelem. Miután Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke röviden kitért a Kőrösi Csoma Sándor Program jelentőségére és az új ösztöndíjasok szerepére, feladataira, munkarendjére, „Magyarország új svédországi nagykövetei”, a Program idei ösztöndíjasai vették át a szót. Egyenként pár percben mutatkoztak be a népes plénum előtt, az egyesületi vezetők pedig tisztább képet kaphattak az idei ösztöndíjasok hátteréről, végzettségéről, képességeiről.

Nem csoda, hogy a bemutatkozást követő szünetben rögtön megkezdődtek az informális egyeztetések és az egyesületek közeljövőben esedékes programjainak átbeszélése, amelyben már az ösztöndíjasoknak is komoly szerep juthat, saját fogadószervezetüknél, valamint más tagegyesületek meghívásainak egyaránt eleget téve. Újdonság, hogy a tavalyi hat ösztöndíjas helyett ezúttal heten segítik majd az itteni magyar szervezetek, egyesületek munkáját, ugyanis a Program idei kiírására már egyházi ösztöndíjasok is pályázhattak, egyikük, Dr. Pőcze István a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségben teljesít szolgálatot a következő hónapok során.

A gyakorlati teendők megtárgyalása az ebéd és némi szünet után vette kezdetét. A közgyűlés nyitányaként Bihari Szabolcs köszöntötte a megjelenteket, így aSvédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek világi elnökét, Dr. Sebestyén Gábort, valamint a stockholmi Magyar Nagykövetség tanácsosát, Dr. Thuróczy Zoltánt. Ezt követőenbeszámolójában felvázolta a SMOSZ előtt álló legfontosabb feladatokat; beszélt a különböző tagegyesületeket érintő aktuális kérdésekről; a Szövetség pénzügyi helyzetéről; a gyermek- és ifjúsági programok, valamint az anyanyelvi oktatás jelentőségéről és az ezt lehetővé tevő, különféle támogatásokról.

Az elnöki összefoglaló emellett kitért a SMOSZ kezelésében lévő ingatlanok helyzetére; a központi és országos rendezvények várható menetrendjére; valamint a Szövetség kapcsolataira a stockholmi Magyar Nagykövetséggel, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel, a svéd Ungdomstyrelsen-nel (MUFC), a Magyar Kormánnyal és az otthoni civil szféra olyan képviselőivel, mint a Rákóczi Szövetség.

Bihari Szabolcs rövid visszatekintésében kiemelte, hogy a márciusban, Stockholmban megtartotttavaszi közgyűlés, mint a Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, döntött az idei év költségvetési tervéről, valamint határozott a SMOSZ előtt álló, kiemelt feladatokról. A mindenkori rutinfeladatok mellett a kiemelt feladatok közé a taglétszám és tagság konszolidálása, a Szövetség pénzügyi helyzetének stabilizálása, az anyanyelvi oktatás, valamint a gyermek és ifjúsági programok ösztönzésszerű támogatása, a Kőrösi-ösztöndíjasok minél szélesebb körben történő alkalmazása tartoznak, valamint a SMOSZ érdekeit képviselni és azoknak minél inkább érvényt szerezni a NYEOMSZSZ-on és a Diaszpóra Tanácsban.

A folytatásban a közgyűlés résztvevői részletes beszámolót hallhattak a SMOSZ pénzügyi helyzetéről is. Az elhangzottak alapján a Szövetség 2017-ben és az idei első félévben is jól gazdálkodott a rendelkezésére álló forrásokkal, amelyeket részben a svéd állami támogatásból érkezett, részben pedig magyarországi pályázati forrásból elnyert összegek tesznek ki.

A tavasszal jóváhagyott költségvetés lehetőséget biztosít az anyanyelvi oktatás, az egyesületi programok, a vendégelőadók, a központi kiemelt rendezvények támogatására, a Híradó költségeinek fedezésére, valamint a SMOSZ működési költségeinek fedezésére is. Ugyanakkor, köszönhetően elsősorban a magyar pályázati forrásokból, így például a Bethlen Gábor Alaptól érkező támogatásoknak, az olyan programok megvalósítása sem ütközik anyagi akadályokba, mint az idén augusztusban is nagy sikerrel, immáron 22. alkalommal megrendezett Kékvirág anyanyelvi tábor, amelynek ezúttal Mátyás király és kora, valamint az 1848/1849-es szabadságharc állt a középpontjában.

Ugyanitt mindenképpen érdemes megemlíteni a Svédországi Magyar Ifjak Társaságának, azaz a SOMIT-nak a tevékenységét is, amely szeptember második hétvégéjén egy teltházas Családos Táborral nyitotta a szezont, október első hétvégéjén pedig már a borászkodni, szőlészkedni, na és persze bulizni vágyó fiatalokat várja a hällebergai Tábortanyára. A sor jövő május végéig még további négy SOMIT táborral folytatódik, melyek közül a tavaszi egyben a szervezet 25 éves fennállását is hivatott megünnepelni.

A hällebergai Tábortanyára, mint a SMOSZ egyik büszkeségére külön is kitért Bihari Szabolcs, aki első lépésként köszönetet mondott a Vass Attila vezetésével tavaly megalakult gondnokságnak, valamint a gondnoki teendőket éveken keresztül ellátó, ám nemrégiben távozó Szabó György gondnoknak. Utódlására a SMOSZ vezetősége megoldást keres, lehetőleg egy nyugdíjas házaspár személyében, így Bihari Szabolcs megkérte a jelenlevő egyesületi delegáltakat, hogy segítsenek alkalmas jelöltek felkutatásában, beajánlásában.

Szintén tovább épül-szépül a stockholmi Magyar Ház, köszönhetően Feldőtő Sándor és Feldőtő Emese munkájának. A számtalan magyar programnak otthont adó épület anyagi helyzete stabil, így sor kerülhetett például a parkoló korszerűsítésére, bővítésére, valamint a kert rendbetételére is.

A folytatásban az egyes tagegyesületek tartottak rövid beszámolót a közelmúlt eseményeiről, programjairól, valamint az egyesületek előtt álló feladatokról, a következő félév teendőiről. A konstruktív, több fontos kérdést felvető ülésen elhangzottak alapján sokszínű, virágzó egyesületi élet folyik Svédországban a magyaroknak köszönhetően. A SMOSZ tagszervezeteinek életében részt vevők kemény munkát végeznek annak érdekében, hogy változatos, a valós igényeket kiszolgáló programokat, tevékenységeket szervezzenek az országban élő magyar közösség tagjainak.

Ezt remekül példázzák az olyan tavaszi központi programok, mint a Kőrösi-ösztöndíjasok március 15-i turnéja, vagy húsvéti fellépései. Ezeknél is jelentősebb azonban az erdélyi Fili gyermekkórus augusztusi, több állomásos koncertkörútja, amelyen korábban soha nem tapasztalt mértékű összefogás mutatkozott meg a svédországi magyarság körében. A Fili látogatását övező siker bizakodásra adhat okot, és reálissá teheti, hogy a jövőben olyan, hasonlóan nagyszabású és magas nívójú, programok érkezhessenek Svédországba, mint például a Fölszállott a páva.

Az év hátralevő részében aktuális központi rendezvényekről, így az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából rendezendő műsorról, valamint a december elejei Mikulás-ünnepségről Rosenheim Ilona, a SMOSZ országos programszervezője számolt be az egyesületek előtt.

A svédországi táborok, rendezvények mellett hatalmas lehetőséget jelentenek az itteni gyermekek számára a Rákóczi Szövetség által szervezett és a magyar kormány által finanszírozott Diaszpóra Táborok is, amelyeken idén is vettek részt svédországi magyar gyermekek és fiatalok. A Program a jövőben is folytatódik, mégpedig kibővített korosztállyal és létszámmal. Jelentős újítás, hogy amennyibenegy-egy diaszpóra közösség legalább 10 főveljelentkezik, abban az esetben a Rákóczi Szövetség a hivatalosan meghirdetett időszakon kívüli időpontokban is fogadni tud csoportokat. A Szövetség ugyancsak segítséget kínál olyan táborok, valamint tanulmányutak megszervezésében és lebonyolításában, amikor egy adott diaszpórából érkező csoport fordul hozzájuk konkrét tervekkel, programötletekkel.

Immáron hatodik éve végzi közmegelégedésre a Híradó nyomtatott és online változatának szerkesztését a jelenlegi szerkesztőség Bitay Erzsébet vezetésével. A szerkesztőség azonban továbbra is nyitott és örömmel várja új tagok jelentkezését. A SMOSZ vezetése többek között ebben a szerepkörben is számít az új Kőrösi-ösztöndíjasok munkájára, akik egy-egy bemutatkozó interjú formájában bővebben is mesélnek majd magukról, eddigi munkásságukról, tapasztalataikról.

A SMOSZ számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a svédországi magyar közösségi életről, az itteni egyesületek tevékenységéről minél szélesebb körben hírt adjon. Éppen ezért örvendetes, hogy egyre szorosabb együttműködést sikerül kialakítani a Duna Televízió vezetőségével, akik felajánlották, hogy kellő számú érdeklődő esetén örömmel látogatnak el Svédországba és tartanak videós tanfolyamot annak érdekében, hogy a jövőben már riportfilmek, tudósítások is készülhessenek az élénk, svédországi magyar közösségi életről.

A hosszúra nyúlt, ugyanakkor tartalmas gyűlést a résztvevők hatékonynak értékelték, így következhetett a hétvége informálisabb része. Vacsora előtt Bihari Szabolcs, valamint a Kőrösi-ösztöndíjasok frissen megalakult kórusa Fekete Jenőt, az Eskilstunai Magyar Közösség elnökét köszöntötte 75. születésnapja alkalmából, majd a jelenlevők immár oldottabb keretek között folytatták az aktuális kérdések megvitatását. Vasárnapra, egy zárt körű vezetőségi ülésen túl, már nem is maradt más hátra, mint egy kiadós ebéd és hosszúra nyúlt búcsúzkodás a márciusi, stockholmi viszontlátásig.

Dobos Tamás