Közösen összefogva, hegyeket tudunk megmozgatni

Február 27-én tartotta a SMOSZ tavaszi közgyűlését a Stockholmi Magyar Házban. A délelőtt folyamán az egyesületek beszámolóira került sor, melyek hallatán megállapíthattuk, nem nehézségektől mentes az egyesületi élet programokban és tagságban való szinten tartása, de a kellő ötletesség és kitartó munka minden esetben eredménnyel jár. Az egyesületi beszámolókat követték a házkezelőségi, titkári és pénztári beszámolók, majd az elnöki értékelő, mely utóbbiból az alábbiakban részleteket is közlünk. Bihari Szabolcs beszédében rámutatott, noha már évek óta kiemelt fontossággal bírnak a taglétszám konszolidálására való törekvéseink, továbbra is fennálló probléma, melyre a jövőben is nagy gondot kell fordítani. Felhívta a figyelmet, bár a taglétszámot illetően nem tudtunk növekedést felmutatni, programokban gazdag évet zártunk, köszönhetően többek között a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP) ösztöndíjasainak is, gazdaságilag pedig talán minden idők legsikeresebb évét zárta a SMOSZ.

A 2016-os költségvetési és munkaterv megszavazását követően került sor a tisztújításra. A közgyűlés a jelölőbizottság tagjaiként Szentkirályi Csagát, Török Ernőt, Kupán Botondot, Maróti Beátát és Kovács Sándort választotta. A bizottság összehívója Szentkirályi Csaga.

Vezetőségi póttagok lettek Dézsy Ildikó, Dorogi László és Rosenheim Ilona.

A közgyűlést megtisztelte, és köszöntő beszédet mondott a nagykövetség részéről Szabó Balázs svédországi konzul, valamint Thúróczy Zoltán, nemzetpolitikai konzul.

Az ülést követően a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai előadták táncos, zenés ismeretterjesztő előadásukat a magyar néphagyományokból vett lakodalmas szokásokról. 

Részletek az elnöki beszámolóból

Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

 A tavalyi közgyűlésünk tisztújító volt, ahol részben megújult a vezetőségünk összetétele. Mint minden évben, a legfelsőbb döntéshozó szervünk döntött Szövetségünk költségvetési tervéről, és az előttünk álló kiemelt feladatokról határozott. A mindenkori rutinfeladatok mellett a kiemelt feladataink a következőek voltak:

- taglétszám és tagság konszolidálása,

- a pénzügyi helyzetünk stabilizálása,

- az anyanyelvi oktatás, a gyerek és ifjúsági programok ösztönzésszerű támogatása,

- a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai,

-  Képviselni és érvényt szerezni a SMOSZ érdekeinek és elvárásainak a NYEOMSZSZ-on és a Diaszpóra Tanácson.

- Javaslatot készíteni a nyári közgyűlésünkre a központi meghívott előadóink programjaira.

Hat programpont. Úgy vélem, ezek a célkitűzések egy olyan szervezetnek vagy intézménynek is komoly kihívást jelentettek volna, ahol több tucat fizetett alkalmazott dolgozik, nekünk pedig, akik mindnyájan társadalmi munkában végezzük vállalt feladatainkat, erőnket meghaladónak tűnt. Szerencsére a tisztújításon a közgyűlés, bölcs előrelátással, olyan rátermett személyeket választott a vezetőségi munkára, akik révén reális esélyünk volt arra, hogy az elképzelések, célok nem csak papíron maradnak.

Azt szokták mondani, hogy minden ötlet, javaslat annyit ér, mint amennyi megvalósul belőle. Ezért engedelmetekkel pontról pontra beszámolok arról, hogy mi minden valósult meg az akkor megfogalmazott terveinkből.

1.)  Taglétszám és tagság konszolidálása

Többször elmondtuk, hogy 2009-től sajnálatos módon csökkent a taglétszámunk.

Elöljáróban jelentem: 2015-ben sikerült szinten tartani a taglétszámot, szövetségünknek több mint négyezer tagja van. Remélt célunkat, hogy növeljük a taglétszámot nem sikerült elérnünk. Létszámnövekedést csak összefogva, közösen a helyi egyesületekkel lehet megoldani. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk kezelni ezt a nagyon fontos célunkat, fontos számba venni a csökkenést kiváltó okokat és azok orvoslásával dolgozni az apadás megfordításán.

A csökkenésnek több oka volt. Az egyik, hogy a MUCF (Myndigheten för Ungdoms- och Civilsamhällesfrågor) döntése alapján nem lehetnek tagjaink a hét éven aluli gyermekek. Ez a furcsa döntés csak a Mikulási programok látogatottságát alapul véve 500-600 gyereket érint, és ennyivel csökken a taglétszámunk is. De természetesen más okai is vannak. Egy másik nagyon fontos ok, az évek óta tartó generációváltás. A Szövetségünk gerincét adó 56-osok, biológiai okokból, már nem tudnak részt vállalni a teendőkből, örülünk, ha jelenlétükkel megtisztelnek olykor-olykor. Az újonnan jöttek – tisztelet a kevés kivételnek – nem igazán vesznek részt a közösségi életünkben. Valamiért hiányzik belőlük a közösségi élet iránti vágy, és az az elkötelezettség is, ami szükséges ehhez a munkához. Nem értik, hogy hogyan lehet valamiért ingyen dolgozni, minden önös érdek nélkül. És ha mégis eljönnek rendezvényeinkre, teszik azt vendégként, és el is várják, hogy úgy is kezeljük őket. Ez az oka annak, hogy vannak egyesületek, amelyek csonka vezetőséggel működnek, egyszerűen nincsen elég vállalkozó a vezetőségi munkára.

De vannak pozitív jelenségek is. Ha figyelmesen kíséri valaki a taglétszám kimutatását, akkor könnyen megállapíthatja, hogy azoknál az egyesületeknél, ahol lendületes és eredményes munka folyik, ott nő az érdeklődés, és ezzel együtt a taglétszám is. Ahol csökkenőben van a lelkesesedés, ott ez azonnal jelentkezik a tagság létszámában is. Valamint van egy természetes lemorzsolódás is, és sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy nagyobb az elhalálozás, mint a születés. A leglényegesebb megállapítás viszont a következő: azok az egyesületek, akiknél van anyanyelvi oktatás, és különféle gyerekfoglalkozások, ott a létszám gyarapszik, és komoly esélyük van arra, hogy a jövőben is életerős közösségek maradjanak. Ellenkező esetben azonban a leépülés megállíthatatlan lesz.  Az, hogy mennyire fontos mindnyájunknak a taglétszám nagysága, arról sokat és sokszor beszéltünk. De fontos, hogy a helyi vezetők is megértsék azt, hogy ez a kérdés mennyire fontos az egyesületek jövője miatt is.

Tudom, nem egyszerű ezeknek a kihívásoknak megfelelni. Egyrészt változóban van a tagság igénye. A tapasztalat azt mutatja, hogy inkább a minőségi programokra jönnek el az emberek, illetve gyerek és ifjúsági előadásokra, rendezvényekre. Ez utóbbinál országos szövetségünk igyekszik a konkrét anyagi támogatáson túl, programokkal is segíteni. A tavalyi évtől kezdve előadókat hívtunk meg gyermekek számára egy húsvéti előadásra, és ezt szeretnénk rendszeresíteni. Az anyanyelvi oktatás és a gyerek, valamint ifjúsági programok ösztönzése látszólag ellent mond a MUCF előírásának, de a gyerekekkel együtt a szülők is eljönnek az egyesületbe, gyakran csak ezekre a programokra, és így talán ők is jobban bekapcsolódnak a magyar közösségbe.

Egy másik lényeges szempont, ami befolyásolja a taglétszámot: a tagságnak nyújtott programok. Vannak egyesületek, ahol ötletes és tartalmas programokat nyújtanak a tagságnak, és ennek meg is van az eredménye. Fontos ezeket a többi egyesületnek is megszívlelnie, hátha náluk is sikerrel járna.

Minden nehézség ellenére sikerült konszolidálni a taglétszámot. Ez viszont nem egy olyan eredmény, ami elégedettséggel tölt el bennünket, nincs okunk hátradőlni, komolyan kell a jövőben is dolgozzunk a taglétszám szinten tartásán.

2.)   A pénzügyi helyzetünk

Gazdasági helyzetünkre mindig nagy hangsúlyt fektettünk, hisz ez biztosítja működésünkhöz az anyagi keretet.

A tavalyi év pénzügyileg nagyon sikeres volt, talán minden idők legsikeresebbje a SMOSZ életében. Az, hogy a jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodjon, nem csak elvárás, hanem az országos szövetség kötelessége is. Jutnia kell mindenre, az anyanyelvi oktatás, az egyesületi programok, a vendégelőadók, a központi kiemelt rendezvények támogatására, a Híradóra, és természetesen a működésünkre is. Örömmel jelenthetem, hogy 2015-ben is, hasonlóan a korábbi évekhez, Szövetségünk megfelelt ezeknek az elvárásoknak, nem történt semmi rendkívüli. Ami miatt mégis azt mondom, hogy a tavalyi év több volt ennél, az a következő két dolog:

-       Először sikerült elérni a SIK-nál, hogy pozitív eredménnyel zárta a 2015-ös évet.

-       Továbbá sikerült egy nagyon komoly magyarországi pályázati támogatást nyernünk a SIK vásárlásához felvett banki kölcsön törlesztésére. Ennek eredményeként jelentősen csökkentek a banki kiadásaink.

Szintén a tavalyi gazdálkodásunk fontos része volt a gyűjtési akciónk Kárpátalja részére. Mivel ez még folyamatban van, a beérkezett összeget a tavasz folyamán fogjuk átutalni.

Összességében jelenthetem a tisztelt közgyűlésünknek, hogy a SMOSZ elmúlt évi anyagi gazdálkodása alapszabályunk és közgyűlési határozataink szerint történt, sikerült megőriznünk a kívánt pénzügyi egyensúlyt! Köszönet ezért minden támogatónknak: a svéd államnak, a magyar államnak, tagságunknak és a gazdasági ügyeinket rendezőknek!

3.)  Anyanyelvi oktatás, gyerek-, és ifjúsági programok

Korábban már említettem az anyanyelvi oktatás, a gyerek és ifjúsági programok jelentőségét. Ezekkel a programokkal tudjuk megvalósítani egyik legfontosabb feladatunkat: a másod-, és harmadgenerációs gyerekeink kötődését nemzeti gyökereinkhez. Ezt a munkát természetesen az egyesületeinkkel közösen végezzük. A központnak a feladata anyagilag támogatni ezeket a programokat, és megteremteni a központi rendezvényekhez a feltételeket.

Két évvel ezelőtt új elosztási rendszert vezettünk be. Ez a rendszer motiválja az egyesületeket, hogy gyakrabban rendezzenek ilyen gyermekfoglalkozásokat, és ösztönzőleg hat a részvevők számára is. Az egyesületeink megértették ennek a feladatnak a fontosságát, és köszönhetően a támogatásnak, az elmúlt három évben szinte megduplázódott azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a száma, akik ezeken a programokon részt vesznek.

Az Anyanyelvi táborunk változatlan népszerűségnek örvend, és évről-évre, immár 19. éve, telt házzal működik. Gratulálunk, és köszönjük az Anyanyelvi tábor lelkes csapatának áldozatos munkáját!

A SOMIT második fénykorát éli. Hagyományos, szintén teltházas táboraik mellett, szintén két éve beindították a gyerekes családok táborát, ami a nagy érdeklődésre való tekintettel lassan hagyományossá válik.

Köszönet az egyesületeinknek és minden munkatársamnak, akik ezekben a munkákban tevékenyen és odaadással részt vettek. És külön köszönet az idei ösztöndíjasaiknak, akik derekasan kivették részüket ebből a munkából, helyi és országos szinten is!

4.)   A Svédországi Magyar Ifjúsági Központ (SIK)

Szinte napra pontosan ma három éve írtuk alá az adásvételi szerződést. Tavaly beszámoltam részletesen, hogy mi tette szükségessé az Ifjúsági Központnak szánt hällebergai ingatlant, és mi minden történt az első két évben.

A 2015-ös év nagy eseménye, a ház téliesítése, amit egy extra hőszivattyú beszerelésével oldottunk meg. Ez azt jelenti, hogy egész évben lehet használni a házat.

Említettem a pénzügyi pontnál, hogy nagyszerű eredmény a törlesztés, és az is, hogy a tavalyi évet pozitív eredménnyel zárta az ingatlan. Mindezek az eredmények sok munkatársunk áldozatos munkájának a gyümölcse! Köszönet a gondnokságnak és mindenkinek, akik részesei voltak ennek a sikeres évnek!

5.)  A Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program

A tavalyi közgyűlésünkön említettem, hogy a 2015/2016-os évre öt ösztöndíjas érkezik majd hozzánk, valamint azt is, hogy kérésünkre áttértek az ősz-tavasz kiküldési időre és kilenc hónapra hosszabbodott az ösztöndíjas program. Ez új helyzetet teremtett nálunk, mert három vidéki körzet: Göteborg és környéke, Halmstad és környéke, valamint Lund és környéke kapott állandó ösztöndíjast, Stockholm és környéke mellett. Egybehangzó vélemény a helyi mentorok részéről, hogy az ösztöndíjasok nagyon nagy segítséget jelentettek/jelentenek. Sokoldalúak, magas szintű szakmai tudásukat igyekeztek a lehető legjobban kamatoztatni, hozzáállásukban tetten érhető volt a tenni akarás és a nemzeti elkötelezettség, ezért mindenki elégedett velük, és remélem, ők is jól érzik magukat. Amit hiányolok, hogy a többi egyesület nem igazán élt az ösztöndíjasok adta lehetőséggel, ezen mindenképpen javítsunk a jövőben.

6.)  Magyar-magyar kapcsolat.

 A nyugati magyarság megmaradásának megsegítése.

Minden évben részletesen beszámoltam a Diaszpóra Tanácson (DT) történtekről, fontosnak tartom most is ezt tenni az események részleteivel. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy a DT nem csupán egy találkozási fórum lett a nyugati diaszpóra és a magyarországi döntéshozók közt, hanem a közös gondolkodás és döntéshozatal intézményévé vált. A nyugati magyarság megmaradása érdekében számtalan javaslat fogalmazódott meg, és nagy örömmel jelentem, ezek többsége nem csak papíron maradt, hanem megvalósultak a gyakorlatban is. A Kőrösi Csoma Sándor Program, a szervezeteink támogatása, a nyugati magyarság által felhalmozott értékek leltárba vétele és ezek valódi megőrzésére program készül.

Megtörtént a nyugati magyarság birtokában lévő ingatlanok feltérképezése is. Tavaly elindult egy felmérés arról, hogyan lehetne bővíteni ezen ingatlanok kihasználtságát, és ott, ahol szükséges, az állaguk megőrzését és fenntartását anyagilag támogatni. A tavaly decemberi ülésünkön kértük az anyanyelvi oktatás további támogatását, a kulturális kapcsolatok elmélyítését és a nyugati gyerekek, fiatalok bekapcsolását a Határtalanul programba. Ez utóbbi, kérésünkre már az idén júniustól egy egyéves programmal indul.

Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy a DT-n jelen vannak a nyugati egyházak és a nyugati cserkészet vezetői is, így lehetőség nyílik a velük való közvetlen egyeztetésre, ami szintén a nyugati magyarság összefogását erősíti.

 

Az európai országos magyar szervezetek érdekképviseleti szervezetével, a NYEOMSZSZ-szal és tagszervezeteivel nem is kapcsolatról kell beszélnünk, hiszen ott aktív tagok vagyunk. Az  elmúlt évek is bizonyították, mennyire fontos szerepet tölt be a NYEOMSZSZ, mert általa sokkal nagyobb súllyal tudjuk képviselni a nyugat-európai magyarság érdekeit. Bővül a tagok száma, tavaly vettük fel sorainkba a FRAMOSZ-t, és az ősszel találkoztunk a portugáliai magyarok képviselőivel, remélve, hogy előbb vagy utóbb őket is tagjaink közt köszönthetjük. A NYEOMSZSZ-on belül egyeztetjük a nyugat-európai szervezetek javaslatait, kéréseit, és megfogalmazzuk közös álláspontunkat. A DT-n szinte minden elfogadott és megvalósult javaslat tőlünk eredt, amihez aztán csatlakoztak a többi kontinens magyar szervezetei.

A NYEOMSZSZ az idéntől szeptember helyett, már tavasszal fogja tartani a közgyűléseit. Az ideit Stockholmban tartjuk, aminek az ad külön jelentőséget, hogy a NYEOMSZSZ az idén ünnepli fennállásának 15 éves évfordulóját, és a másfél évtizeddel ezelőtti megalakulásnak ugyancsak Stockholm adott otthont.

7.)  Központi rendezvényeink

 A központi rendezvényeink, a már említett Anyanyelvi és SOMIT táborok mellett, jelentősége miatt kiemelten támogattuk a göteborgi HUSET magyar napokat. Sajnálatos, hogy tavaly az Önképzőköri tábor elmaradt, reméljük nem véglegesen. Tavaly is több országos turnét szerveztünk és bonyolítottunk le: színházi programok, mikulás, valamint nemzeti ünnepeinkre való műsorokat láthattak az érdeklődők. Érdemes megjegyezni, hogy a gyerekprogramok voltak a leglátogatottabbak..

8.)   Magyar házak

Örömmel jelenthetem, hogy hála a gondos működtetőknek és karbantartóknak, rendben vannak, szépülnek, csinosodnak egy sor javítási, felújítási munkát végeztünk el, és ingatlanjaink anyagi helyzete stabil.

A kristianstadi DSMO sorsáról határozat született a 2015. augusztusi taggyűlésünkön. A határozat végrehajtásával a taggyűlés a vezetőséget bízta meg. Jelentem, az ügy folyamatban van, reményeink szerint a nyári taggyűlésen már arról fogunk beszámolni, hogy a ránk bízott feladatot elvégeztük.

9.)   Kapcsolataink

A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel az együttműködésünk jónak és korrektnek mondható. Tagságunk nagyjából azonos, céljaink közösek, és sajnos gondjaink is hasonlóak. Örülünk, hogy Molnár Veress Pál képviseli a DT-n a nyugat-európai Protestáns Gyülekezeteket.

Magyarország Nagykövetségével a rendszerváltozást követően kapcsolatunk állandó és korrekt. 2015-ben lejárt Bíróné Nagy Katalin konzul asszony kiküldetése. Szeretném megköszönni svédországi munkáját, a velünk kialakított korrekt együttműködést, és sok sikert kívánunk az új munkájához.

Magyarország új svédországi konzulja, régi ismerősünk, Szabó Balázs lett. Újdonság, hogy az ősszel egy új tisztséggel bővült a nagykövetség állománya: Thúróczy Zoltán személyében nemzetpolitikai konzul került Stockholmba. Kívánunk mindkét konzul úrnak eredményes és sikeres munkát!

Makkay Lilla nagykövet asszony által vezetett követséggel, hasonlóan a korábbiakhoz, kitűnő a kapcsolatunk és az együttműködésünk.

Működésünket illetően a legfontosabb svédországi kapcsoltunk az MUCF. Úgy vélem, hogy a kapcsolat mindkét fél számára a várakozásoknak megfelelően alakult. A jövőnkre nézve nagyon fontos, hogy kapcsolatunk továbbra is korrekt legyen, és hogy aktívan részt vegyünk a MUCF rendezvényein.   

10.)        A vezetőség

Minden elnöki beszámolóm végén a vezetőségről és a vezetőség tagjainak munkájáról szoktam számot adni.

Most egy éve részben megújult vezetőséget választott a közgyűlésünk. Sajnos a tavaly megválasztottak közül ketten lemondtak: Hevér Ágnes, családi és munkahelyi okokból, és Boross Kálmán pedig egyéb elfoglaltsága miatt. Kihasználva az alkalmat, szeretném megköszönni mindkettőjük munkáját, remélve, hogy amennyire idejük és lehetőségeik megengedik, a jövőben is számíthatunk rájuk. Helyüket, alapszabályunk értelmében, az eddigi két pótvezetőségi tagunk foglalta el, Bereczky Veress Bíborka és Tompa Orsolya személyében.

A vezetőségből mindenki igyekezett a legtöbbet nyújtani mind szakmailag, mind hozzáállásban, pedig sokszor komoly nehézségekbe ütközött a helytállás, mert a SMOSZ vezetősége is család és munka mellett végzi feladatát.

Remélem, hogy a ma megválasztott három vezetőségi póttaggal kiegészülve és a feladatkörök részben való átcsoportosításával a jövőben még hatékonyabbak leszünk!

Az elért eredmények nemcsak a vezetőségnek köszönhetőek, hanem elsősorban nektek, a helyi egyesületeknek, és azok vezetőinek. Köszönöm a bizalmatokat, köszönöm a sikeres együttműködést! Sikereinkhez szükség volt mindenki hozzájárulására! Higgyük el magunkról, hogy összefogva „egy irányba tolva szekerünket”, közösen, hegyeket tudunk megmozgatni!

Beszámolómból remélem kiderült, hogy egy sor feladat megoldása folyamatban van. Ezeket folytatni kell, mert megmaradásunk érdekében sorsdöntőek. Meggyőződésem, hogy nekünk megvannak a lehetőségeink, és erőnk ahhoz, hogy mindezt teljesítsük. Ehhez kérem a Fennvalót, adjon mindnyájunknak erőt, egészséget!

 

Bihari Szabolcs, elnök

Stockholm, 2016.02.27.