A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Új szemlélet a nemzetpolitikában

 

- Tisztelt Államtitkár Asszony!Milyen örökséget vett át az új kormány elődjétől a nemzetpolitika terén?
 
- Sajnos, keressük az örökséget, amit átvehettünk volna, mert nem igazán volt látható az előző kormány tevékenységében a nemzetpolitika. Egy eldugott főosztály foglalkozott ezzel a miniszterelnöki hivatalban, és igazából a kormány tevékenységében nyoma sem volt a nemzetpolitikai szempontrendszernek. Pont ez a legnagyobb probléma, hogy abszolút nem szenteltek figyelmet ennek a területnek és nem törődtek a külhoni magyarok érdekeivel.
 

F_03-1.jpg

 Répás Zsuzsanna államtitkár

 
- Tehát nem lehet folytonosságról beszélni ezen a területen, ami azt is jelenti, hogy új nemzetpolitikát kell kidolgozni. Melyek lesznek ennek az új sarkalatos pontjai?
 
- Egy gyökeres fordulat történt Magyarországon, az egész magyar politikai életben, és hangsúlyozottan nagyon nehéz a fordulat itt a nemzetpolitika terén. Tejesen új szemlélettel kezdtünk neki a munkának. Az eldugott főosztályból államtitkárság rangjára emelkedett a nemzetpolitika, és azt szeretnénk, hogy ez a szempontrendszer - a nemzetpolitikai gondolkodás - áthatná a magyar államigazgatás egész működését.
 
- Ezek szerint az átszervezés fogja tükrözni ezt a szemléletváltást, ezeket az új tartalmi jegyeket. Milyen konkrét szervezeti változások tükrözik ezt a szándékot?
 
- A nemzetpolitika ugyanolyan rangra emelkedett, mint az összes többi terület, tehát szintén ugyanúgy államtitkárság, ahogy az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy, az igazságügy is államtitkárság, sőt, kiemelt szerepét az is jelzi, hogy a felelős politikai vezető nem is államtitkár, hanem miniszterelnökhelyettes, Semjén Zsolt személyében.
 
- Melyek a nemzetpolitika (nemzetstratégia) Magyarországra, illetve a külhoni magyar közösségekre vonatkozó célkitűzései?
 
- Az új irányt képviselő nemzetpolitika elsődleges célja, hogy minden külhoni magyar közvetlenül érezze maga mögött a magyar állam támogatását. Ezt a két, már elfogadott jogszabály – az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése és a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvény – is szolgálja, illetve az általunk tervezett programok, projektek is biztosítják. Ilyen program például a Jogsegély Iroda létrehozása, amelynek célja, hogy minden külhoni magyar úgy érezze, ha bántódás éri, a magyar államhoz bátran fordulhat segítségért. Nem csak a négy nagy külhoni magyar közösség, hanem a kisebbek, a szórvány és a diaszpóra is nagyobb figyelemre számíthat. Külön kiemelendő a szórványprogram, mint a ciklus egyik legfontosabb projektje.
 
- A magyar-magyar kapcsolatokban jelezte, Államtitkár Asszony, hogy újraindítják a MÁÉRT-et, és szándékoznak megtartani a KMKF-et is. Hogyan látja Ön ennek a két fórumnak a párhuzamos működését illetve a jövőbeni szerepét?
 
- A két fórum nem ugyanazt a területet fedi le. A MÁÉRT a magyar, tehát a magyarországi és külhoni magyar politikai szervezetek legfelsőbb párbeszédének a fóruma. A KMKF - amelyről meg kell említeni, hogy az elmúlt időszakban mindenképpen egy hiánypótló szerepet töltött be, mivel a kormányzat nem foglalkozott a nemzetpolitikai kérdésekkel -, megmarad annak a fontos fórumnak, ahol a magyarországi, illetve külhoni parlamenti képviselők tudnak egymással tanácskozni, és ez a fórum a konszenzus kialakításával, a koncepciók kidolgozásával foglalkozik, míg a MÁÉRT inkább az operatív kérdéseket tudja majd vállalni.
 
- Fog-e képviseleti jogot kapni a MÁÉRT-ban a nyugati magyar diaszpóra, hiszen eddig megfigyelői státusszal rendelkezett?
 
- Mindenképpen azt szeretnénk, ha a nyugati magyarság is jelen lehetne a MÁÉRT munkájában, s éppen ezért nagy örömmel fogadtuk, hogy az utóbbi években Nyugat-Európában illetve Latin-Amerikában is létrejött egy ernyőszervezet, az országos magyar szervezetek fóruma, a NYEOMSZSZ illetve a LAMOSZ. Mindez azért is fontos számunkra, mert igazából csak a helyi, ott élő emberek tudják megmondani, hogy mire van szükségük, és az alulról jövő, alulról építkező szervezetek azok, amikre mi is tudunk támaszkodni, akikkel együtt a magyar kormány képes együttműködni, munkájukat segíteni.
 
- Terveikhez milyen anyagi források állnak rendelkezésre? Az eddigi nemzetpolitikai célokrat segítő támogatási rendszer hogyan  fog átalakulni?
 
- Most folyik a támogatási rendszer átvilágítása és azt kell mondanom, hogy jó hírekkel nem nagyon szolgálhatok. Egyrészt, amit látunk jelenleg, az a káosz. A támogatáspolitika egy nem egységes rendszeren keresztül valósult meg. Volt a Szülőföld Alap, azon kívül voltak egyéb költségvetési tételekbe rejtett források; ezek egymáshoz való viszonya nem volt tisztázott (pl. átadtak egymásnak pénzalapot). Egy-egy szervezetnek esetenként mindkét helyen pályáznia kellett; hogy működését biztosítani tudja. Elmondható tehát, hogy párhuzamosságok voltak a rendszerben,és mi ezt az átláthatatlanságot szeretnénk megváltoztatni. Szeretnénk egy egységes támogatáspolitikát kialakítani, egy egységes rendszert, amelyben világosan láthatók a lehetőségek, a célok és a források, s azt szeretnénk, hogy ez követhető, világos, átlátható legyen mind a magyar kormányzat, mind a külhoni pályázó szervezetek részére. A források nagyságrendjéről annyit tudok egyelőre mondani, hogy idén nagyon-nagyon rosszul állunk, mert a rendelkezésre álló források közel 90%-át elköltötték; reméljük, hogy jövőre jobb lesz a helyzet.
 
- Milyen kiemelt területei lesznek a nemzetpolitikának? Az anyanyelvoktatás támogatása mellett lesz-e lehetőség a vallásos lelkigondozások segítésére, a közösségi találkozóhelyek – ”magyar házak” –támogatására, levéltárak átvételére?
 
- A magyar kormány továbbra is támogatja a külhoni magyarok intézményépítését és intézményfenntartását. Szeretenénk, hogyha olyan magyar intézmények, olyan magyar világok jönnének létre a határon túl, amelyek biztosítják azt, hogy a külhoni magyarok magyarként tudják élni az életüket és magyarként tudják megoldani a problémájukat. Külön hangsúlyt szertnénk fektetni az oktatásra és a szórványprogramra. Eddig nem igazán volt szórványprogram a magyar kormány elképzelései között. Mi erre azért szeretnénk külön hangsúlyt fektetni, mert itt olyan szükségletek vannak, amit senki más nem fog rajtunk kívül betölteni. Ezért szeretnénk egy felmérést csinálni és megvizsgálni, hogy hol tudunk magyar iskolákat működtetni, hol van szükség például iskolabuszok biztosítására, hol lehet iskolaközpontokat, kollégiumokat létrehozni. Ez egy olyan kiemelt program, amit az elkövetkezendőkben szeretnénk megvalósítani. Egy külön program szintén az iskolák számára az osztálykirándulás-program; szeretnénk elérni azt, hogy minden magyarországi diák a tanulmányai során legalább egyszer eljusson osztálykirándulás keretében a határon túlra és ezt a másik irányból is szeretnénk, tehát ugyanúgy szeretnénk, ha a határon túli iskolások is eljöhetnének legalább egyszer Magyarországra. Ezáltal olyan személyes kapcsolatok szövődhetnek, amelyek teljesen más szemléletet jelentenek majd az új generáció számára.
 
- A jövő év első felében Magyarország lesz az Európai Unió soros (társ)elnöke. Lesz-e valamilyen lehetősége a magyar kormánynak arra, hogy a nemzetpolitika elemeit, a magyar közösségek érdekeit valamiképpen beleépítse a programjába?
 
- Az EU-elnökség mindig egy nagy feladat, ugyanakkor nagy lehetőség is egy ország számára; maga az a tény, hogy megmutathatja magát – tehát ez egy olyan bemutatkozási lehetőség egész Európa előtt, amit nagyon jól ki kell használni. Ugyanakkor az elnökséget adó országnak lehetősége van arra, hogy befolyásolja az adott félévnek a programjait, tehát nyilván előtérbe tudunk helyezni olyan programokat, amelyek magyar nemzeti szempontból is fontosak. Ezért a regionalizmus vagy a Duna-stratégia kiemelt szerepet fog kapni a magyar EU-elnökség során.
 
- És végezetül (nem akarom hosszabbra nyújtani ezt az interjút, hiszen egy nagyon hosszú és fárasztó nap végén folyik ez a beszélgetés) milyen benyomásokkal tér vissza Államtitkár Asszony innen, Svédországból?
 
- Nagyon örülök annak, hogy eljöhettem, mert mindig olyan élmény találkozni az itt élő magyarokkal, amit az ember személyesen kell, hogy megtapasztaljon. Tehát látni kell tényleg az itt élő embereket, találkozni kell, hogy megismerhessük a szervezeteket, a problémákat. Nagyon örülök, hogy végigülhettem ezt az egyébként nagyon hosszú közgyűlést, de legalább alkalmam volt látni, hogy mik azok a problémák, amelyekkel Önök mindennap szembesülnek és melyek azok a pontok, ahol mi, a magyar kormány, tudunk majd segíteni, milyen együttműködési lehetőségek vannak, mert igenis, az itt élő magyarok is tudnak segíteni Magyarországnak - a hírünket a világban tudják terjeszteni és nagyon sok olyan terület van, ahol számíthatunk az Önök munkájára és segítségére is.
 
- Köszönöm a beszélgetést!
 
Kérdezett: Sántha Ferenc
 

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. január 01.
Karácsony a Lisebergben, 2018 / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók! Azon gondolkodtam, mi változott a koronavírus-járvány tépázta emberiség életében az elmúlt 365 napban. Nyilván rengeteg minden. Én most elsősorban a találkozás aspektusára helyezném a hangsúlyt. Az év első felében…
Tovább
Dűne

Dűne

Könyvespolc 2022. január 01.
A Dűne számomra szívügy. Emlékszem, olyan 7 éves lehettem, anyám egy újságos pavilonban dolgozott, ahol valami oknál fogva a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat sci-fijeit is árusították. Igaz, ő maga nem volt a műfaj valódi kedvelője, de időnként a megmaradt példányokból…
Tovább
Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Képzőművészet 2022. január 01.
(2021. július 10. – november 7.) „A Göteborgi Művészeti Múzeum az első olyan svédországi múzeum, amely büszke arra, hogy egyéni kiállításon mutatja be Sandra Mujingát. Több különböző médiumban dolgozva – beleértve a szobrot, a textil- és mozgóképet – művészete a…
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Idestova harminckét éve annak, hogy férjemmel Stockholmba érkeztünk két fiunkhoz, szüleimhez, legutolsó napjaiban hagyva magunk mögött ceauşescu rettegett…
Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Szürke idők uralkodnak felettünk itt északon, ahogy egyre közeledik a sötétség, a tél. Még alig sikerült kivergődnünk a…
A Pannónia Klub beszámolója

A Pannónia Klub beszámolója

Az ősz hirtelen hozta magával a szürke, esős napokat, de az egészségügyi korlátozások feloldásának köszönhetően, a hosszabb kihagyás…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME