Világnemzet vagyunk

Világnemzet vagyunk, és a diaszpóra magyarsága kapocs az összmagyarság vonatkozásában - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén szerdán, Budapesten.

Nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította. Fotó Botár Gergely (kormany.hu)

A kormányfő helyettese a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő tanácskozást megnyitva kiemelte: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította. Emlékeztetett a különböző előjelű diktatúrákra, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére, a kényszerű emigrációra. Azt mondta: ebből a látszólagos hátrányból kellett megpróbálni előnyt kovácsolni, ami láthatóan sikerül is.

Bővebben: Világnemzet vagyunk

A magyar szórvány napjává nyilvánítanák november 15-ét

A magyar szórvány napjává nyilvánítanák november 15-ét fideszes és kereszténydemokrata országgyűlési képviselők, az erről szóló határozati javaslatot szeptember 28-án nyújtották be a parlamentnek.

A parlament honlapján közzétett dokumentum rögzíti: az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja.

A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

A javaslat indoklásában felidézték, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává, hiszen Erdély aranykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a - ma már szórványterületen található - Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon a szórvány napját - jelezték.

Kitértek arra is, hogy a nemzet fogyása a leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórvány magyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket - írták, hozzátéve: a magyar szórvány napja kiemelné ezeket - az olykor háttérbe szoruló - közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra.

Mint hangsúlyozták: a mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak, otthonaikból kilépve asszimiláló környezetbe lépnek át akár a Magyarországgal szomszédos, akár távolabbi országokban. A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi, anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük van a magyar környezet fenntartásában.

Forrás: MTI