Az 1956-os események nemcsak a magyarok számára meghatározó fontosságúak, de a világtörténelemben is egyedülálló helyet érdemeltek ki maguknak. A mai ésszel csaknem felfoghatatlan mértékű zsarnokság ellen lázadó, sokezerszeres politikai-katonai fölénnyel dacoló szétszaggatott ország, egy szívdobogtató pillanatig győzni látszott, mielőtt irgalmatlan csapással össze nem roppantották, különös kegyetlenséggel torolva meg a bátorságot; mielőtt generációk sorsát meg nem pecsételte az idegen hatalom és annak vakbuzgó csatlósai, megtörve, bebörtönözve, megkínozva, megölve vagy idegenbe kergetve a hősöket. Az ötven éves évfordulót ezeknek a zsarnokoknak egyenesági leszármazottai gyalázták meg kiheverhetetlenül, s ennek orvoslására készült a hatvanadik évfordulón a magyarság színe-java az Anyaországban és szerte mindenütt a világban, ahova 1956. és más történelmi csapások viharai szakítottak, illetve sodortak szét mindannyiunkat.

A stockholmi Magyar Ház ünnepélyes megemlékezésére 2016. október 22-én, az évforduló előestéjén került sor. Sajnos, 1956 hősei közül már csak kevesen tudtak személyesen részt venni ezen az eseményen, de a Magyar Ház így is megtelt ünnepelni vágyókkal. A helyi hagyományoknak megfelelően az este két kiváló művész kiállításának megnyitásával kezdődött. A marosvásárhelyi Cabuz Andrea és Cabuz Annamária, magasan képzett festőművész testvérpár, a Sapientia egyetem oktatóinak kiállítása, szívet indítóan jelenítette meg Erdély oly ismert, oly szeretett, oly sérülékeny, oly múlandó hangulatát. A kiállítást Feldőtő Emese, a stockholmi Magyar Ház elnökasszonya, egyben a SMOSZ alelnöke nyitotta meg. A művészi élményt Práda Kinga csodálatos fuvolajátéka fokozta és tette felejthetetlenné. A festmények megvásárolhatók voltak, így néhányan azonnal meg is ragadták az alkalmat, hogy az erdélyi tájak hangulatából északi otthonaikba is hazavigyenek. Az est kimagasló fénypontja Kun Ferenc történész, a Rákóczi Szövetség alelnökének ünnepi beszéde volt. A különleges, magával ragadó, kötetlen stílusú előadás kiterjedt a budapesti események méltatásán kívül a kevésbé ismert vidéki megmozdulásokra, és a elcsatolt területek szolidaritási megnyilvánulásaira, valamint ezeknek a legkönyörtelenebb megtorlására is.

Az előadást A forradalom hangjai című irodalmi összeállítás követte Vas Zoltán-Iván rendezésében. A csontig hatoló kétségbeesést, a rettegést, a győzelem eufóriáját és a leveretés megtörtségét, reménytelenségét, megalázottságát, fájdalmát hitelesen tolmácsolata a három fiatal művész, Farkas Petra, Király Adrián és Ponty Tamás lelkes játéka. A Himnusz és a Székely himnusz eléneklése után a Magyar Ház tagjai csordultig telt szívvel, éltető élményekkel térhettek haza, hogy aztán másnap kellő áhítattal követhessék a televízióban 1956. magasztos megünneplését Budapesten.

Méltatlan lenne részünkről említésen kívül hagyni a Nagy Miklós és Eta által mesteri módon készített vacsorát, ami a jelenlevők testi mivoltának is gyönyörűséget jelentett az est gazdag lelki tápláléka mellett.

A Magyar Ház Közösség vezetősége