2011. november 12-én a Redbergsteaterben újra vendégünk volt Ölveczky Árpád és Kalmár Mónika, valamint a háromtagú „Pengő” zenekar, amelyben a hegedű és brácsa mellett érdekesség volt a hagyományos háromhúrú nagybőgő.
Árpád és Mónika rendkívüli hozzáértéssel csábította játékba a Táncházban összegyűlt mintegy harminc magyar gyermeket. A két táncos képzeletbeli lovaskocsira ültette a kicsiket, és a dal és tánc eszközeivel kalandos utazásra vitte őket. A színház lelátójáról szülők, nagyszülők, testvérek és ismerősök gyönyörködtek legfiatalabbjaink vidám szórakozásában, majd pedig, elfoglalva a parkettet, mindannyian táncra perdültek. Nyolcvan magyar érezte jól magát ezen az estén a göteborgi Redbergsteaterben.
A Táncház rendezvényén összesereglett gyermekek hétvégeken rendszeresen részt vesznek a „Tavaszi Szél” összejövetelein, ahol a magyar hagyományok megismerése mellett szinte észrevétlenül készülnek fel a majdani iskolai évekre. Pestényi Pap Alexiával és Csikós Csengével volt alkalmam beszélni. Mindketten örömmel és megható lelkesedéssel meséltek arról, amit a közös foglalkozások alkalmával tanultak. E cikk megírására az a szándék is késztetett, hogy a svédországi magyarok közössége figyelemmel kísérhesse a göteborgi „Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör” és a „Tavaszi Szél” sok éves, jó együttműködését.
A Táncház is jó alkalom arra, hogy a mozgalmas hétköznapok mellett unokáink, a nagyobb gyermekek és felnőttek találkozhassanak, beszélhessenek egymással. Egy ilyen közösség megtartó erőt jelent, hiszen ilyenkor magyar a szó és magyar az ének.
Maróti László
