A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Teleki Ralph kiállításmegnyitó a Magyar Házban

Régi terve teljesedett be a Magyar Háznak a széki gróf Teleki Ralph festő- és grafikusművész emlékkiállításával. Szeretettel köszöntöttük ebből az alkalomból körünkben Teleki Carlát, a művész lányát.


A széki Teleki grófi család drassói ágát a huszadik század egyetlen sorscsapása sem kerülte el: az első világháború, a trianoni döntés, a Romániához csatolt birtok porba dúlása, a családi kastély rombadöntése, az idősebb fivér korai tragikus halála, a hontalanság, a kisebbségi lét a két világháború közti román világban, amelyet később a budapesti lét rövidéltű biztonságával cserélt fel a család, a második világháború, a porig bombázott rózsadombi villa, a háborút követő társadalmi kivetettség, a manapság Terror Háza néven ismert Andrássy úti hírhedt épületben a fogvatartás, a Gyula melletti Hunyára, egy tyúkólba való kitelepítés, a családtagoktól való különválasztottság, 1956, a bécsi menekülttábor, az új haza valamint az érett korban újrakezdett élet kihívásai mind olyan fordulópontok voltak a Teleki Ralph életében, amelyek közül önmagában akár egyetlenegy is emberpróbáló lett volna.

Széki gróf Teleki Ralph 1890. május 10-én született a Gyulafehérvár közelében fekvő drassói birtokon. Természet és művészet iránti érdeklődését a bölcsőből hozta magával. Teleki Ralph édesapja, idősebb széki gróf Teleki Árvéd nagy műveltségű tudósa volt az agrárágazatnak, Növényeink hasznáról című munkája, ami fiának, Ralphnak illusztrációival jelent meg 1926-ban, Kolozsváron, mai napig fontos dokumentáció. Ralph édesanyja, a Teleki Bella néven ismert Teleki Izabella grófné pedig korának elismert és kedvelt festőművésze volt. Ralph gyermekkorát fivérével a drassói birtokon, az egyik kiállított képen látható kastélyban töltötte, amelynek helyén mára már csak szántóföld maradt. Kora ifjúságától nemcsak szenvedélyes megfigyelője volt a természetnek, a környező erdélyi tájnak, de édesanyja nyomdokain haladva a megörökítője is.

Festészeti tanulmányait Lausanne-ban kezdte 1911-ben, majd 1913-ban Párizsban folytatta a híres Paul Baudauin-nél, aki évekkel korábban édesanyjának, Bellának is a tanítómestere volt. Az első világháború miatt Ralph tanulmányai abbamaradtak, s míg édesapja és bátyja aktívan részt vettek a hadműveletekben, addig a drassói kúria felelőssége rá maradt. A Trianoni Döntés után a kastély és a birtok áldozatul estek a románok betörésének, így a család Kolozsvárra költözött, ahol szövőgyárat alapítottak. A Ralph bátyját, Teleki Eriket, a fiatal és tehetséges gépészmérnököt ebben a gyárban érte halálos kimenetelű munkabaleset.

Az első világégést követően Ralph Bécsben folytatta tanulmányait, és a festészetet követően Löffler tanítványaként itt sajátította el a kőrajz, majd később Budapesten a rézkarc technikáját. Művészi pályafutásának legmeghatározóbb fordulata a nagybányai művésztelephez való csatlakozása volt. Thorma János irányítása alatt bontakozott ki markáns művészi egyénisége, s a második világháború kitöréséig számos emblematikus alkotással – mint például az itt látható Átkelés a Szamoson vagy pedig az elpusztult Ősvilág című festményeivel – mutatkozott be nagyszabású egyéni, vagy édesanyjával, Bellával, vagy pedig a nagybányai csoport nagyjaival, például Ziffer Sándorral, Ferenczy Valérral, Korda Vinczével, Thorma Jánossal közös kiállításokon, leggyakrabban Kolozsváron, de Bukarestben és Budapesten is. 1934-ben például a Nemzeti Szalonban 120 képet állított ki.


Budapesti, rózsadombi villája, ahova a kolozsvári tragédia, a nagybányai művésztelep és egy rövid Szatmár megyei kitérő után költözött feleségével, Klárával, a második világháború utolsó szakaszában bombatalálatot kapott és elpusztult. A kommunista diktatúra kezdetekor egy Andrássy-úti epizód után feleségével és kislányával, Carlával a Gyula közelében levő Hunya nevű tanyavilág egyik dűlőjén levő gazdaságba kényszertelepítették, ahol egy tyúkólban kellett meghúznia magát a családnak. Innen szabadulva nyelv- és rajztanításból tengette életét. 1956-ban feleségével és lányával Bécsig menekült. A rossz emlékű menekülttáborból, ahol a forradalmárok mellett kétes múltú egyének is meghúzták magukat, végül Svédországba került a család. Teleki Ralph Stockholmban élt és a Stockholmi Egyetem és a Nordiska múzeum közös népéletkutatási intézetének rajzolójaként dolgozott 80 éves koráig. 1982. május 1-én, 9 nappal a 92. születésnapja előtt hunyt el.

Hogyan is bírhatta ki ez az ember a rá mért sorscsapásokat? Segítségére volt neveltetése, az erdélyi sors keménységéhez szokott edzettsége, de legfőképpen az alkotás, az alkotni vágyás imperatívusza. Szenvedélyesen alkotott, ha nem volt más kéznél, akkor egy-egy füzetlapon, menetjegyen, újságszélen jelenítette meg a friss élmények benyomásait, de főleg az erdélyi tájnak, erdélyi embereknek, bivalyoknak, apró mokány lovaknak halálig emlékezetébe vésődött képeit. Nem csoda, hogy egy ilyen zaklatott életút során munkáinak túlnyomó többsége elpusztult, elveszett; de néhány megsemmisült munkáját a svédországi évek alatt újrafestette. Véletlenszerűen bukkan fel egy-egy alkotása, mint például nemrégiben egy, a gernyeszegi kastély parkjáról készült, vakrámáról levett, négybe hajtott, súlyosan sérült olajképe egy internetes aukción Magyarországon.

Teleki Ralph a legváltozatosabb festészeti és grafikai technikák ismerője és művelője volt. Olajképei mellett rendszeresen készített akvarelleket és pasztellképeket, szén- és ceruzarajzokat, rézkarcokat és színes linómetszeteket, sőt, a szobrászat sem volt idegen számára. A Mezőgazdasági Múzeum felkérésére készült a kiállításon is bemutatott, egyetlen megmaradt üvegablak-terve, ami aztán a második világháború miatt nem került kivitelezésre. A műkritikusok által felmagasztalt, a gyermek Jézust megcsókoló Madonna-szobra egyike azoknak az alkotásoknak, amelyek eltűntek a történelem viharában. Élete alkonyán, Stockholmban készült képeiből hiányzik a pátosz; a megbékéltség jellemzi ezeket az alkotásokat, mint például a gröndali lakása ablakából, a leengedett rolón áttűnő városi táj vagy a sima vizű Balti tenger parti szikláinak a képe. A Magyar Házban kiállított nagy technikai tudásról tanúskodó színes linómetszetei stockholmi konyhájában készültek, egy kanál hátuljával simítva a dúcokra a levonatokat.

Nagy köszönettel tartozunk széki gróf Teleki Ralph festőművész lányának, Teleki Carlának, a nagy Teleki Blanka rokonának – aki mai napig a Teleki Blanka kuffsteini évek emlékére készült gyűrűjét viseli ujján – hogy lehetővé tette, hogy a Magyar Ház Közösség tagjai és vendégei az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 61. évfordulója alkalmából abban a kiváltságban részesülhettek, hogy megcsodálhatták édesapja hagyatékának ezt a reprezentatív részét.

 

                                                                                  Bereczky-Veress Biborka

A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME